SAKKMATT

    Ha időnként alkalmunk nyílik büszkélkednünk községünk valamelyik híres szülöttével, örömünk annál teljesebb, minél közelebb áll hozzánk korban a nevezett személy. Ma nem is egy emberről szólunk, hanem kettőről, nem is valamikoriakról, hanem mostaniakról, sőt nem is öregekről, hanem fiatalokról.
    Egy ikerpárról, Šakić Lórándról és Simeonról van szó, akik 1983-beliek, 21 évesek, és szüleikkel együtt Moholnak Ada felé eső szélén laknak. Nevezetesek pedig azért, mert mindketten sakk-zsenik, és az alig befejeződött községi sakkbajnokságon egyikük, Lóránd, simán első lett. Sakktudományuk híre már korábban is túljutott községünk határán. Különféle bajnokságokon szerepeltek és lettek elsők, vagy az élmezőnyben helyezettek. Mára pedig, ahogy édesapjuknak szokása megjegyezni, itthon szinte nem is akad ellenfelük, mert a felnőttek szöknek előlük: a vereség fölöttébb kellemetlen veszélye miatt nem mernek kiállni ellenük.
    Elsőnek az egyik legismertebb és legerősebb adai sakkozót, Tóth Zoltán borbélymestert kérdeztem, mondana ő véleményt a két ifjú sakkbéli tudásáról:
    - Lóránd és Simeon valóban kivételes tehetségek - mondta Tóth úr. - Elméleti sakktudásuk messze megelőzi korukat, I. kategóriájukat, és nagy jövőt jósolok mindkettőjüknek. Községünk sakkozói között ez idáig a legmagasabb cím a mesterjelölti rang. Ilyenek öten vannak, mégpedig Manojlović Radivoj, Grujić Petar, Nagymélykúti István, Akeksić Zvonimir, Tényi László, és jómagam, Tóth Zoltán.
    Meggyőződésem szerint a Šakić-fivérek is hamarosan mesterjelöltekké válnak, sőt, a sakktudásuk már annál is messzebbre mutat. Személy szerint nagyon örülök, hogy két ilyen tehetséges, fiatal sakkozó tűnt fel községünk egén és méltán folytatja majd a lassan kiöregedő sakkozók hagyományait.
    Az anyuka, Šakić Ilonka fodrásznő igen büszke tehetséges gyermekeire. Hogy is ne lenne!
    - Már a legifjabb korukban látszott rajtuk, hogy ezek más gyerekek, mint a többiek. Csavaros eszük van, mindent másképp csinálnának, vagy oldanának meg, mint a többiek. Semmiféle káros szenvedélyük, mint a cigaretta, alkohol vagy a drog, nincs.
    Kiskorukban szégyenlősek is voltak. Szerettem volna beíratni őket a zeneiskolába, és meghallgatásra mentünk. Amikor rájuk került a sor, ki nem nyitották volna szájukat, nem akartak megszólalni. Mikor otthon kérdőre vontam őket, röviden csak azt mondták, "vigyél bennünket focira!".
    Lóri és Szimi aztán sikeresen karatézott, mindaddig, amíg el nem költözött az oktató. Mindketten a kék övig jutottak. Aztán jött a sakk. Azt még elmondhatom, hogy az adai Manojlović Radivoj, aki ma az adai Sakk Klub elnöke, fedezte föl sakkozói tehetségüket. Tőle kapták az első sakk szakkönyvet is, ami még mindig kedves a számukra. A legnagyobb hasznos segítséget a zentai Kajári István mesterjelölttől kaptuk, aki még most is szárnyai alatt tarja a fiúkat.
    Lóránd, az újdonsült Ada községi bajnok, amihez szívből gratulálunk neki, így nyilatkozott:
    - A Jó Pajtás sakkversenyével indultunk el pályánkon. Negyedik osztályos korunkban, teljesen privátul, szüleink segítségével, beneveztünk a Jó Pajtásnak a zentai Thurzó Lajos iskolában tartott bajnokságára, és noha a csapatban a szükséges 4 helyett csak ketten voltunk - meg aztán kaptunk egy tartalékot - nem vallottunk szégyent, nem lettünk utolsók - mondja Lóri. Hatodik osztályos korunkban pedig, szintén a Jó Pajtás bajnokságán, a moholi iskola csapataként, Vajdaságban a 6. helyen végeztünk. Rajtam és Szimin kívül ekkor a csapat tagja volt még Szemerédi Attila és Kecskés István.
    Kettőtök közül ki a jobb sakkozó?
    - Ez váltakozó. Én szeretem a nyugodt játékot, a játszma csöndesen és aprólékosan kidolgozott középrészét, majd végjátékban állítom az ellenfelet kilátástalan helyzetbe. Ezzel szemben Szimi impulzív játékos, robbanásszerűen kitör és letarolja ellenfelét. Velem szemben azonban gyakran elfogy a puskapora és akkor nincs mentség.
    Szeretném elmondani, hogy kiskoromtól fogva jegyzem a játszmáimat, így ma is bármikor felidézhetem elemezhetem őket. Kérem, a Községi Körképben közöljék le az általam egyik legszebbnek tartott játszmámat, ezzel akarok örömet szerezni a sakkbarátoknak. Íme:
    SAKIĆ LÓRÁND, Novak Radonić Általános Iskola, Mohol - KOVAČEVIĆ NIKOLA, Desanka Maksimović Általános Iskola, Futak, Jó Pajtás Sakkverseny, 1996.
    1. e4 - c5. 2. Hc3 - Hc6. 3. Hf3 - e6. 4. d4 - cd: 5.Hd4: - Vb6. 6. Hc6: - bc: 7. Fd3 - Fb4. 8. Fd2 - Hf6. 9. a3 - Fc5. 10. 0-0 - 0-0. 11. e5 - Hd5. 12. Hd5: - cd:. 13. b4 - Fd4. 14. Vh5 - g6. 15. Vh6 - Fa1:. 16. Ba1: - Vd4. 17. Be1 - f6. 18. Fg6: - Bf7. 19. Ff7:+ - Kf7:. 20. Vf6:+ - Ke8. 21. Fg5 - Vc5. 22. bc: sötét feladta.
    Hallottam, hogy sakk-iskolát is nyitottál?
    - Helyesebben szólva sakk-csoportot a moholi Novak Radonić Általános Iskola műszaki termében. Minden pénteken 16 órakor kezdődik a csoportfoglalkozás, és nagy-nagy szeretettel várjuk a sakk iránt érdeklődő diákokat, a legifjabb kortól kezdve.
    Simeon, te hogy szerepeltél a községi bajnokságon?
    - Sajnos, csak a 6. lettem, mert az első fordulóban Lórival hozott össze a sorsolás, és tőle veszítettem. Ez mindjárt nagy hátrányt jelentett, úgyhogy nem lehetett behozni. Ellenben elmondanám azt, hogy mindketten szerepelünk a FIDE (Nemzetközi Sakkszövetség) ranglistáján, ahol úgynevezett Élő-pontszámunk van. Ezt a rendszert a magyar Élő Árpád dolgozta ki 1970-ben, és mi az évente júliusban megrendezésre kerülő Zentai Csata Emlék Sakktornán való részvételünkkel és az ott elért eredményünkkel érdemeltük ki a magas rangsorolást.
    Magamról még elmondhatom, hogy Piri Bélával együtt, akinek legnagyobb szerepe van az adai sakk-klub újjáélesztésében, vizsgázott sakkbírók vagyunk. Én községközi, ő pedig klubbíró. A sakkon kívül szeretem a focit, kiváltképp az angol, az olasz és a spanyol ligabajnokságot, de a forma egyes autóversenyeket is kísérem, az utóbbi időben pedig méhészkedem is. Mindketten segédkezünk édesapánknak, Srećkónak is az adai állatkertben az állatok gondozásában, etetésében.
    Szóljatok példaképeitekről is!
    Simeon:
    - Az én példaképen Gari Kaszparov, mellette szintúgy Paul Murphy, Bora Kostić, Polgár Judit és Lékó Péter.
    Lóránd:
    - Én egyedül Bobby Fishert emelném ki, a többiekről nem akarok szólni.

