Városi kanalizációs gondok

    A moholi szennyvíztisztító kiépítésével Ada községben távolról sem szűntek meg a kanalizációs gondok, ezért az új önkormányzat a nyár elején határozott lépésre szánta el magát. Egy tervet dolgoztak ki, miszerint a polgároktól önkéntes hozzájárulás címén – havi részletekre bontva – beszedik a városi szennyvízlevezető-hálózat kiépítésére szolgáló (hiányzó) pénzt és e célból meg is kezdődött az előkészített szerződések polgárokkal való aláírattatása.
    Az akció azonban nem várt ellenállásba ütközött, és ennek kapcsán 2012. július 31-én megszólalt az ellenzéki Vajdasági Magyar Szövetség Ada Községi elnöksége és – többek között – a kövezőket közölte a sajtó képviselőivel:

Sutka Antal, dr. Tóth Barna Elvira, Világos Tibor és Nagy Henrietta a VMSZ sajtótájékoztatóján

    Polgárok csoportjai kerestek fel bennünket, miután megtudták, hogy a kanalizációs témában a határozat ellen szavaztunk a képviselőtestület június 27-i ülésén. Már a szórólap tartalma, amelyben értesíti a helyi önkormányzat a lakosságot, majd az aktivisták által kézbesített szerződések végtelenül kellemetlenül érintették a már egyébként is elszegényedett lakosságot és váltották ki sokak nyílt elégedetlenségét.  
    A félreértés elkerülése végett szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a VMSZ frakció nem a szennyvízkezelés, hanem a kidolgozatlan javaslat ellen. A konstruktív hozzáállás hívei vagyunk. Úgy véljük, amennyiben a lakosságtól ekkora összeget kérnek valamire, akkor illene arról azt kellőképpen tájékoztatni. Még a KKT tagjai sem kaptak pontos, kimerítő ismertetést a készülő csatornahálózatról, a szennyvíztisztítóról és a csatlakozásról erre a hálózatra, illetve a tisztítóberendezésre.
    Nem tudjuk, hogy a szennyvízkérdéssel kapcsolatban létezik-e műszaki tervdokumentáció, valamint környezetvédelmi hatástanulmány. Elsősorban elválasztott vagy egyesített szennyvíz-csapadékelvezetést tervezünk-e? Milyen a hálózati terv, melyek a területi egységek, gravitációs vagy más típusú csatornahálózatról van-e szó, kellenek-e és hol lesznek átemelők stb? Milyen a szennyvíztisztító, mekkora a befogadóképessége, terhelhetősége, milyen tisztítást végez: csak mechnikait vagy biológiait is? Kérjük a szakbizottságot, hogy ismertesse a víztisztító-rendszer működését! Amennyiben létezik tervdokumentáció, érdekelne bennünket a kivitelezési terv, az idő-ütemterv is. Milyenek a megépült főcsatorna szakasz-beüzemeltetési lehetőségei, feltételei? Mennyire lehetséges a meglévő lakossági szennyvíz gyűjtő-elvezető rendszer csatlakoztatása a meglévő rendszerre? Hogy nézne ki az új szakasz üzemeltetésének költségterve? Hiányoljuk az új szakaszra rácsatlakoztatott háztartások területi kimutatását, a felhasználók strukturális megoszlását. Számoltunk-e azzal, hogy elsődleges szennyvíztisztítókat építsenek az ipari zónában kiépült és épülő élelmiszergyártó létesítmények és egyéb termelőüzemek, intézmények? Készült-e esettanulmány a Farmahalas sertésfarmjának trágyalétárolásáról és lecsapolásáról, annak környezetvédelmi hatásáról, különös tekintettel a lakossági ivóvízréteg nitrit és nitrátszennyezésére? Vannak-e jóváhagyások, engedélyek, rátermett mérnöki csapat a kivitelezéshez, a tervezett kivitelező elég tőkeerős-e, van-e ellenőrzőszerv és természetesen költségterv?!
