A népzene összetartó ereje
Jubileumi Aranykapu-vásár

    Somogyi, rábaközi és dél-alföldi táncokkal, moldvai  és Tisza-menti dalokkal ünnepelték Nagyboldogasszony napját augusztus 15-én immár tizenötödik alkalommal az adai korzón,  ahol újra bebizonyosodott, hogy az éneknek, a népdalnak, a muzsikának összetartó és megtartó ereje van.
    Az ének hűség otthonunkhoz, hűség múltunkhoz, édesapánkhoz, édesanyánkhoz, történelmünkhöz. Hűség az anyanyelvhez, hűség önmagunkhoz – hallhattuk a 15. Nagyboldo-gasszonyi Aranykapu vásár megnyitóján, a vásáron, ahol kézművesek és régi mesterségek művelői kínálhatták portékáikat, és ahol több száz adai együtt sétált, krumplicukrot és fagylaltot majszolva beszélgetett, ahol rég nem látott ismerősökkel találkozott, ahol pántlika libbent és csizma dobbant, és ahol jó volt lenni, jó volt együtt lenni.

    –Tizenöt évvel ezelőtt Szent István napi rendezvényt szerettünk volna szervezni, ehhez a naphoz kapcsolódva szerettünk volna feleleveníteni hagyományainkat. – mesélte Sóti Éva, az Aranykapu Művelődési Egyesület művészeti vezetője – De ez a törekvés akkor nagy ellenállásba ütközött, ezért döntöttünk amellett, hogy a rendezvényt egy másik nagy ünnephez, Nagyboldogasszony napjához kapcsoljuk, hiszen ez is fontos ünnep, parancsolt ünnep, és az emberek lelkében ott van a vallás, csak újjá kell éleszteni. Olyan rendezvényt akartunk szervezni, ahol mindenki jól érzi magát, ahol az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, nézelődhetnek – folytatta a rendezvény szervezője. – A hagyományokhoz híven mindig Nagyboldogasszony napján tartjuk a vásárt az adai korzón, ahova mintegy ötven kézművest hívunk meg, akik bemutathatják és eladásra kínálhatják portékáikat.
    – Ez volt a tizenötödik Aranykapu vásár.
    – Az idén sem állt több pénz a rendelkezésünkre, mint más években, ezért a műsorral igyekeztünk ünnepélyesebbé tenni ezt a tizenötödik alkalmat. Az ünnepi szentmise után Világos Miklós adai káplán mondott ünnepi köszöntőt, majd pedig színpadra léptek a péterrévei Dr. Kiss Imre egyesület Bóbita néptánccsoportjának tagjai, a hajdújárási Lifka Sándor és a királyhalmi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Venyige táncegyüttese dél-alföldi táncokat adott elő, és bemutatkozott az Aranykapu Művelődési Egyesület Kopogtató és Pöttöm néptánccsoportja, énekelt a Kisvirág leánykórus és a Pántlika népdalkórus, a citera csoport pedig moldvai dalokat játszott, valamint fellépett Micsik Béla törökbecsei citerás is,  muzsikált a  Kócos zenekar és a bezdáni Bellcanto együttes. A műsor után pedig a Juhász zenekar táncházzal várta az ünneplőket. Az ünnepi műsort ezúttal Kodály-idézetek mentén igyekeztünk egybefűzni, s így bebizonyítani, hogy mennyire is igaz az, hogy a néptánc és a nóta úgy hozzátartozik a magyar emberhez, mint a feje, karja vagy a lába, s a népzenében otthonosan, szabadon érzi magát.
    A tizenötödik Aranykapu vásár alkalmából szerény ajándékkal kedveskedtünk és köszönőlevelet adtunk át a fellépő vendégeinknek. És köszönettel tartozunk Szauer Miklós plébánosnak, aki az első pillanattól segítette a rendezvényt, és Sziráki Mihály iskolaigazgatónak is, aki rendelkezésünkre bocsátotta az iskola tornatermét, valamint hálásak vagyunk az Önkormányzat támogatásáért is.
    – A Nagyboldogasszonyi Aranykapu vásáron színpadra lépett a Kopogtató néptánccsoport, amelynek tagjai a nyáron Bulgáriában is jártak.
    – Július 7-e és 14-e között részt vettünk a Balkán Folk Fesztiválon, melyet a bulgáriai Kiten városában tartottak meg. Ez a balkáni nemzetek nemzetiségek fesztiválja, ahol megismerhettük a szomszédos népek táncait, népzenéjét és hagyományait. Az Aranykapu Művelődési Egyesületből 45-en vettünk részt a fesztiválon, szép helyen voltunk, jól összebarátkoztunk a többi csoporttal annak ellenére, hogy nehezen értettük meg egymást – mondta mosolyogva Sóti Éva.
    – Az Aranykapu vásár csak egy az egyesület nyári programjai közül.
    – Szeptember 14-én tartjuk a mesterségek napját az adai Tájházban, ahol a vásáron bemutatkozó kézművesek közül néhányan megmutatják, hogy hogyan is készítik a portékáikat. Június 23-án szerveztük meg a hagyományos Szentiványi tűzugrálást, amely a tanévzáró műsorunk, ahol táncosaink, énekeseink, zenészeink megmutathatják, mi mindent tanultak, és ekkor került sor a tűzugrálásra is, hiszen a hagyomány szerint ekkor az átugrott tűznek szerelemvarázsló és egészségmegőrző ereje van – hallhattuk az egyesület művészeti vezetőjétől.

Józó Krizsán Mónika