Fiatalok írják - Mladi pišu
Mi lenne, ha mobiltelefon lennék
Egy borongós délután egyre csak néztem, mikor nyílik az ajtó. Vártam sorsom beteljesedését. Láttam az üvegen keresztül a rohanó embereket esernyővel a kezükben, egyik se állt meg nézelődni. Elszomorodtam. Ott porosodok hetek óta a kirakatban, és mindenki azt a mellettem díszelgő puccos, újdonsült szomszédommal szemezget, aki annyira fenn hordja az orrát, hogy szóba se áll velem. Neki könnyű, hiszen dáma alkat, így rögtön szemügyre veszik és megveszik. A nagy elmélkedésben egyszer csak nyikorgásra lettem figyelmes. Az ajtó nyílott. "Végre!"- gondoltam, talán szerencsém lesz, és gazdára lelhetek. De nem így történt. Az a magasabb hosszú hajú nő a hozzá illőt választotta. De a kishölgy, akinek szánta a telefont, megfordult, és kimozdított abból a megalázó helyzetből. "Nekem ez kell"- mondta határozottan. Nagyon megörültem. Valami papírt cseréltek el értem, becsomagoltak, és kivittek az ajtón. Hideg volt, de nem sokáig, mert zsebbe tettek, és csak egy meleg szobában vettek ki onnan. Nyomkodni kezdtek. Nem mondták, hogy fojtogatni fognak, de egy idő után lazult a lány kezének szorítása rajtam. No, ezt szerencsésen megúsztam. Ezután naponta simogatott, sokat beszélt is hozzám, egészen beleszerettem a hangjába. Aztán egy napon kiabált velem, majd földhöz vágott. Azt hittem szörnyet halok. De ezt is túléltem. Ő sírt, és a végén még én sajnáltam. Egy napon vendégek jöttek. A férfi telefonálni szeretett volna, így én is előkerültem. Borzalmas bűz érintette meg a mikrofonomat, csoda, hogy nem ájultam el.
Sokáig jól működtem, de egyszer csak éreztem, hogy baj van az energiaközpontommal. Nemsokára műtétet végeztek el rajtam, kicserélték az akkumulátoromat.
Többször láttam, hogy gazdám barátnője áhítattal néz engem. Nem tévedtem. Néhány napig a barátnőmnél laktam, állandóan attól rettegtem, hogy itt ne felejtsenek. Sivító hangja sértette a mikrofonomat, féltem, hogy megkárosodik a hallásom. Szerencsére jött a gazdám, és boldogan lapultam újra a kezében.
László Dóra
Cseh Károly Általános Iskola,
7.d , Ada
Velem mindig történik valami
Egy meleg júniusi reggelen, pontosan július 26-án Hajagos családdal együtt kirándulni indultunk Ópusztaszerre.
Szegeden, Vili nagybátyjánál megálltunk egy rövid pihenőre, és utána folytattuk utunkat Ópusztaszer felé. Szegeden átültem Vili autójába, és beszélgettünk. Az útra nem is figyeltünk. Egyszer csak egy nagy durranás hallatszott, és sötét lett minden. Mikor felébredtem, az autó fejjel lefelé állt, és apukám próbált minket kiszedni az autóból. Vili kimászott az ablakon, de én beszorultam az ülések közé, és csak utolsónak tudtam az ajtón keresztül kijönni. Ezután leültünk az árokpartra. Közölték velünk, hogy az útkereszteződésben oldalról belénk hajtott egy autó, és mi felborultunk, az út melletti árokpart állított meg bennünket. Nem emlékeztem semmire, óriási volt a tömeg körülöttem, és megkérdeztem anyukámtól:
- Miért megy össze a szám?