    … Nem kritizálni akarjuk az aktuális önkormányzati vezetést, ellenkezőleg, szeretnénk bekapcsolódni, segíteni a probléma megoldásába. Ajánljuk, hogy a Macedónia városrész meglévő szennyvízhálózatát kössük be az új szennyvíztisztító rendszerbe. Győződjünk meg arról, hogy a felépült szennyvíztisztító működőképes-e, működik-e a víz-iszap szétválasztás? Hova kerül az iszap? Milyen tiszta vizet kapunk? Dolgozzunk ki tervet, úgy a víz, mint az iszap hasznosítására. Valószínűleg a vizet öntözésre tudnánk felhasználni, az iszapot pedig összetételétől függően vagy a föld trágyázására, vagy esetleg gázerőmű üzemeltetésére (arra pályázatot írni).
    A 4 millió euró (vagy 7?) túl nagy összeg, mindenképpen egy nagyobb pályázat megírását (és elnyerését) javasoljuk, és az ún. önerő essen az önkormányzat, a helyi közösségek és a lakosság terhére. Úgy gondoljuk, hogy így lényegesen csökkenne az egy-egy háztartásra eső összeg, és ez nagyon fontos, mert a most meghatározott összeg csak a csatlakozási pont ára. A házból ill. lakásból, üzemből stb. való rávezetés a csatlakozási pontra a lakosok terhére esik. Határozzunk meg egy dinamikát, kit mikor csatlakoztatunk? Különböztessük meg azokat a személyeket, akik fizették a helyi járulékot, és a helyi közösségek meg is építették a csatornahálózat nagy részét, valamint azokat, akiknek a telekvásárláskor a szerződésükben szerepel a kanalizációra való csatlakozás lehetősége is. Azt is meg kell tervezni, hogy a víztisztító önálló gazdasági egység lesz-e, vagy a meglévő közvállalat működteti-e, és mennyi lesz a használati díj? Javasoljuk, hogy a község egy erős bankkal kössön szerződést, ahová fizeti a polgár a havi összeget több éven keresztül (de nem 800 eurót, hanem esetleg 2-300 eurót) és a kamatot is visszakaphatná a végén.
    …A bemutatott szerződés négy oldalas, így a polgár aláírása után visszaélés is lehetséges, mert kicserélhetik az első három oldal bármelyikét, ugyanis azok nem hitelesek. Egyébként is annak kellene először aláírni, akivel kötjük a szerződést, de az üresen hagyta az aláírás helyét! Valamiféle konzorciumról van szó, - kik a tagjai, milyen határozattal, mikor született az a konzorcium, mik a jogai, mik a kötelezettségei? A szerződésen nincs feltüntetve a benne említett Generális ütemterv dátuma és iktatási száma. A 11.szakaszban azt írja, hogy a árjegyzék szerves része a szerződésnek, de mégsincs mellékelve, tehát egyáltalán nem ismerjük. Mi a büntető intézkedés, ha valaki a Standard Közvállalat beleegyezése nélkül ideiglenesen csatlakozik (9. szakasz)?  Mi a garancia arra, hogy a Standard vissza tudja fizetni a befizetett összeget, ha a projektum nem valósul meg? Kamatostul? Mi a garancia, hogy pár év múlva lesz-e egyáltalán Standard Közvállalat?

Ezek csak reális feltevések. Miért kell a befizetendő összeget az önkormányzat külön számlájára fizetni, ha az aláíró fél a Standard? Az jogi személy, van számlája, esetleg nyithat különszámlát is erre a célra… Aki szeptember elseje után köti a szerződést, visszamenőleg kell fizetnie a lemaradt részleteket. Ez jogilag helytelen. A 12. szakasz kártérítésről beszél, amelyet fizetni kell, ha hanyagul kezeljük a belső kanalizációt. Ezt hogyan állapítják meg?
    Nagyon sok letisztázatlan kérdés van, amelyre sürgős választ várunk, a VMSZ frakció is és a polgárok is. Itt említjük meg, hogy Völgyparton és a Valkai soron is gondok vannak a kút üzemeltetésével, nincs elegendő víz, és ami van, az ihatatlan, barnára színeződött, egészségtelen, senki sem törődik vele.

