A VMSZ lakossági fóruma a kettős állampolgárságról
VISSZATÉRÉS A GYÖKEREKHEZ

    A Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete december 10-én az adai Városháza nagytermében A magyar állampolgárság megszerzése címmel lakossági fórumot tartott, amelyen megjelent Korsós Tamás, a Magyar Köztársaság szabadkai konzulátusának főkonzulja, Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke, Kishegyes Képviselő-testületének elnöke, Knézi Péter, a VMSZ elnökségi tagja, Óbecse város polgármestere, Bilicki Zoltán, Ada község polgármestere, Világos Tibor, Ada község alpolgármestere, Csonka Áron, Ada község Képviselő-testületének elnöke, Tóth Tamás, a Szerb Parlament adai képviselője, Barát Gábor moholi esperes plébános, Mester Dániel adai római katolikus káplán és még mintegy 150 érdeklődő adai, moholi, törökfalusi polgár.
    A fórumot a VMSZ nevében Gruber Ferenc elnökségi tag nyitotta meg. Üdvözlő szavai után idézte Schmitt Pál, magyar köztársasági elnök szavait, miszerint „Akárhányszor is veszem majd kezembe a tollat (az állampolgárság megadásának aláírására), ez a feladat mindig felemelő, mindig könnyű, mindig örömteli lesz a számomra.”
    Ezt követően Korsós Tamás főkonzul kimerítő tájékoztatót adott az egyszerűsített honosítási eljárásról. Többek között:
    „Mi kell ahhoz, hogy valaki magyar állampolgár lehessen?

Korsós Tamás főkonzul

    Az, hogy a felmenők (ősök) magyar állampolgárok voltak, vagy valaki saját maga magyar állampolgár volt és beszél magyarul.
A Kárpát-medencében és a világon máshol élő magyarok, függetlenül attól, hogy valaha ők utaztak-e el hazájukból, vagy nagyhatalmi döntés okán hazájuk határvonalai módosultak, egyszerűsített eljárás keretében visszaszerezhetik magyar állampolgárságukat, vagy megkaphatják a magyar állampolgárságot…
    …A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy felmenője, vagy ő maga magyar állampolgár volt. Ettől függ, hogy honosításról, vagy visszahonosításról van-e szó.
    Aki 1941. április 11. és 1945. január 20. között Bácskában született, az azt jelenti, hogy abban az időszakban magyar állampolgár volt, és akkor saját magáról kell egy születési anyakönyvi kivonatot, vagy bármilyen más olyan okmányt, ami igazolja, hogy ő itt Bácskában született. Ha ő nem, de felmenője, édesapja, édesanyja, nagyapja, nagyanyja 41-45 között Bácskában volt, akkor az már igazolja, hogy magyar állampolgár is volt.

     Nem feltétlenül polgári anyakönyvi kivonat szükséges, hanem lehet az egy egyszerű keresztlevél, plébánosi vagy bármilyen egyházi igazolás, de lehet egy katonakönyv, gazdakönyv, italkimérési engedély, tulajdonképpen bármi, ami dokumentumnak minősíthető, – akkor az már elegendő bizonyíték.

    Akinek távolabbra kell visszamennie a történelemben, annak az 1921. július 26. azaz a trianoni békediktátum magyarországi törvényes bejegyzését megelőző időszakból kell bizonyítékot szereznie. Itt is elegendő bármilyen dokumentum, amivel igazolni lehet, hogy felmenője Magyarország, a Magyar Királyság területén élt, ami azt jelenti, hogy magyar állampolgár volt. Csakhogy, ha valaki másod, vagy harmadíziglen megy vissza a családfához, akkor még azt is igazolnia kell, hogy a családfa nem szakadt meg, a felmenők a kérelmezőhöz érkezvén mindig magyar polgári vonalat képviseltek.

