NÉGY ÚJSÁG TALÁLKOZÓJA MUZSLYÁN
A Bánság legnagyobb magyarlakta településén, Muzslyán a helyi lap szerkesztőségének kezdeményezésére április 23-án találkát adott egymásnak négy helyi jellegű újság: az adai Községi Körkép, a Csernyei Újság, a Tordai Újság és a helyi Muzslyai Újság szerkesztősége. A Körképet ezen a találkozón GECSE István főszerkesztő, VASTAG János főszerkesztő-helyettes és Dr. MOLNÁR CSIKÓS László olvasószerkesztő képviselte. A találkozón részt vett még Mészárosné Bába Lúcia, az Újvidéki Rádió munkatársa, a Médiamagazin szerkesztője, Kecskés István, a Magyar Szó újságírója, valamint Klemm József, az Újvidéki Rádió főszerkesztő helyettese, az MNT által megbízott sajtófelelős.
KOVÁCS László, a Muzslyai Újság főszerkesztője és a találkozó szervezője bevezetőjében elmondta: "Ennek a találkozónak a megszervezése már egy éve érlelődik, és örömmel tölt el, hogy végre sikerült tető alá hozni ezeknek a kisújságoknak az első ilyennemű találkozását. Reményeim szerint sikeres lesz, és alkalmat ad egymás közelebbi megismerésére. Nagyon remélem, hogy ezzel új lehetőség bontakozik ki, főleg ami a további együttműködést illeti. Fontosnak tartom ezt az eszmecserét, mert ez által jobban megismerjük egymást, szorosabb együttműködést formálhatunk egymás között.
Ezután minden főszerkesztő röviden bemutatta saját lapját, majd kötetlen beszélgetés alakult ki a szerkesztőségek között. Elsőnek Gecse István, a Községi Körkép főszerkesztője beszélt a lapról, hogyan és mikor látta meg a napvilágot az első száma, minek a hatására stb. Kiemelte, hogy a mi újságunk végeredményben a Muzslyai Újság megismerése után indult útjára azzal a céllal, hogy tájékoztassa az olvasókat, a polgárokat községünkben történő eseményekről, és egyben szórakoztasson is, hisz a községben az utóbbi tíz évben nem volt nyomtatott média. Elmondta, hogy ötödik éve, hogy teljes rendszerességgel megjelenik a lap, és ez idő alatt szemmel látható fejlődésen ment át tartalmilag és műszakilag egyaránt.
Ehhez a rövid ismertetőhöz Vastag János főszerkesztő-helyettes kiegészítésként még elmondta, hogy az újságunkat igyekszünk úgy tárni az olvasó elé, ahogyan elvárják tőlünk, tehát minőséget, tartalmat, rendszerességet adunk. Mivel az újság pénzelésének egy része a helyi járulékból valósul meg, kötelességünknek érezzük, hogy megadjuk a polgároknak, amit ezen keresztül adni tudunk. Többek között ezért is kétnyelvű a lapunk. A főszerkesztő által ismertetett fejlődés mellé hozzá kell még tenni azt is, hogy ebben az évben a Körkép felkerült az Internetre, ami elsősorban a külföldön élő honfitársaink szempontjából bír nagy jelentőséggel, mert ez által ők is figyelemmel kísérhetik egykori lakóhelyük eseményeit, híreit, történéseit. Mindannak ellenére, hogy ilyen szintre emelkedett az újságunk, a gondok nem szűntek meg, ugyanis az új sajtótörvény nem engedélyezi, hogy állami szervek, intézmények alapítói legyenek egy újságnak. Ezen még el kell gondolkodni.
A továbbiakban Halász György, a Csernyei Újság főszerkesztője lapjukat ismertetve elmondta, hogy a négy jelenlevő újság közül ők indultak elsőnek. Alapítója és kiadója a Csernyeiek Klubja, ami civil szervezet, így őket nem veszélyezteti a sajtótörvény által előírt alapítói jog elvesztése. Gondok azért vannak ott is, mert anyagi támogatást nem kapnak, így csak a tagság támogatására számíthatnak. Az újságjuk profilja is ezt tükrözi: tájékoztatni, összetartani a Csernyéről elszármazottakat.
A Tordai Újság is ugyanolyan felépítésű, mint a Csernyei, de ebben az esetben a Tordaiak Klubja az alapító és a kiadó. Lázár György, a szerkesztőség tagja elmondta, hogy lapjuk 1998 óta jelenik meg háromhavonként, hogy legfőképp a Tordáról elszármazottaknak, a külföldön élő tordaiaknak szánták, hogy ez által továbbra is összetartsák a valamikor 5000 lélekszámú faluból távolba szakadt honfitársaikat.
