96. Zöld levél
FONTOSALMA
Annak idején, amikor még az adai mezőgazdasági iskolában tanítottam, volt egy kiváló szakemberünk, a Stefanović nevű tanár-kolléga, aki sokszor mondta, hogy majd egykoron minden régebbi fajta gyümölcsünk „visszajön divatba”, mert
- finom, jellegzetes ízük, egyedi tulajdonságaik vannak,
- korán kezdenek el teremni,
- ellenállóak a faggyal és szárazsággal szemben,
- nem fogékonyak a betegségekre, ezért kevés vegyi védelmet igényelnek,
- sokoldalúan feldolgozhatóak, tárolhatóak,
- törpe alanyon kistermetű fákká nevelhetőek,
- intenzív gondozással (öntözés, trágyázás, metszés) rendszeresen és bőségesen teremnek
Gyerekkoromban öreganyám kertjében is sok ilyen, különleges gyümölcsfa állt, amelyek termésének zamatát még ma is a számban érzem, de hozzá hasonló gyümölcsöt azóta sem lelek. Nos, ilyen volt a nyári fontos alma, amelyik a régi barackok, (ringló)szilvák, körték mellett most ismét feltűnni látszik a kertészetek nosztalgia-kínálatában.
Régen azt gondoltam, öreganya azért nevezi fontosnak ezt az almát, mert hogy igenis fontos ő is, a fája is, nem hiányozhat a kertből, de ma már tudom, hogy egy régi angol súly-mértékegységről, a fontról kapta a nevét, mert termései olyan nagyok, hogy egyenként elérik az egy fontot, azaz a fél kilogrammot is (1 angol font egész pontosan 453.59237 gramm).
Így a helyes elnevezése magyarul egyfontos alma. Fellapoztam Bozsik-gazda egyik szakkönyvét és ezt találtam írva róla:
Ki ne emlékezne a „Nyári fontosra”, amit rétesalmának is hívtak. … igen nagy (negyvendekás, vagyis egyfontos), lapított gyümölcsű fajta. Héja rózsaszínes, csíkozott. Íze kifejezetten savas, ezért kiváló kalácsba, süteményekbe. Fája erős növekedésű, a termőhelyre, illetve a kórokozókra nem érzékeny.
Ha hiszik, ha nem, ezzel a csodálatos almafával, roskadásig telve almával, ezen a nyáron szembetaláltam magam az egyik rangos adai gyümölcsösben, és elhatároztam, írok róla, bemutatom a Körkép olvasóinak is.
Mondanom sem kell, kaptam is ajándékba ebből a gyümölcsből eleget! Hazavíve, unokám otthon rátalált, és ropogtatni kezdte. Figyeltem. Csak úgy harsogott a foga alatt. Savanyú lehetett, mert a szemét is összehúzta, de megette végig, sőt minden nap ilyet választott, noha egyszerre alig tudott „megbirkózni” velük, akkorák voltak.
Jó tudni, hogy már a régi rómaiak korában is 29 almafajtát tartottak számon, előszeretettel fogyasztották és bort is készítettek belőle. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és némi C-vitamint is, ami a héjban található meg a legnagyobb mennyiségben. A B-vitaminok nagyon jó hatással vannak az emésztésre, mivel serkentik, elősegítik a táplálék felszívódását.
Király János
|
