A MUNKÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
Tisztelt olvasók, e számban folytatjuk a Szerb Köztársaságnak A munkáról szóló, jelenleg érvényben lévõ, törvénye (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 24/05 és 61/05 szám) rendelkezéseinek ismertetését.
6. fejezet
A PIHENÕ ÉS A TÁVOLMARADÁSOK
(a 64-79 szakaszig)
A napi munka folyamán, teljes munkaidõ esetére (8 óra) a pihenõ legalább 30 percig tart. A napi 4 óránál hosszabb, de 6 óránáll rövidebb munkaidõre 15 perc pihenõ jár. A teljes munkaidõtõl hosszabb, legkevesebb 10 óra napi munkáért a foglalkoztatottnak joga van legalább 45 perces pihenõre. Ez a pihenõ nem használható a munkaidõ elején és végén, beszámítják a munkaidõbe, a napi munka folyamán való használatáról döntést a munkaadó hoz.
A foglalkoztatottnak joga van két egymást követõ munkanap esetén pihenõre, legkevesebb 12 megszakítatlan óra terjedelemben.
A foglalkoztatottnak joga van heti pihenõre, legalább 24 megszakítatlan óra terjedelemben. Általában vasárnap használják ezt ki, de ha ez a tevékenység és a munkaszervezés jellege miatt nem lehetséges, akkor a munkaadó köteles a foglalkoztatottnak a hét másik napján biztosítani a 24 órás megszakítatlan pihenõt.
A foglalkoztatott nem mondhat le az évi szabadság jogáról, és ezt nem is lehet tõle megvonni. Az a foglalkoztatott, aki elõször lép munkaviszonyba, illetve 30 munkanapmál hosszabb ideig volt megszakadva a munkaviszonya, 6 hónap utáni megszakítatlan munka után jogos az évi szabadságra. A foglalkoztatottnak egy naptári évben legalább 20 munkanapos évi szabadságra van joga, de az általános aktus és a munka-szerzõdés szerint ez a minimum a munkához való hozzájárulás, munkahelyi körülmények, munkatapasztalat, szakképesítés és más mércék alapján növekszik. Az évi szabadság hosszának megállapításakor a munkahetet 5 munkanapnak számolják. A munkaadó köteles a munkaviszony megszûnése esetén igazolást kiadni a kihasznált évi szabadsági napok számáról. A foglalkoztatottnak, ha a naptári évben, amikor elõször lép munkaviszonyba, nincs 6 hónapnyi megszakítatlan munkaviszonya, illetve 30 munkanapnál hosszabb ideig volt megszakadva a munkaviszonya, joga van az évi szabadság arányos részére. Az évi szabadság használható két részben, az elsõ rész a naptári év végéig, legalább 3 munkahét tartammal, illetve a második rész legkésõbb a jövõ év június 30-ig. A munka szükségletei szerint, a munkaadó dönt az évi szabadság kihasználásának idejérõl, a foglalkoztatott elõzetes megkérdezésével, és errõl legkésõbb a meghatározott évi szabadság használatának kezdeti dátuma elõtt 15 nappal köteles végzést kiadni a foglalkoztatottnak. Kivételes esetben, ha a munka úgy kívánja, a munkaadó megváltoztathatja az évi szabadság használatára tervezett idõt, legkésõbb 5 nappal az évi szabadság használatának kezdeti dátuma elõtt. Ha a munkaadó a foglalkoztatottnak nem ad ki végzést, ez az évi szabadság megvonásaként tekintendõ. Ha a munkaadó hibájából a foglalkoztatott nem használja az évi szabadságot, joga van kártérítésre, az elõzõ 3 hónapi átlagkeresete nagyságában.
A foglalkoztatottnak joga van a munkáról távol maradni térítményesen (fizetett távolmaradás) a naptári évben összesen 7 nap terjedelemben házasságkötés, a feleség szülése esetén, a szûkebb család tagjának súlyos betegsége esetén és más esetben, de a pontos idõtartamot az általános jogszabály és munkaszerzõdés szabályozza. Ezen jogok mellett, a foglalkoztatottnak joga van 5 nap fizetett távolmaradásra a szûkebb család tagjának elhalálozása esetén, valamint 2 napra minden önkéntes véradás esetén, a véradás napját is beleszámítva.
A munkaadó jóváhagyhat a foglalkoztatottnak térítmény nélküli távolmaradást (fizetetlen távolmaradás). A fizetetlen távolmaradás ideje alatt a munkaviszonyból eredõ jogok és kötelezettségek szünetelnek, hacsak egyes jogokról törvény, általános aktus vagy munka-szerzõdés másképpen nem rendelkezik.
Belanèiæ Mirolsav
