124. Zöld levél
GMO

    Ettől a betűszótól ma sokan úgy félnek, mint az ördög a tömjénfüsttől, de ha utánanézünk, mit is jelent, nem tűnhet annyira ijesztőnek. A biológia, annak is a növénynemesítési ágának egyik nagy dobása ez, ami génsebészeti technológiával növényi kártevőkre és növényi betegségekre ellenálló, esetleg vitamindúsított fajtákat hozott létre, csak az a baj, hogy az emberre és a környezetre való hatása még ismeretlen. Majd csak több nemzedék múlva tűnik ki, károsak-e, vagy sem? Arról van szó, hogy a génmódosítás csúcseredményét a nélkül bocsátották piacra, hogy megbizonyosodtak volna ártalmatlanságáról.
    A GMO – Genetically Modified Organism (génmódosított élőlény) a géntechnológia segítségével előállított transzgénikus élőlények elterjedt gyűjtőneve a köznyelvben, a jogban, a sajtóban, ahol lépten-nyomon arról folyik a vita, hogy káros-e, vagy sem?
    A génmódosított szó a köztudatban ma már pejoratív értelemmel bír, ami főleg a téves vagy nem pontos információknak a következménye. A feltett kérdésre válaszolva, én minden esetben azt mondom, hogy attól függ, miben módosítják a növényt. Ezen általában meglepődik a kérdező. Mit jelent az, hogy attól függ? Most károsak, vagy nem károsak?
    Van olyan génmódosított kukorica például, amelyik nem árt. Mert minden esetben meg kell nézni, hogy mit módosítottak a növényben. Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben is génmódosított kukorica növényről beszélünk, de kevésbé hihető, hogy ez ártalmas, csak táplálóbb lehet. De vannak már három-, négy-, sőt ötvonalas GM-kukoricák is, amikbe külön-külön funkciókra alkalmas géneket építettek bele, és e funkciók közül bizony nem egy méreg vagy ajzószer (hizlalóanyag) képzésére szolgál.
    Nézzünk meg egy másik példát. Tudjuk, hogy a növénytermesztés gazdaságilag fontos tényező és a jobb terméshozam érdekében ki kell választani a legalkalmasabb növényfajtát és hogy teremjen, meg is kell óvni a kártevőktől,. A burgonya egyik kártevője a burgonyabogár. Mivel a bogár a növényt eszi, ezért védekezni kell ellene. Az 1990-es években több olyan génmódosított krumplit állítottak elő, amelybe a kutatók beépítettek egy bogárölő gént. Ez a génmódosított növény most már olyan mérget is termel a sejtjeiben, amely elpusztítja az őt fogyasztó burgonyabogarat. Ebben az esetben már nem lehet kizárni az emberre is átterjedő egészségkárosító hatást sem. Ezt csinálták a kukoricával is, úgyhogy ha a zsenge termésből „falatozó” kukoricamoly megeszi a sejtben a génmódosított növény által termelt mérget, elpusztul tőle. De ez a méreg beépülhet a kukoricát fogyasztó állatok húsába, a tejbe, sajtba, az ember meg megeszi, és ki tudja, mi lesz a következménye?
    Az internetről azt is tudjuk, hogy Amerikában már felütötte a fejét a Morgellons kór, és a kutatások azt mutatják, hogy okozója nem más, mint a génmódosított kukorica és a hozzátartozó rovarirtó szerek. Miért tartozik a génmódosításhoz rovarirtó szer? – kérdezhetnénk. Mert a kukoricát (és még néhány más növényt) úgy és azért módosítanak, hogy bizonyos gyomirtókra, rovarirtókra ne legyen érzékeny, és akkor ezeket a szereket vidáman lehet alkalmazni, mondjuk kapálás helyett. Így nő a termelékenység, azaz nagyobb lesz a profit.
    De mi a Morgellons kór? Még senki se tudja. 2002-ben jelent meg először és egy titokzatos bőrbetegség, amire a következő panaszok a jellemzőek: rettenetesen viszkető pattanások, kisebesedett bőrfelület kaparó érzéssel a bőrön vagy a bőr alatt, mintha mászna ott egy bogár; elemi cérnaszerű anyag a bőrben, vagy alatta, ájulás, koncentráció hiánya vagy emlékezetkiesés, megváltozott viselkedés, ízületi fájdalmak, látási zavarok. Szörnyű!
    A génmódosított kukoricát 2-3 szüntelenül terjeszkedő világcég forgalmazza, akiknek jogászai ádáz harcot folytatnak a környezetvédők jogászaival. Ez utóbbiaknak az a véleménye, hogy génmódosított kukoricát nem kellene termeszteni és fogyasztani. De, ha már vitatkozni kell, hogy egy élelmiszer mérgező-e vagy sem, akkor megette a fene az egészet!
    Mert a világ felében, az USA-ban (Iowa) a termesztett kukorica kétharmada és a szója 90 százaléka már génmódosított. Kanadában szinte kizárólag GM-repce nő, Argentínában és Brazíliában túlnyomórészt GM-szója, Kínában és Indiában GM-rizs és GM-gyapot, Dél-Afrikában főként GM-gyapot. Egy cég olyan GM-lazacokat (ízletes halfajta) reklámoz, amelyek 12-szer gyorsabban nőnek, mint természetes fajtársaik.
    A génsebészet előremutató eredményeit aggódva is lehet szemlélni, mert az nem más, mint belepiszkálás a teremtésbe és a nagy világkonszernek harca a profithalmozásért, ami a legvadabb dolog a világon, és ami ellen vajmi keveset tehetünk, hisz már mi is, gyermekeink is (boldogan) fogyasztják a csipszekben, a konzervekben, a szójázott párizsiakban, csokoládékban, sőt a babaételekben lévő GM-kukoricát, szóját, rizst stb.
    Szerbia és Magyarország, sőt Ausztria is még ellenáll a GMO kukoricának, búzának, szójának, paradicsomnak, krumplinak, de körülöttünk Bulgária, Románia, Szlovákia már termeszti. Kérdés: itt vannak-e már nálunk is a GM-növények, mert szemmel nem lehet látni rajtuk, hogy módosítottak-e, a vetőmagok meg, akár a drogok, illegálisan is terjed(het)nek.

Király János