Az arcom jobb felét nagyon megütöttem, kirepedt a szám és jól feldagadt, hogy beszélni is alig bírtam. Az arcom, a ruhám csupa vér volt, fájt a lábam, bedagadt a térdem. Vili mellettem ült az árokparton, nem emlékezett semmire az agyrázkódása miatt. Hamarosan megérkezett a mentőautó, az orvosok megvizsgáltak bennünket, nyakmerevítőt raktak ránk. Megérkezett a helikopter is. Engem beültettek, Vilit pedig hordágyra fektették, neki azonnal bekötötték az infúziót, és indultunk a szegedi Gyermekklinikára. Ott azonnal az intenzív osztályra vittek, és nekem is bekötötték az infúziót, és gépre kapcsoltak, amely mutatta a szívműködésemet. Megvizsgált az orvos, és ezután kezdődtek a sorozatos kivizsgálások. Legalább egy órát feküdtem a röntgen alatt, utána pedig az ultrahangra toltak. Később visszavittek a szobába, és ott az orvos összevarrta az arcomon a sebeket. Vili a szomszédos ágyon feküdt, ő fölütötte egyik fogát, és szondát kapott a gyomrába. Én még aznap este átkerültem egy másik szobába, mert sok új beteg érkezett. Két napot töltöttem itt a kórházban, és utána sántikálva, kék-zöld foltokkal a lábamon, dagadt szájjal, de hazajöttem. Ez volt életem legnagyobb balesete. Ezen kívül volt már a lábujjam, a kezem eltörve, valamint kutya is harapott már meg, ennek nyomait szintén a karomon hordom.
Remélem, hogy ezután a balesetek elkerülnek, és szerencsésebb leszek a jövőben.
Szabó Ádám
7. c osztály
Cseh Károly Általános Iskola
Raska Szabína 8.c - képköltemény
Velem mindig történik valami
Óvodás koromban egy kellemetlen baleset ért. Anyu a szobánkat takarította. A padló csempézett volt, ezért amikor felmosta nagyon csúszott. Édesanyám megmondta, hogy ne ugráljunk, mert baleset is származhat belőle. De az én gyerek fejem ellent mondott anyu parancsának. Azt játszottam, hogy egy folyót kell átugranom. Ez úgy zajlott, hogy az íróasztalról egy matracra kellett ugranom. A két bútor közt volt a "folyó". Én ugráltam és ugráltam, egyszer azonban nem tudtam átugrani a távot, és leestem a padlóra, de úgy, hogy bal csuklóm a matrac alsó deszkájához csapódott. Abban a pillanatban hatalmas ütést és szúrást éreztem, ezért fájdalmasan felsikoltottam. Anyám a segítségemre sietett. Rögtön felhívta az egészségházat. Elvittek röntgenre, aztán a felvételt szemlélve így szólt az orvos: - Megrepedt a csuklód, fiam! Ettől aztán nagyon megijedtem, mert el nem tudtam képzelni, hogy mi történt velem. Végül begipszelték a sérült részt, és sok szerencsét kívántak. Néhány hónap után felépültem.
Ez a történet a tanúságát abban sejti, hogy a jó tanácsara hallgatni kell.
Szalai Bence
5. d. oszt
Ada, Cseh Károly Ált. Isk
HÍREK
A Cseh Károly Általános Iskola első számú épületében 2004. április 24-én tartották meg magyar nyelvből a körzeti szintű nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási versenyt.
Az ötödik osztályosok közül 11-en töltötték ki a 20 kérdést tartalmazó feladatlapot. A tanulók Kanizsáról, Csókáról, Oromról, Zentáról, Törökkanizsáról és Adáról érkeztek. Iskolánk ötödikes versenyzői közül Vastag Gábor V. c osztályos tanuló 15,40 ponttal III. helyezést ért el. Úgyszintén harmadik lett Komjáti Ágnes is. Ő is az V. c osztály tanulója. A hatodikosok közül a köztársasági versenyre iskolánkból nem jutott tovább senki. A hetedik osztályosok közül a következő diákok folytatják tovább a versengést a Szabadkán megrendezésre kerülő köztársasági versenyen: Balog Dániel 7. b osztály 18,50 pont - I. helyezés, Tóth Delila 7. f osztály 18 pont - I. helyezés, Raffai Anikó 7. d osztály 17,75 pont - II. helyezés. A nyolcadikosok közül szintén tovább versenyeznek: Varga Emese 8. f osztály 19 pont - I. helyezés, Szollár Anna 8. f osztály 17,75 pont - II. helyezés, Palusek Edina 8. f osztály 17,75 pont - II. helyezés, Nacsa Marietta 8. e osztály 16,55 pont - II. helyezés, Nógrádi Stella 8. b osztály 16,05 pont - II. helyezés.
