117. Zöld levél
Szegény nyárfa – a fő bűnbak!

    Májusban a nyárfák fehér pihékkel küldik szét termésüket a széllel. Akiknek ilyenkor allergiás tüneteik vannak, a pihéket látva azt gondolják, hogy panaszaikat ezek a repítőszőrök okozzák. Pedig a nyárfa termése nem okoz allergiát.
    A nyárfa februártól áprilisig virágzik, ezért a kevés nyárfapollen-allergiás betegnek akkor vannak tünetei. Májusban, ill. júniusban megjelennek a magszőrök, melyek mechanikailag ingerelhetik a nyálkahártyát, illetve ha az erősen allergén fűpollenek hozzájuk tapadnak, ez allergiás tüneteket válthat ki.
A fűpollenek – de nem a nyárfapollenek! – erősen allergének, azaz az arra hajlamos emberekben allergiás tüneteket okoznak. Ezek a pollenek nagyok aprók, szabad szemmel nem láthatók, mikroszkóp alatt azonban a hozzáértő szem könnyen különbséget tud tenni a különböző növények pollenjei között. Egy olvasó írja:
    „Lakóhelyem környékén, és szerintem a kerület nagyobb részében, a nyárfa virága úgy beteríti a levegőt és a talajt, mintha hó hullana. Az ajtókat, ablakokat nem lehet kinyitni még szellőztetni sem nagyon. Arról már nem is beszélve, hogy a kertben ki sem lehet ülni egy kávét meginni. A nyárfa virága ezen kívül szerény allergológiai ismereteim szerint fokozottan allergén. Kérdezném, hogy az önkormányzatnak ez ügyben milyen szabályozása van érvényben, illetve hogyan lehetne az utcákat is belepő nyárfavirág-tengereket megszüntetni? Tisztelettel: Kincses Áron.”
    Egy másik olvasó még határozottabb: „Én is kérem az ÖSSZES NYÁRFA kivágását, és a kivágott fák helyére ültessenek allergiát nem okozó, pl. hársfa csemetéket. Jó munkát kívánok! Lalyos.”
    Én tudom, hogy nincs igazuk, de erre az interneten mégis megkérdeztem egy orvos-szakembert is. Íme dr. Pánczél Gyula, a Tüdőbeteg Gondozó Intézet és az Allergológiai Szakrendelés vezető főorvosának válasza:
    – Szívfacsaró az a többek által fölvetett javaslat, hogy vágjuk ki a szöszölő nyárfákat. Mi (az) a szösz? Szemét? Nem. A nőivarú nyárfák magtermésein lévő szép, hófehér pihe, amely a szél segítségével röpíti tova a piciny magvakat, a természet örök, bölcs parancsa szerint. Szem vagy orrnyálkahártya közelbe érve (néhány oda is jut valóban, de mennyivel több jut oda porból, kipufogógázból, miközben a motorizációt még mindig rohamosan "fejlesztjük"), ingerlő hatásuk van, de nem okoznak allergiát. Allergiát egyébként is a hím példányok pollenje szokott okozni, de a nyárfa pollenje nem allergén.
    – A nyárfaszösz egy-két hétig okoz csak némi kellemetlenséget. Ember bitorolta környezetünk rehabilitációjában viszont sokat segít nekünk a nyárfa: igénytelen, gyorsan nő, kellemes árnyékot ad, dús lombja megköti a levegő szennyeződéseit, amit mi, emberek zúdítunk szegényre, és így ő többet szenved miattunk, mint mi őmiatta. Egy lombköbméter levélfelület tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel, és 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Egy 50 éves fa 405 kg szennyezést tud kiszűrni a levegőből egy év alatt. Egy autó viszont évente 7000 kg oxigént fogyaszt, és utaskilométerenként 200 gramm szén-dioxidot bocsát ki. Pusztítsuk hát el a fát, noha halála után is minket szolgál deszkapalánkjainkban, kerítéseinkben, gyümölcsös, zöldséges ládáinkban, fakanalainkban?
    A magyar nép kultúrájában is mélyen gyökerezik éppen a nyárfa:
    "Hajlik a jegenye, pereg a levele", "Magas jegenyefán, sárgarigó fészek", "Tisza partján jegenyefa virágzik", "Sudár jegenyefa van az udvarában", "Lehullott a rezgőnyárfa levele", "Megmutatom aranyvesszős tanyámat, közepében két szál jegenyefámat","Ki tanyája ez a nyárfás?", "Hullajtsd, hullajtsd leveledet, te susogó ezüstnyárfa" stb.
    – Mi lenne e gyönyörű dalok sorsa? Indexre kerülnének? Én meghalnék, ha értelmüket vesztve nem énekelhetném többé őket. És mit szólna a sárgarigó? Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Természet nagyon jól meglenne nélkülünk, de mi nem létezhetünk nélküle.

Király János