Molnár Csikós Gábor sok hasznos kérdést tett fel és kapott is rá választ

    Mi szükséges még?
    Kell egy útlevélbe való fénykép is, meg a családi állapot igazolása, házasságlevél, vagy ha megözvegyült, vagy elvált, akkor az azt igazoló okirat. Ha valakinek több házastársi kapcsolata volt az életében, csak a jelenlegiről kell bizonylat. Ha a dokumentum szerb nyelvű, akkor le kell fordíttatni, de ha a kérelmezőnek kétnyelvű anyakönyvi kivonata van, akkor nem kell a fordítás.(A lakossági fórumon jelen lévő adai anyakönyvezető, Dragin Piroska közölte, hogy Adán kétnyelvű anyakönyvi kivonatot adnak, és meg is mutatta az űrlapot.)
    Ha más helységben csak egynyelvű dokumentumot adnak mégis kell a fordítás, de a magyar kormány megegyezett az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézettel, hogy ilyenkor kedvezményes díjtételt alkalmaznak; a korábbi 11-12 ezer forint helyett 3500 forintot kérnek, de elfogadjuk a Szerbiában hitelesnek minősített fordításokat is, azaz a bírósági tolmácsok fordítását, aminek az ára ezer dinár körül mozog.
    Nagykorúak esetében kell egy kézzel írt önéletrajz is, sajátkezű aláírással. Ez ne szakmai előmenetelről szóló tanulmány, hanem meseszerűen megfogalmazott életrajz legyen, és nem is kell minden részletre kitérnie, hanem vegyük egy-másfél oldalas bemutatkozásnak. Kellenek még kitöltött űrlapok, amelyek letölthetők Ada község internetes honlapjáról is, de minden szükséges részlet olvasható az www.allampolgarsag.gov.hu honlapon is. Oda hamarosan fölkerül egy kitöltött mintakérdőív, hogy minél jobban megkönnyítsük a kérelmező feladatát. Ám Ada honlapján www.ada.org.rs is megtalálható minden szükséges információ és az űrlapok onnan is letölthetők.

    Az önéletrajz megírása, a kérdőívek kitöltése meg a konzulátuson való pár perces beszélgetés egyben igazolja a kérelmező magyar nyelvtudását is.
Ha valaki vissza akarja szerezni régi, eredeti magyar család- vagy keresztnevét (Sič vagy Sic helyett Szűcs, Seč vagy Sec helyett Szőcs, Kovač vagy Kovac helyett Kovács stb.) akkor egy adatlapot is ki kell tölteni. Ezt Névváltoztatási kérelemnek hívják és szintén letölthető az internetről.
    Ha a köztársasági elnök aláírja a honosítási okmányt, erről mi értesítjük a kérelmezőt és akkor annak fogadalmat, vagy esküt kell tennie a külképviseleti szerv vezetője, vagy más illetékes személy, például magyarországi anyakönyvvezető előtt. Ez után kezdődik el a magyar anyakönyvezés, utána mi meg kikézbesítjük a papírokat.
    A kérelmeket be lehet adni Magyarországon is az összes települési anyakönyvvezetőnél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális irodáiban (a legközelebbi Szegeden van), az összes külképviseleten (Szerbiában Belgrád és Szabadka), de ki lehet használni a testvérvárosi kapcsolatokat és oda akár csoportosan is át lehet utazni. A kérelemben fel kell tüntetni azt is, hogy a kérelmező hol kíván esküt tenni.
    A családok egy kérdőíven, egy kérelemmel igényelhetik az állampolgárságot és nekik csak egyetlen dokumentumot elég benyújtaniuk. Testvéreknek is elég egy dokumentum, akármilyen távol is élnek egymástól, – majd a magyar hivatal azonosítja az adatokat.
    Nyilatkozni kell a magyarországi büntetlenségről is (a szerbiairól nem) és ehhez sem kell semmilyen dokumentum, csak a kérdőíven kell bevallani, hisz a magyar szervek úgyis leellenőrzik az adatok pontosságát a nyilvántartásukban…
    …Hát, sok szerencsét!”

    A lakossági fórumon a jelenlevő polgárok ez után sok érdekes és fontos kérdést tettek fel. A főkonzul egy kérdés kapcsán elmondta, hogy a Magyarországon tanuló diákok státusza – a segélyeket illetően – az állampolgárság felvétele után sem változik, mert továbbra is az eredeti lakhelyet, azaz a kiindulási országot veszik figyelembe. Dicséretes, hogy a fórumon jelen volt az adai anyakönyvvezető-asszony is, aki szakmai tájékozottságából eredően hasznos felvilágosításokat adott. Miután bemutatta a kétnyelvű születési anyakönyvi kivonatot, messzemenő támogatást is ígért a hozzájuk forduló kérelmezőknek.
    Ezen kívül a VMSZ adai irodájában is majd fogadónapokat vagy fogadóórákat tartanak, úgyhogy mindenki választ kaphat az őt érdeklő kérdésekre.
    Végezetül megállapítható, hogy e ritka, hasznos és érdekes lakossági fórum a Vajdasági Magyar Szövetség adai szervezetének a becsületére válik, és Korsós Tamás szabadkai főkonzul bemutatkozása is kedvező benyomást keltett, annál is inkább, mert minden további felmerülő kérdés esetén is támogatásáról (segítségéről) biztosított bennünket.