A tanulókat Raffai Klára, Bíró A. Erzsébet, Máriás Valéria és Dobrotka Mária magyar szakos tanárok készítették fel.
Dobrotka Mária
Jelentés a versenyekről
Az adai Műszaki Iskola tanulói 2004. április 23.-án részt vettek Budapesten, a PUSKÁS KUPÁN, melyet az idén 17. alkalommal szerveztek meg. Iskolánk másodszor vett részt ezen a sporttalálkozón, amelynek házigazdája a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum volt. Kilenc műszaki iskola csapata öt versenyágban versenyezett: - labdarúgás, sakk, asztalitenisz, atlétika, teke.
Iskolánk a következő eredményeket érte el: labdarúgás 1. hely, asztalitenisz 1. hely, teke 2. hely.
A Puskás Kupa idei legjobb asztaliteniszezője Kuzma Balázs, a IV-1 osztály tanulója lett. Összesített eredmény alapján az adai Műszaki iskola csapata a II. helyezést érte el.
A Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén versmondásban Mészáros Gábor a II. helyezett, az önálló írások kategóriájában humoreszkkel Harangozó Ákos szintén II. díjat kapott
Hódmezővásárhelyen a költészet napi versenyen három tanulónk vett részt: Sarnyai Renáta, Mészáros Gábor és Búrány Árpád. Sarnyai Renáta 1. Mészáros Gábor pedig 2. díjas lett.
Az Oktatási Minisztérium által szervezett anyanyelvi versenyen a zentai körzetben Zubcsik Gábor az I-2 osztály tanulója jogot szerzett, hogy részt vegyen Szabadkán a köztársasági döntőn.
Szerbia Rákellenes Egyesület által kiírt pályázaton képzőművészeti alkotással Bicskei Szabolcs II. díjat nyerte.
A Zöld Sziget Ökológiai Mozgalom idei versenyén, Törökbecsén Boros Norbert és Zubcsik Gábor fogalmazása lett díjazva.
Az iskolában készülnek a további versenyekre.
Baranyi Zsuzsanna, igazgatónő
Futóverseny
A tavaszi futóversenyt április 24-én tartották meg. Az óvodások közül a leggyorsabb kislány ÜRMÉNYI ANNA, míg a fiúk közül LALIĆ MILOŠ volt. Az I. osztályosoknál első helyezést ért el: HODIK VIKTÓRIA és TANASKOVIĆ TIHOMIR. II. osztályosoknál NÉMET SZIMONETTA és ÜVEGES NORBERT. A III. osztályosoknál: STANAĆEV ALEKSANDRA és GAŠI EMRAN, a IV. osztályosoknál: SZŐKE ZSANETT és ANNUS RÓBERT, az V. osztályosoknál: SZOLLÁR DRAGANA és GEJTER DALIBOR, a VI. osztályosoknál: ÜVEGES EDINA és GINDER PATRIK, a VII. osztályosoknál: SÍPOS HAJNALKA és KIS BICSKEI TAMÁS, a VIII. osztályosoknál pedig VOJNOVIĆ ALEKSANDRA és STERBIK ZOLTÁN.
A határon túli magyar iskolák futballcsapatainak vetélkedőjén a Cseh Károly iskola csapatra első helyet szerzett a zentai körzeti döntőn. (Ada, Zenta, Csóka, Padé, Tiszaszentmiklós, Tornyos, Felsőhegy). Minden mérkőzését megnyerve továbbjutott a palicsi döntőre Topolya, Szabadka, Kanizsa és Kikinda társaságában.
Helyreigazítás
Lapunk előző számában a Műszaki Iskola tanulóinak versenyeredményeiről szóló cikkből sajnálatos módon kimaradt négy tanuló neve, tanáraik pedig tévesen csapattagnak voltak feltüntetve. A szóban forgó rész helyesen így hangzik:
"A budapesti Nemzetközi Komplex Elektrotechnikai Versenyen 2004. április 1-én és 2-án rész vett iskolánk csapata négy tanulóval. A csapat tagjai: Berta Viktor, László Endre, Miklós N. Árpád, Miklós P. Árpád. Felkészítő tanárok: Pásztor Lajos és Báthory László."
A hibáért mind az érintetteknek, mind a cikk szerzőjének az elnézését kérjük.
A szerkesztőség
