TÓTH ISTVÁNRA EMLÉKEZÜNK
HALÁLÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁN
Immár negyedszázada, hogy a mindannyiunk által szeretett, kedvelt, tisztelt és értékelt adai történelemtanár, késõbb könyvtárigazgató, könyvtáros, író és helytörténész, Tóth István életének 57. évében elhunyt. Mi, akik munkatársai voltunk, még ma is élénken emlékszünk nemes alakjára, nagy tudására, kiapadhatatlan energiájára és alkotásaira, amelyek sok tekintetben úttörõk és mind a mai napig megkerülhetetlen forrásmunkák. Egyszerûen szólva, ha õ akkor nem gyûjtötte volna össze a sok történelmi és néprajzi adatot, azok mára talán mindörökre elvesztek volna.
Tóth IStván, 1925-1982
Tóth István 1925. augusztus 22-én született Adán. Iskoláit is itt végezte, 1948-ban pedig Szabadkán, a tanítóképzõben szerzett diplomát. Még abban az évben Csantavérre kapott kinevezést, ahol 1954-ig az iskola igazgatója volt. 1955-ben Moholra került, majd 1956-ban már szülõhelyén, Adán kezdte a tanévet.
A tanulást soha nem hagyta abba: Újvidéken tanári diplomát szerzett, és történelmet tanított. Tanulók százait oktatta, nemzedékek tanulhatták tõle évszázadok eseményeit, kiemelkedõ egyéniségeit.
Oktatói munkája mellett fiatal kora óta helytörténeti kutatással is foglalkozott. Az adott témán belüli tevékenysége igen sokrétû, Ada múltjából felöleli azokat a személyi és tárgyi emlékeket, amelyek eredete a közelmúltban gyökerezik, de az információkkal telített világunkban Tóth István dolgozatai nélkül örökre eltûntek volna.
Ezekben a munkákban nemcsak Ada jeles patriótái kaptak helyet, hanem azok is, akik valamilyen módon kapcsolódtak községünkhöz. Védõn õrizte a hagyományokat, és mindazt, ami a községünkkel kapcsolatos, igyekezett megmenteni az utókornak. Felsorolhatnánk valamennyi megjelentetett munkáját is, de most – a teljesség igénye nélkül – csak a következõ, jelentõs dolgozataira utalok:
- Az adai szállási iskolák története 1873-1920 (1962)
- Ada község közoktatás ügyének története, I. rész 1703-1920 (1962)
- Ada község közoktatás ügyének története, II. rész 1918-1941 (1962)
- Ada község lakossága (1962)
- Ada földrajza fekvése, vízrajza, éghajlata
- Középkori települések és pusztaságok Ada község területén (1964)
- Az adai óvodák kilencven éve 1876-1966
Tóth István 1971-ben lett az adai Szarvas Gábor Népkönyvtár igazgatója, 1979-ben Belgrádban könyvtárszakon diplomát szerez. Az adai könyvtárban dolgozott nyugdíjaztatásáig, 1981. június 8-ig. A könyvtár tevékenységében mindvégig meghatározó szerepe volt. Megálmodója, létrehozója és fõszervezõje volt az adai Szarvas Gábor Nyelvmûvelõ Napok hagyományt teremtõ rendezvényének. Író-olvasó találkozók, kulturális események rendszeres szervezõje, a testvérvárosi kapcsolatok ápolója. Közremûködésével látta vendégül Ada 1972 nyarán Zilahy Lajost, a neves magyar írót.
Állandó rovata volt a Magyar Szó napilapban Emberek, Események Évszázadok címmel, amit haláláig írt. Megírta Ada község kisiparának és a Merkúr Kisipari Szövetkezet történetét (1979), valamint Ada labdarúgásának hatvan évét, 1912-1972 (1973).
Értékes az a minikönyv-kötetcsokor is, amelyik az õ közremûködésével készült, nevezetesen Az adai iskolák története, 1703-1973 (1976), Az adai Cseh Károly Általános Iskola 35 éve, 1944-1979 (1979), Az adai óvodák története 1876-1976 (1978), Szarvas Gábor élete és munkássága (1976), A zentai csata (1980).
Tóth István 1973. július 21-én házasságot kötött dr. Szekeres Ágnessel. Házasságukból 1974-ben született Péter fiuk. Családi életében hûséges férj, szeretõ apa volt.
Kitûnõen ismerte szülõhelyét és az embereket, sokat tudott Ada múltjáról is. Egyszóval ismert, köztiszteletben álló, de mégis nagyon igényes személy volt, akit még a közvetlenség és a szerénység erénye is ékesített. Munkáiban is ezek tükrözõdnek.
Mozgalmas életének, gazdag szakmai tevékenységének minden pillanata az oktatáshoz és Ada történetének kutatásához kapcsolódott. Azok közé tartozott, akiknek a munka jelentette az életet. Szerette hazáját, szülõvárosát, az adai tájat, de különösen az itt élõ embereket, akiket utolsó leheletéig szolgált.
1982. október 4-én hunyt el váratlanul, Szegeden. Szerettei október 4-én a szegedi Belvárosi Temetõben levõ sírhantjára az emlékezés koszorúját fogják elhelyezni, és velük gondolatban mi is ott leszünk, együttérzünk. Alakját, példamutatását, sikeres munkáját nagyon sokáig megõrzi majd az emlékezet.
Király János
