Adai mondák nyomában
KAPISZTRÁN JÁNOS TÁBORI MISÉJE AZ ADAI NAGYFÁNÁL

    A XXI. századból visszatekintő kutató megállapíthatja, hogy ez idáig még nincs írott történelmi adatunk arról a nép ajkán élő történetről, miszerint az adai rét, Peszér Sziget nevű részében hatalmasra nőtt Nagyfa árnyékában mondott 1456 júniusa közepén tábori misét Kapisztrán János, a Nándorfehérvár felé vonuló magyar hadak előtt, bár ezt a történetet különböző időkben, egymástól függetlenül, több személy is megerősítette.
    Tudjuk, hogy a biológusok, orvosok, történészek megegyeznek abban, hogy a jeles események, történetek emlékének lenyomatai, képi információi annyira bevésődnek a nép tudatába, hogy később azt már az öröklődés folyamatában is tovább tudják adni az új nemzedékek felé, mintegy megőrizve ezzel a történeti folytonosságot, amit mi tudat alatti emlékezésnek is nevezünk.
    Az adai monda történelmi kerete a következő:
    Kapisztrán Jánost a magyar követek a bécsújhelyi birodalmi gyűlésen hívják meg Magyarországra, és az akkortájt népmissziós ferences prédikátor 1455 májusában lépte át Magyarország határát. Ettől kezdve haláláig nem is hagyta el az országot. Megtalálta azt a földet, ahol életét be kell fejeznie az égiek akarata szerint - ez a szilárd meggyőződése. Leghőbb óhajtása, hogy a kereszténység ellenségeivel szemben állva, Jézus Krisztus nevét oltalmazva halhasson meg mártírok példájára.
    Ebben a legmélyebb benső vonatkozásban talál egymásra Magyarországon Kapisztrán és Hunyadi János, hogy a hit védelmében és a mindhalálig való kitartásban, üdvösségük érdekében megvédjék az országot a fenyegető török veszedelemtől. II. Mohamed ugyanis hatalmas, 150 000 főt, 200 hajót és 300 ágyút számláló hadseregével Nándorfehérvár ellen indult. Ágyúit nagyrészt az elfoglalt Konstantinápoly templomainak harangjaiból öntette.
    Hunyadi János 1456. június közepén Szegedről indult meg Nándorfehérvár felé, az Alföldön összetoborzott seregével. Nos, Pétervárad felé haladva félúton, a mai Adától kissé északabbra fekvő Sziget határrészben álló hatalmas fa monumentális szabadtéri oltárként, jelképként szolgálhatott a tábori lelkész Kapisztránnak, és e fa alatt tartott a hadaknak tábori misét.

Az adai Nagyfa 1960-ban. Dr. Györe Kornél felvétele.
Györe Béla (Ada) tulajdona.

    Ezt megismételte Péterváradon is, és egyik társa, Giovanni da Tagliacozzo feljegyezte, hogy e misemondások után Hunyadi is, Kapisztrán is, meg a velük levő főurak, Kanizsai László, Rozgonyi Rajnald és Kórógyi János, a macsói bán váratlanul visszanyerték teljes bizakodói képességüket.
    A "józan ész" diktálta logika ellenére Hunyadi, az említett főurak, valamint Szilágyi Mihály várkapitány Kapisztrán hathatós biztatásával és támogatásával 1456. július 22-én szétverték és megugrasztották II. Mohamed seregét.
    Az öldöklő küzdelem hevében Kapisztránnak még arra is jutott ideje - és bátorsága - hogy így biztassa a magyarokat: "Ó magyarok, szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!" (Tagliacizzo, 96-97). Botját, amelyre Jézus neve volt vésve, a magasba emelte, és ezt kiáltotta: "Rohanjátok meg a kereszt ellenségeit, ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket pedig nem képesek megölni!" (Hermann: Cap. triumph. 564.) Az egyik török már a lófarkas zászlót készült kitűzni, amikor a Vas megyei nemes, Dugovics Titusz birkózni kezdett vele, majd magával együtt lerántotta a várfokról. Előtte azonban még odakiáltott a katonákat buzdító Kapisztránhoz, és megkérdezte, mi fog történni a lelkével, ha meghal azzal együtt, akit leránt. Kapisztrán azt felelte neki, hogy minden bizonnyal üdvözülni fog!
    II. Mohamed is, aki nemrég még Budán akart ebédelni, sebet kapott és félholtan vitték ki a csatasorból. Csak akkor tért magához, amikor fejvesztve menekülő seregével már Szófiában volt. Mérget akart bevenni, de környezete ezt megakadályozta
    Hunyadi János, a nagy hadvezér, a csata után néhány héttel már halott volt. 1456, augusztus 6-án a hatalmas ütközet után kitört pestisjárvány vetett véget életének. Hűséges kísérője és társa, Kapisztrán János sem élt tovább néhány hónapnál. Őt az iloki várban temették el, és ott alussza örök álmát. Kapisztrán Szent János néven XIII. Benedek pápa avatta szentté 1724-ben.
    VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én kelt rendelete alapján a győztes nándorfehérvári viadal emlékére, déli 12 órakor az egész keresztény világban megszólalnak a harangok.

Király János