A Muzslyai Újság szerkesztősége, középen Klemm József
Kovács László, a Muzslyai Újság főszerkesztője röviden elmondta, hogy lapjuk független magyar sajtó, hogy 1997-ben alapították egyetlen céllal: a Középbánság legnagyobb magyarlakta településen szükségét érezték a magyar nyelvű tájékoztatásnak. A kitűzött célok mellett, amit úgy éreznek, hogy sikeresen megvalósítanak még a mai nap is, számtalan támadás érte az újságot, a szerkesztőséget, de mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megmaradjanak, hogy senki se tegye tönkre az eddig elért eredményeket.
A további beszélgetésbe Klemm József úr is bekapcsolódott, mint a Magyar Nemzeti Tanács sajtófelelőse, egyúttal pedig a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének az alelnöke. Bevezetőjében üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy négy vajdasági község összefogott és megpróbál arról a témáról beszélgetni, amely közös. "El kell mondanom, hogy az MNT és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete is rendkívül fontosnak tarja mindazt, amit önök tesznek" - folytatta Klemm úr. "Sajnos, a "nagy" helyeken még ma sem döbbentek rá hogy milyen jelentősége van a kisközösségi médiumoknak, a helyi lapoknak, rádiónak, TV-nek. A MNT elfogadta azt az ajánlatot, hogy kidolgozzuk a vajdasági magyar tájékoztatási rendszert. A médiumot szerepe alapján foglaljuk rendszerbe. Az első lépés ez irányban már megtörtént, döntöttünk arról, hogy az év végéig kidolgozzuk a vajdasági magyar médiák névsorát. Eddig kb. 70-ről tudunk, de egyes források szerint jóval több van. Megjelenik a Vajdasági magyar újságírók évkönyve, amelyben helyet kap minden olyan médium, amelyről tudomásunk van. A rendszer felállításának az a feladata, hogy megállapítsa, kinek mi a szerepe ebben a rendszerben, letisztázzuk, kinek mi a dolga. Sokan úgy néznek egymásra, mint vetélytársak, holott partnereknek kellene lenniük. Meg kell állapítani, mi a dolguk a közszolgálati, a regionális és a helyi médiumoknak. Ha ezt megállapítjuk, érezhető lesz, hogy nem ellenségei vagyunk egymásnak, hanem partnerei.
Mészárosné Bába Lúcia, a Médiamagazin szerkesztője
Klemm úr szólt továbbá a nemrég kirobbant sajtóvitáról, ami összefüggésben van a helyi lapokkal. Ugyanis, napilapunkban egy újságíró megkérdőjelezte, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen kis helyi lapokra, amelyek nem ütik meg a valamilyen szinten elképzelt normát. A vitából az szűrhető le, hogy ebben az esetben két igazság van: igaza van az újságírónak, amikor kinyilvánítja véleményét és síkraszáll a magyar nyelv tisztaságának megőrzéséért, ugyanakkor azonban óriási jelentőségű munka az, amit egy kis lap nyújt a magyarság összetartása érdekében, még ha hibákkal tarkítva is teszi. "Az olyan kritika, amely nem veszi figyelembe, hogy a kisközösségi médiumokat olyan emberek készítik, akik szabad idejüket áldozzák rá, szinte ingyen írják, az nem érti meg a vajdasági magyar tájékoztatás egységét, nem érti meg, hogy ezekre a kisközösségi médiumokra óriási szükség van" - folytatta Klemm úr. "A MNT és a Vajdasági magyar újságírók egyesülete olyan álláspontra helyezkedett, hogy minden formában segítik a kisközösségi médiumokat. Először is egy előadássorozatot szervezünk, amellyel végigjárnánk a médiumokat, megbeszélnénk a problémákat, szakemberek előadást tartanának a helyi újságíróknak, megmagyaráznák, hogyan lehetne jobban tenni azt, amit csinálnak. Hiszem, hogy ez már az ősszel megkezdődik."
Visszatérve a tájékoztatási rendszerhez, elmondhatom, hogy a rendszer felállítása után a következő lépés a vajdasági magyar tudósítóhálózat kiépítése lenne. Ebben már óriási szerep hárulna a kisközösségi médiumokra. Csomópontok lehetnének, ahova befutnának a környék hírei, onnan pedig továbbítanák a központba. Így bármikor, bárki kapcsolatba kerülhet egymással. Ez a tudósítóhálózat Magyarországot is érdekli, mert nem mond le arról a tervről, hogy létrehozza a kárpát-medencei magyar hírügynökséget, amely már beindult, de a kormányváltás lefékezte.
A továbbiakban Klemm úr beszélt a sajtó privatizálásáról. Elmondta, hogy voltak már magasabb szintű megbeszélések, de ott a kisebbségi sajtóról nem esett szó, így a kisközösségi médiákról sem. Véleménye szerint egy civil szervezet átveheti a helyi lapok alapító jogát akkor nem lesz gond a megmaradás szempontjából.
Végezetül elmondhatjuk, hogy hasznos volt ez a négyes találkozó, már csak azért is, hogy közelebbről megismertük egymást, olyan eszmecserét folytattunk, amely mindannyiunkat érint és nem utolsósorban, mindenki megállapíthatta, milyen helyet foglal el a tájékoztatás terén.
Vastag János
