Kézimunkázók  az adai I. Helyi Közösségben
TANULJ, TANÍTS!
Képes beszámoló Krizsán Magdolna nyilatkozatával

    Az adai I. Helyi Közösség nőaktívája február 16-án egy kiválóan sikerült, egésznapos kézimunkázó műhelymunkát szervezett a helyi közösség székházában, amelyen száz körüli volt a résztvevők száma. Az adai és a környékbeli, bácskai, bánáti helységek asszonyai nagyon komolyan, és nagy-nagy lelkesedéssel fogadták ezt a hasznos kezdeményezést, és ennek tudható be, hogy a különféle kézimunka-féleségek művelői Bezdánból, Bácsföldvárról, Bácskossutfalváról (Moravica), Temerinből, Óbecséről, Szenttamásról, Bácsfeketehegyről (Feketics), Budiszaváról, Topolyáról, Törökbecséről, valamint Adáról egész napra „megszállták” a helyi közösség termeit és jó hangulatban, barátkozva, vidám, szorgos munkával tanítottak és tanultak kézimunkázni. A találkozó egyik szervezője, az adai Krizsán Magdolna, ezt mondta a találkozóról:
    – Előzőleg a Kézimunkázók Szövetségének szervezésében jártam egy sapkakészítő tanfolyamon, és az nagyon megtetszett. El is határoztam, hogy Adán is szervezünk egy kézimunka-találkozót. Az I. Helyi Közösségben meg is kaptuk rá a termet, összehívtunk minden kézimunka-kedvelőt, akit csak ismertünk, és akikről tudtuk, hogy ezt magas fokon művelik.
    Jelmondatunk a Tanulj, taníts! és a horgolás, a kötés, a gyöngyfűzés, a tojásfestés, az üvegfestés, a frivolitás terén bemutató műhelymunkát szerveztünk. Jelenleg nagy divatja van a gyöngyfűzésnek, a fiatalok és az idősek egyaránt szeretik.

Csoportvezetők az adai műhelymunkán

    A jelenlévő csoportok ügyesen dolgoznak, maguk köré vonzzák, gyűjtik a fiatalokat is, amire nagyon büszke vagyok, mert minden kézművességet nagyon hamar el tudnak sajátítani, és később ez nagy hasznukra válik. A népművészet fejlesztése szempontjából szeretnénk, ha a fiatalok, a középkorúak elsajátítanák az idősebbek technikáját is, hogy ez egy hagyományápoló, hagyományőrző tevékenységgé váljon.

Micsik Béla törökbecsei tekerős

Ügyes kezek horgolnak

    Emellett nem hanyagolható el a kézimunka hasznossága sem, mert ha a család szorult helyzetbe kerül, lehet mihez kezdeni és a kézimunkából pénzt lehet csinálni!
    Hogy látják el ezt a sok vidéki vendéget?
    – Ötvenöt ebédet rendeltem, de látom, hogy kell ide hatvan is. Itt ebédelünk a helyi közösségben. Otthon kétszáz kiflit sütöttem, de hoztunk süteményt is, úgy, hogy senki sem marad éhen, sőt még csemegézhet is. Rendkívül jó a hangulat, még zenészünk is akad, aki citerával, tekerővel szórakoztatja a jelenlévőket. Akik most itt vannak, már kérdezik, hogy „megcsináljátok mégegyszer”?

Kézimunkázni tanulnak a legkisebbek

    Nagyon feltalálják magukat, jó a hangulat, jó meleg a terem. Hát mi kell még? Ha újra szervezünk ilyen találkozót, kérem az adai asszonyokat, érdeklődjenek, és jelentkezzenek még nagyobb számban!

Szöveg és képek: Király János