Visszatekintő. – Ulijan Karlo
Községünk fiataljai a szövetségi munkaakciókon (1)
A Paraćin–Niš autóút építésén 1959-ben

    A felszabadulás után folytatódik a forradalom idején beindult ifjúsági munka, fásítják a Rudnik hegységet, Vajdaságban vetési-aratási munkálatokat végeznek, majd eljön a nagy munkaakciók ideje, az 1946-1953 közötti években.
    1946-ban szervezik meg az első szövetségi ifjúsági munkaakciót, a Brčko–Banovići vasútvonal építése alkalmával, majd az ezt követő évben a Šamac–Sarajevo vasútvonal építésekor.
    „Mi a vasutat építjük – a vasút bennünket épít”.
    Az említett akciókon nekünk is volt képviselőnk az adai Benák József személyében.
    1958. nyarán kezdődtek meg az előkészületek a Paraćin–Niš autóút szakaszának építésére, amelyen már a Tisza menti régió közös ifjúsági munkabrigádja is részt vesz.

A Paraćin – Niš autóút munkaakció résztvevői 1959-ben

    A brigádot a községbeli fiatalok alkották, a kertészeti- és a szakmunkás-képző iskola tanulói, valamint más fiatalok Zentáról, Csókáról, Törökkanizsáról, Tiszaszentmiklósról és Becséről.
    Mielőtt a brigád a szövetségi akcióra indult volna, előtte a kompra vezető út mentén nyárfa-ültetési akciót szerveztek, ez egyfajta előkészítő és bemelegítés volt a nagy akcióra (emlékszik vissza Bozsóki János).
    Pálfi Ferenc, az egyik brigádtag mondja: „A szüleim Törökbecsén laktak, nem kérezkedtem el tőlük a munkaakcióra, bántott a lelkiismeretem, ezért hajnali két órakor kerékpáron Adáról elkarikáztam Törökbecsére, hogy bejelentsem a dolgot, és engedélyt kérjek az akcióban való részvételre. A szüleim elengedtek, és büszkék voltak rám, amiért jelentkeztem az akciós munkára. Ezután iparkodtam vissza, hogy 9 órára Zentán legyek, az indulás időpontjára. Sikerült odaérnem.”  
    A brigádtagok a zentai gimnázium előtt gyülekeztek, míg az indulás vonaton a zentai vasútállomásról történt.
    A jó utazás után a brigád megérkezett rendeltetési helyére, barakkokban helyezték el őket a Komren nevű településen, 50 km-re az autóúttól.
    A Tisza mentieken kívül ezen a településen kaptak még elhelyezést a maribori, a tuzlai, valamint a kruševaci javítóintézetből jövő brigádosok, velük barátkoztak azután a legtöbbet. 
    A brigádok munkájuk java részében aluljárókat építettek, árkokat ástak ki, betoncsöveket fektettek le, és a terepet tisztították.
    Bozsóki János emlékezik: „A mi brigádunk volt fizikailag a legjobban felkészülve, a mintegy két méter mély árkokból lapátoltuk ki  földet, hogy a vízelvezető betoncsöveket le lehessen fektetni, igen nehéz munka volt. Ez az egy hónapig tartó akció felejthetetlen élmény az életemben”.
    Naponta hat óra hosszat tartott a munka, két váltásban, a vasárnap volt a szabadnap. Az akciósok napi három főételt és uzsonnát kaptak.
    Az embereken kívül gépek is dolgoztak, néhány buldózer, valamint lóvontatású fogatos járműveket is igénybe vettek.
    A szabad időben kulturális, szórakoztató és sportrendezvényeket szerveztek a táborban. Fontosak voltak azok a versenyek, amelyeket futballban, asztaliteniszben, a higiénia terén stb. bonyolítottak le. Minden este táncmulatságot szerveztek, moziba is lehetett menni, valamint kirándulások indultak Nišbe, a városba.
    A brigádtagok a niši dohánygyárat is meglátogatták, és megtekintették a niši Radnički – belgrádi Crvena zvezda futballmeccset, ahol láthatták a legendás hírű Šekularac futballistát.
    A brigádosokat Adáról meglátogatták Filipović Đorđe és Ibrišimović Vladimir ifjúsági vezetők, valamint bizonyos számú szülő és barát.
    Az akcióról mindenki egészségesen, vidáman és emlékekkel gazdagon tért haza, és persze a kapott dicsérő lapokkal és élmunkás-jelvényekkel.
    A munkaakciókon fiataljaink kitűntek önkéntes és tömeges részvételükkel. A létrejött ismeretségek és barátságok, tartós, felejthetetlen és széttéphetetlen kapcsolatként maradtak meg.
    Tito elvtárs mindig kiemelte, hogy „az ifjúsági munkaakciók jelentősége óriási, mind a közösség, mind a fiatalok számára”.

Rusák József – Bakcsó, Tajti Sándor – Kumba, Samu Ferenc, Hugyik Sándor

    A PARAĆIN-NIŠ ’59 SzIMA résztvevői:

    1.       Pálfi Ferenc, Ada
    2.       Hugyik Sándor (1942), Ada
    3.       Bozsóki János (1942), Ada
    4.       Tajti Sándor (1943), Ada
    5.       Samu Ferenc (1942), Ada
    6.       Rusák József (1942), Ada
    7.       Huszágh György
    8.       Tóth Koszorús István (1943), Ada
    9.       Csúzdi Ferenc, Mohol
    10.      Matagić (Solymosi) Zorica, Ada
    11.      Könyves Mátyás, Mohol
    12.      Hornyák József, Mohol
    13.      Dupák László, Tiszaszentmiklós
    14.      Zamborski Ilona, Csóka.

(folytatjuk)