Kempelen Farkas Napóleont-verő sakkautomatája

    Végezetül a fiúk sziporkáztak és megcsillogtatták előttem is kivételes sakk-tudásukat. Amikor a több századdal előttünk élt Kempelen Farkas sakkozógépéről esett szó, Szimi elővett egy ereklyeként őrzött levelezőlapot, ami ezt a csodálatos masinát mutatja, és magyarázattal ellátva, lejátszotta előttem azt a csodaszép játszmát, amit ezzel a géppel 1809-ben, a Bécs melletti Schönbrunnban a nagy francia császár, a világhódító Bonaparte Napóleon játszott, és a 24. lépésben el is veszített.
    Szimi kérésére íme a játszma, hogy bárki lejátszhassa magának:
    NAPÓLEON - KEMPELEN SAKK-AUTOMATÁJA, Schönbrunn, 1809
    1. 24 - e5. 2. Vf3 - Hc6. 3. Fc4 - Hf6. 4. He2 - Fc5. 5. a3 - d6. 6. 0-0 - Fg4. 7. Vd3 - Hh5. 8. h3 - Fxe2. 9. Vxe2 - H f4. 10. Ve1 - Hd4. 11. Fb3 - Hxh3+. 12. Kh2 - Vh4. 13. g3 - Hf3+. 14. Kg2 - Hxe1+. 15. Bxe1 - Vg4. 16. d3 - Fxf2. 17. Bh1 - Vxg3+. 18 Kf1 - Fd4. 19. Ke2 - Vg2+. 20 Kd1 - Vxh1+. 21. Kd2 - Vg2+. 22. Ke1 - Hg1. 23. Hc3 - Fxc3+. 24. bxc3 - Ve2+. Világos föladta.
    Ha egy mondatban akarnám jellemezni élményeimet a fiúkkal, azt mondhatnám, Lóri és Szimi Moholon a sakkjáték magasiskoláját produkálja!

Király János