Nagyon nehéz olyan kulturális tevékenységet művelni, amely nem hagyomány, nem élteti nagyobb közösség. Kevés szakmai képzés történik az előrelépés szolgálatában, a megújulást, a hagyományteremtést támogatva. Az óvodai bábtársulat mégis talált kapaszkodót. Évek óta bábozunk a gyermekek szórakoztatása, formálása érdekében. Az önmegvalósítás útját járva, lépésről - lépésre jutunk előbbre, próbálgatjuk a bábozás lehetőségeit.
    Farsang közepén a szegedi Kövér Béla Bábszínház művészei - Rózsa Teodóra, Balasi Jolán és Szalkai Dénes - vendégszerepeltek az óvodában. Az Ördög három aranyhajszála című népmesét láthattuk előadásukban. Érdekes dramaturgiai megoldások kíséretében minden évben, újra lenyűgöz bennünket, a néphagyományt éltető mesefeldolgozásuk és a vásári bábjáték minden ízével – zamatával bemutatott játék egyszerű, de kifejező stílusa. A mostani rendezés különös és új volt számunkra – 3 színen zajlott az esemény, élő szereplő és bábok játszottak, de még a közönségből választott királynő is része volt a mesejátéknak.
    Óvodai bábtársulatunk próbáihoz készülődött abban az időben, hogy részt vegyen a néhány éve megrendezésre kerülő bábos találkozón. Hirtelen ötletként, a látott előadás hatására, egy új népmesét választottunk a már meglévő mese helyett.
    Kibővült létszámmal ültünk össze az első olvasópróbához. Hosszas tanácskozás után mindenki megkapta - szó szerint - a saját szerepét. Megbeszéltük a játék folyamatát, ki egyénileg, ki csoportban dolgozta ki jelenetét a mese kívánalmai szerint. A díszlet ötletek és a zenei betétek kiválasztása is hamar megtörtént. Ekkor már láttuk, hogy ismeretlen útra tévedtünk. De szembenézve a várható akadályokkal, elindulunk a választott irányba. Amikor a vendégszereplésből éppen csak Szegedre érkező bábszínészek tudomást szereztek döntésünkről azonnali segítséget ajánlottak fel. Tervünk szerint, hasonlóan hozzájuk, közvetlen és gyermek-közeli játékmóddal szerettük volna színre vinni a Kolontos Palkó című mesét, belopva játékunkba a vásári bábozás elemeit, próbálkozva élő szereplő és báb közös játékával. Nem telt bele néhány nap, a bábszínészek újra itt voltak Adán. Így történt, hogy megkezdtük a közös munkát és egy délelőttből délutánba torkolló tapasztalatcsere során átbeszéltük tövéről hegyére a mese játéklehetőségeit, a jelenetek mozzanatait, a meglévő és készülő bábok varrását, a bábozás néhány fortélyát és minden egyebet, amire csak jutott idő a pár óra alatt. Majd utunkra bocsátottak bennünket. A kidolgozás ránk várt. Jobb és rosszabb próbák követték egymást.
    A bábos találkozóra felkészülten érkeztünk. Biztonságot adott hogy a közönség közt ott ültek színészbarátaink, és gondolatban velünk játszották a mesét. A gyermekek és a felnőttek lankadatlan figyelemmel kisérték Kolontos Palkó történetét. A tréfásra sikerült mesejáték meglepetések sorozatát kínálta a közönségnek. A hirtelen előbukkanó  öregasszony játéka a gyermekekkel, a nézők soraiból nevetve besétáló asszonyok, akik megmentik majd bitófa alá viszik az együgyű fiút, a királynő gőgös bevonulása, Palkó bolondos játéka, és még sorolhatnám. A találkozó végén a zsűrinek felkért Vörös Imelda, - a szabadkai gyermekszínház művésznője - elismerően beszélt az adaiakról. Értékelését azzal kezdte, hogy a társulathoz szólhatna úgy is, mint kollégákhoz – igaz, ezek után hangoztatta, hogy csiszolgatni való akad még.
    A zentai bemutató után Adán és Moholon is színre vittük mesejátékunkat az óvodásoknak.
    A sikeres szereplés, a közönség jelzései és a szakmai kritika segített döntésünkben – még egy mese erejéig biztosan folytatjuk megkezdett utunkat. Hosszabb műhelymunka vár ránk, de tanulni szeretnénk, hogy amatőrként de szakmailag felkészültebben tudjuk képviselni a térségünkben kevésbé ismert vásári bábozás stílusát. Fáradozásunk nem hiábavaló, ha átörökíthetjük azokat az értékeket, melyeket a népmese rejt, és a hagyománytisztelő bábjáték nyújt.
    Köszönetet kell mondanunk Rózsa Teodóra és Balassi Jolán bábszínésznek, valamint Sóti Évának az Aranykapu vezetőjének, hogy a társulat öltöztetésében segített. A bábok Orovec S. Cecília alkotásai, a zene és a díszlet Nagy Mónika és Lehoczki Gabriella közös munkájának eredménye. A mesejátékot előadta: Rácz Márta, Mikus Erika, Sterbik Sára, Keresztes Ibolya, Nagy Mónika, Mrđanov Tímea, Horvát Éva és Orovec S. Cecília.

Lehoczki Gabriella