Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

 
2004. október

Címoldal
A községi képviselő testület alakuló üléséről
Megalakult az Első Helyi Közösség új tanácsa
Aszfaltozás Adán
Ezer arca van a boldogságnak
A nyelvi stílus
Hol vannak a fiatalok?
Szenvedély- betegségektől mentes élet
A víz az élet forrása
Idényzárás az Üdülőközpontban
Testvértelepülésünk ünnepe
Ne mondd még, hogy Isten veled!
Kánya Bandi, az adai betyár
Mohol nagyközség
Kiállítás
LII. Zöld levél
Tisza menti fúvósok Százhalombattán
Foglalkozások, képzések, véradási akciók...
Rendőrségi hírek
Fiatalok írják
Evangelizációs rendezvény Adán
Barátkozás, sporttalálkozó
Siess
Hírek
Községünk amatőr festői
Tarka oldal
Impresszum

Régi mondák nyomában
Kánya Bandi, az adai betyár

    Hajdanában a családok már szürkületkor bevonultak a házba, és különösen az őszi-téli szürkülő időben, csendes, áztató esők borzongató permetezése mellett, a gyertya, vagy petróleumlámpa pislákoló fényénél az öregek mesélni kezdtek. Így kapott szárnyra sok boszorkány és betyártörténet, amiknek legtöbbször valóságalapja is volt.
    Később, ha ezek a történetek túlélték a feledés homályát, legendává, hőstörténetekké váltak. Ilyen legenda az utolsó adai betyár, Kánya Bandi története is.
    Rendes nevén Nagy Barna Józsefnek hívták, és 12 évi börtönbüntetésének letöltése után, a XIX-XX. század fordulóján kezdte meg újra működését a Tornyos körüli szállásokon, s egy-kettőre adai, moholi, péterrévei és becsei szegénylegényekből bandát kovácsolt. Bandájának tagjai kipróbált, börtönviselt emberek voltak, akik nem ijedtek meg saját árnyékuktól.


Kánya-betyár (Kovács Katalin festménye)

    Saját lovaik, lovas fogataik voltak, orgazdákkal dolgoztak, akik a széles határ különböző helyein rejtekhelyeket is adtak a betyároknak. A hatóság persze üldözte őket, de sokáig sikerült kibújniuk minden hurokból, és igazi csínytevéseket is véghez vittek. Ilyen csíny volt egy nagypénteki hallopás.
    A moholi halászok nagypéntekre, bárkában 25 kilónyi halat készletként tartalékoltak, tudván, hogy a vallásos lakosok majd jól megfizetik a böjti ebéd nyersanyagát. Kányáék is megunhatták a sok baromfi-, malac- és disznóhúst, megneszelték a halkészlet helyét, s bárkástul ellopták. Így aztán a moholi böjtöt a halászok is kiböjtölték.
    Akcióikat Kányáék nagyon alaposan előkészítették. Rajtaütésszerűen és gyorsan dolgoztak, nyomaikat aztán gondosan eltüntették. Kocsijuk kerekét gumikarikákkal látták el, hogy az a legkisebb zajt se verje.
    Mesélik, hogy lovukra a patkót fordítva verették, hogy üldözőiket ily módon is tévútra vezessék. Kánya a nevét onnan kapta, hogy egyszer, lódobogást hallván, pandúrokat vélt közeledni, és gyorsan a Bara vizébe merült, nádszálon szívta a levegőt. Míg a vízben kuksolt, bozontos szőke üstökére telepedett egy barnakánya, és csak a bandatagok hahotája riasztotta el onnan. Merthogy a lódobogás saját bandájának, nem pedig az üldözőinek közeledtét jelezte.
    Kánya fejére magas vérdíjat tűztek ki, de az sem segített. Végül aztán, majdnem a véletlen folytán, mégis elfogták. Manheim Simon moholi tanyáján akartak malacot rabolni. Azt azonban ott nem találtak, hát elvittek egy kocsi szénát. A széna azonban szóródott a kocsiról, s ezen a nyomon indult el a moholi rendőrvezető az adai gyepmesternek Tisza-parti tanyájára. Ez az ember is Kányáék orgazdája, bújtatója volt. Amikor a rendőrvezető odaért három rendőrével, a banda pisztolyokból tüzelni kezdett. Valóságos ostrom alakult ki a tanyán szorult betyárok és a moholi rendőrök között. Végül, - talán a betyároknak elfogyhatott a lőszerük – a védők megadták magukat, mire a rendőrök megkötözték őket, s a látványos menet elindult a moholi községházára.
    „Hatalmas fogást csinált Karakás Gábor moholi rendőrvezető – írta rögtön a zentai Közvélemény című lap 1904 áprilisában. – Hurokra került Nagy Barna József, a legendáshírű Kánya bandája.”
    Kányáékat a becsei börtönbe szállították, de hogy mi lett a további sorsuk, még nem sikerült megtudnom. Mindenesetre vidékünk utolsó, hamisítatlan betyárjai voltak. A későbbieket, mint például Mézes Pistát, a néphagyomány is csak lótolvajként ismeri.

Király János,
a nagymama, Király (Jablonszky) Mária elbeszélése nyomán

oktobar 2004.

Naslovna strana
Započeti radovi na rekonstrukciji O.Š. "Novak Radonić" u Molu
Iz života Sindikata
Vesti iz policije
Mladi pišu
Impresum


Design by VA