Nyelvi figyelő
Összevont helységnevek

    A települések életében megtörténik, hogy egy vagy több helységet egymáshoz csatolnak, egyesítenek. Ha ebben a közigazgatási műveletben egymástól nagyságukban igen eltérő helységek vesznek részt, akkor a kisebb rendszerint úgy beolvad a nagyobba, hogy ez nevének elvesztésével jár együtt. A kis település neve legfeljebb városrész vagy kerület neveként él tovább. Egészen más a helyzet, ha nagyjából azonos rangú, jogállású, méretű helységeket vonnak össze. Ilyenkor közös nevet kapnak, vagy a meglevő nevek puszta összetevésével, vagy a korábbi névelemek kombinálásával, vagy pedig más módon.
    A helységnevek összevonása huszadik századi jelenségnek számít, de azért régebbi példák is akadnak. Szatmárnémeti 1715-ben lett szabad királyi város, miután egyesült Szatmár és Németi. Érdekes, hogy a Szatmárnémeti név már a XIII. században is felbukkant, de akkor csak Németire vonatkozott. Budapest neve is így jött létre, hivatalosan l872-ben, amikor Pest, Buda, Óbuda és Margitsziget egyesült.
    Az összevont helységnevek egyik csoportjában az elsődleges nevek teljes alakjukban megmaradnak, az egyik összetételi előtagként, a másik utótagként épül be e névbe:. Ilyen többek között a Békés megyei Gyoomaendrőd, 1981-ben hozták létre Gyoma és Endrőd egyesítésével. Gergelyiugornya 1939 és 1969 között állott fenn. A Szabolcs-Szatmár megyei Gergelyit és Ugornyát 1939-ben egyesítették, 1969-ben Gergelyiugornyát Vásárosnaményhoz csatoltak. Hagyárosbörönd Zala megyei helység, 1942-ben jött létre Hagyárosból és Böröndből. A Baranya megyei Patapoklosi 1950 óta viseli ezt a nevet, akkor csatolták egymáshoz Patát és Poklosit. A Szabolcs-Szatmár megyében levő Tunyog és Matolcs 1950-ben, ill. 1961-ben egyesült Tunyogmatolcs néven.
    Számos név a mege1őző nevek elemeiből állt össze. Közéjük tartozik Abádszalók, Bátonyterenye, Celldömölk, Halmajugra, Püspökmolnári stb. Abádszalók Szolnok egyei helység l895-ben létesült Tiszaabád és Tiszaszalók egyesítésével. Bátonyterenyét három helységből (Kisterenyéből,  Szúpatakból és Nagybátonyból) hozták létre 1984-ben. A Vas megyei Celldömölk névad6i Kiscell és Nemesdömölk. 1903-ban egyesítették őket. Gyöngyöshalmaj es Hevesugra 1950-ben egyesült Halmajugra néven. A Vas megyében levő Püspökmolnári név úgy jött létre, hogy 1948-ban egyesített Püspöktamási és Rábamolnári nevét összekombinálták, az egyiknek az előtagja, a másiknak az utótagja került be az új névbe.
    Gyakran megtörténik, hogy a korábbi helységnevek egyike változatlanul beépül az új névbe, a másiknak pedig csupán egyik eleme marad meg: Így Alcsútdoboz elődei Alcsút és Vértesdoboz, Bedegkéré Bedeg és Magyarkér, Hadháztéglásé Téglás és Hajdúhadház, Nemesrempehollósé Rempehollós és Nemeshollós, Palotáshalomé Palotás és Héhalom, Rásonysápberencsé Rásony, Abaújsáp és Szászberencs, Vigántpetendé pedig Vigánt és Zalapetend.
    Némely esetben az egyesített helységek közös névelemét egy újabbal egészítik ki. Így lett az 1949-ben egyesített Alsó- és Felsőábránynak Bükkábrány, az 1937-ben egyesített Egyházasszecsődnek és Németszecsődnek Magyarszecsőd, valamint az 1937-ben Ivánegerszegből és Keményegerszegből létesített új településnek Vasegerszeg a neve.
    Sajátos alakulatok is akadnak. Abertirsa (1950.) nevében eggyé olvadt az Alberti végén és az Irsa elején levő i. Ménfőcsanak nemcsak Ménfő és Csanak nevét őrzi, hanem Csanakfaluét is. Egyébként az egész települést 1970-ben Győrhöz csatolták.

Dr. Molnár Csikós László