Teológiai gondolatok
Szent István egyházszervezői tevékenysége

    Őseink vallása a sámánizmusnak egyik változata volt, és a halottak, valamint a megszemélyesített természeti erők tiszteletéből állt. Elődeink hittek a lélek túlvilági életében, a halál utáni sorsot pedig a földi élet folytatásának tekintették. Papjaik a sámánok voltak, akiket táltosoknak is neveztek.
Az ősmagyarok a kereszténységhez elsősorban bizánci kapcsolataik árán jutottak, de az új hazában talált keresztény szlávok is nagy hatással voltak rájuk.
    A nyugati kalandozások kudarcai a magyarságot végveszéllyel fenyegették. A kiutat a törzsi vezetők a kereszténység felvételében látták, és e célból Bizánccal vették fel a kapcsolatot. Bulcsú és Tormás, a honfoglaló Árpád dédunokái, Bizáncban megkeresztelkedtek, majd az erdélyi Gyula is követte őket.
    Amikor 955 után a Bizánccal való viszony megromlott, Géza nagyfejedelem a magyar külpolitikát nyugati beállítottságúvá tette, és egyúttal hittérítő papokat engedett a magyarság közé. 972-ben Géza egész háza népével megkeresztelkedett, majd őt követte több mint ötezer előkelő magyar szolganépével együtt.
    Géza fejedelem halála után fia Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, lett a magyarok ura. II.Szilveszter pápától az új magyar állam szimbólumaként és megerősítéseként koronát kért és kapott. A koronázásra vagy 1000 karácsonyán vagy annak oktáváján,1001. január elsején került sor.
    István egyházszervezése szoros kapcsolatot mutatott hittérítési politikájával. A kereszténység magyarországi terjesztésével olasz, német, francia és szláv hittérítőket bízott meg.
    1001-ben Esztergomban létrehozták az első érsekséget, majd ezt követte a veszprémi,a kalocsai, a győri, az erdélyi, a csanádi püspökség alapítása is. A püspökségek alapításával szinte egyidőben történtek a bencés apátságok létesítései. Közülük máig is  a legismertebb a pannonhalmi apátság.
    István király egyházpolitikáját törvényekkel is biztosította. Így elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, az egyház számára pedig mindenki (még a királyi birtokok is) szolgáltassa be a termények egy tizedét (a dézsmát).
Az első magyar király Rómában, Jeruzsálemben és Ravennában is templomokat és zarándokházakat építtetett.
    Szent István önmagát és országát a Szent Szűz oltalmába ajánlva 1038-ban, Nagyboldogasszony ünnepén költözött az örök hazába.

Morvai Matild