Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
A nyelvi stílus

    Az idén a nyelvművelő napok rendezvényei a nyelvi stílus jegyében folytak. A stílus általában az a mód, ahogyan az ember kifejezi magát. A nyelvi stílus a nyelvi eszközök felhasználásának a módjára vonatkozik. Egyébként a stílus leginkább művészeti alkotásokban érvényesül. Kiterjed az építészetre, a szobrászatra, a festészetre, a zenére, az irodalomra és más művészeti ágakra. Rendszerint minden alkotónak van stílusa. Ez az egyéni stílus. Az azonos korban tevékenykedő alkotók stílusában közös vonások jutnak kifejezésre, ennek alapján korstílus jön létre. A korstílus az egyes korokra jellemző közölnivalónak sajátos eszközökkel és módon való megformálása, kifejezése.

A középiskolások beszédművészeti versenyének eredményhirdetése után

    Csütörtökön, október 7-én a beszédversenyen 32 középiskolás tanuló vett részt. Zömmel vajdaságiak voltak, csupán három magyarországi volt köztük. Teljesítményüket a szabadon választott kétperces prózai szöveg elmondásában, majd pedig a kávéházzal kapcsolatos gondolataik kifejtésében a dr. Molnár Csikós László, mr. Hajnal Jenő, Vincze Erzsébet és Raffai Ágnes összetételű bíráló bizottság értékelte. Az első helyet Liszi Melinda, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium tanulója érdemelte ki, a második helyen Kulcsár Sarolta, a zentai Egészségügyi Középiskola diákja végzett, a harmadik helyre pedig a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumba járó Baráth Attila került. Mindhárom versenyző értékes könyvjutalmat kapott, ezenkívül az első helyezett birtokába került egy évre a vándorserleg. A budapesti Anyanyelvi Konferencia különdíját a zentai Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola tanulója, Péter Krisztina kapta. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíjában Kurcinák Szilvia, az óbecsei gimnázium diákja részesült. Ez alkalommal tette közzé a szervező bizottság a nyelvművelő pályázat eredményét. A középiskolások kategóriájában Az alkalomhoz illő beszéd szerepelt témaként. Pályamunkájáért dicséretet kapott az oromhegyesi Gazdag Olga és a csókai Matkó Bagi Béla. A felnőttek kategóriájában a zentai Szloboda János második díjban, a horgosi Fujkin Gábor harmadik díjban részesült. A Magiar história című esti műsorban Kátai Zoltán előadóművész, énekmondó másfél órán át régi magyar énekeket adott elő különféle régi pengetős hangszerek kíséretében.

A játékos nyelvi vetélkedő zsürije

    Október 8-án, pénteken a Cseh Károly Általános Iskolában már tíz órakor kezdetét vette az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedő írásbeli része. A szóbelire is korábban, fél egytől került sor a színházteremben. Az idén is sokan vettek részt a küzdelmekben, mégpedig ötvenheten. A vajdasági iskolákon kívül több magzarországi és egy erdélyi iskola is képviseltette magát versenyzővel. A feladatok előkészítését és a játék vezetését hagyományosan a budapesti dr. Szűts László közreműködésével oldotta meg a szervező bizottság. A zsűri dr. Csányi Erzsébet, Girizd Magdolna és Szűcs Ilona összetételben tevékenykedett. A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: 1. Birgermajer Anetta (Szabadka), 2. Kujundzsity Alisza (Szabadka), 3. Hunyadi Tünde (Szabadka), 4. Hódos Rita (Budapest), 5. Molnár Endre (Péterréve), 6. Almási Alexandra (Horgos). 7. Ambrus Andrea (Gyergyóalfalu), 8. Csuvik Gábor (Ada), 9. Nemes Tímea (Temerin), 10. Sánta Hermina (Mohol). A játékvezető a közönség számára is adott néhány feladatot, a legjobbak megfelelő számú batkát kaptak érte, és válthatták be könyvre. A nyelvművelő pályázatra (amelynek témája „Hogyan fogom szólítani?” volt) tizenkilencen jelentkeztek. Közülük első díjat kapott a kikindai Valter Klára, második díjat a szabadkai Dusnoki Adrianna, harmadik díjat a horgosi Huszár Krisztina, rajtuk kívül a topolyai Juhász Krisztina dicséretben részesült.

A Korstílusok, stílusirányzatok című kiállítás megnyitása

    Szombaton, október 9-én először Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor. Alkalmi beszédet Baranyi Zsuzsanna mondott. Fél tízkor a „Korstílusok, stílusirányzatok” című kiállítás megnyitásán vehetett részt az ünneplő közönség. A zeneműveket Birkás Magdolna és János válogatta hozzá, képzőművészeti részét Barna Kolozsi Valéria állította össze, irodalmi anyagát pedig Hódi Éva készítette elő. A korstílusokról és a stílusirányzatokról dr. Molnár Csikós László tartott ismertetőt. A tudományos ülésszak tíz órakor kezdődött Ada község képviselő-testületének tanácstermében. Az előadások előtt Erdeljan Jelena fuvolázott, Koós Gabriella pedig szavalt. Bevezetőjében Hódi Éva a beszédmodor jelentőségére hívta fel a figyelmet. Szerinte legyen jó szónok, aki közszereplést vállal.

A tudományos ülésszak elnöksége

    Az első előadó, dr. Balázs Géza azt taglalta, hogy a posztmodern stílus nem is annyira új, mint gondolnánk, ugyanis a népköltészetben már legalább másfél évszázaddal ezelőtt megjelentek az abszurd vonások. A mai magyar folklór, az aszfaltköltészet is tartalmaz nonszensz elemeket. Dr. Láncz Irén a másságról szólva megállapította, hogy a jugoszláviai magyar prózának nincsen meghatározott stílusjegye, az egyes alkotókra más-más a jellemző. Foglalkozott Szirmai Károlynak, Végel Lászlónak, Tolnai Ottónak, Juhász Erzsébetnek és Vasagyi Máriának a stílusával. Dr. Kemény Gábor a nyelvi kép stilisztikáját vázolta fel, elkülönítve egymástól többek között kifejtett és kifejtetlen változatait. A nyelvi képnek nemcsak a megalkotásával, hanem a befogadásával is foglalkozott. Dr. Hózsa Éva a regionális befogadó szempontjából közelítette meg a mai vajdasági irodalmat, rámutatva egyes jelenségekre, mint a lírának prózával való helyettesítésére, a leltározó felsorolásra, az idegenség nyelvi kifejezésére, a jellegzetes szóhasználatra stb. Kormányos Katona Gyöngyi arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban a választékos beszélők alkalmazkodni kezdenek az alacsonyabb presztízsű beszélőkhöz, és hogy a bizalmas stílusúnak tekintett szavak felértékelődnek, szinte univerzálissá válnak.