A VMSZ Ada Községi Elnöksége (lejegyezte K. J.)

Nem kellett túl sokat várni, a községi Képviselő-testület újból lépett, és most már egy lényegesen revideált befektetési tervet terjesztett a lakosság elé, amelynek részletei a következőképpen foglalhatók össze:           
Csatlakozási díj, rákapcsolási díj, csatornakiépítés

    Igen nagy port vert fel az elmúlt hetekben az önkormányzat azon határozata, amellyel szabályozni próbálná a szennyvízcsatorna további építését.
    Az elsődleges elképzelés szerint csatlakozási díjról beszéltek, ami 800 eurót irányzott elő háztartásonként, és 8 éven át kellett volna fizetni. Később rákapcsolási díjat emlegettek, ez semmit nem változott az előző meghatározáshoz viszonyítva. Ám ha mindjárt az elején nevén nevezték volna a gyereket, és azt mondták volna, hogy a szennyvízcsatorna további építéséről van szó, a polgár is azonnal megértette volna. Rengeteg kritika érte ezért az önkormányzatot, joggal, mert az elképzelést, amely végeredményben helyénvaló, elkapkodva, részleteiben át nem gondolva hozta nyilvánosságra, amellyel olyan feltételeket és kötelezettségeket szabott meg, amelyek nagyon sok polgárt anyagilag túlterhelt volna.
    Több konzultáció, szakmai megbeszélés, véleménycsere után új szabályzatot dolgoztak ki, amelynek lényegét a polgármester 2012. augusztus 7-én ismertette, előbb a helyi közösségek képviselőivel, majd sajtótájékoztatót adott, este pedig nyilvános vita keretében a polgárokkal is ismertette az új verziót.
    Elmondta, hogy az elsődleges verzión változtatásokat eszközöltek, ezért visszavonják, és helyette új változatot terjesztenek a képviselő-testület elő. Konzultáltak a tartományi ombudsmannal, ő úgy találta, hogy mindenben megfelel az előírásoknak. Ez a változat három fő tételben különbözik az előzőtől. Egyrészt olcsóbb, ami azt jelenti, hogy a rákapcsolási díj 200 euró lesz háztartásonként, ezt egy éven belül kell kifizetni. Ezen kívül három adófajtát, azaz egy adót és két illetéket szeretnének felemelni, éspedig: a vagyonadót, az építkezési telkek illetékét, és a környezetvédelmi illetéket. Ezt a három adót úgy fogják felemelni, hogy pl. egy 100 m² lakóház után havi szinten 250 dinár többletkiadást jelent, ami évente 3000, 8 évre pedig 24000 dinárt jelent. A rákapcsolási díj tehát az említett 250 dinár, plusz a megemelt adók, amit a törvény megenged.
    A vállalatok 400 eurót fizetnek és az adó rájuk is vonatkozik. Természetesen a vállalatok között különbséget tesznek nagyságuktól függően.
    – Ami még újdonság, a prioritásokat nem annak alapján határozzuk meg, hogy hol vannak meg a tervek, melyik részek a legveszélyeztettebbek, hanem az alapján, hogy egy-egy utcában hányan írták alá a szerződést, más szóval, mekkora az érdeklődés. Az első összesítés szeptembere elsején lesz, amikor 10-éig meghatározzuk azt az első öt utcát, ahol legtöbben aláírták a szerződést Ada és Mohol területén – emelte ki a polgármester. Amikor a munkálatok kb. 80%-ban el lesznek végezve, akkor lesz egy újabb összegezés a következő öt utcára.
    Maga a pénzügyi konstrukció így állna össze: 1. vagyonadó – 6.000.000, 2. telekhasználati dij (levegőadó) – 20.000.000, 3. környezetvédelmi illeték – 9.000.000, 4. rákapcsolási díj – 3.000.000, 5. községi költségvetés – 30.000.000 dinár.
    A helyi közösségek a terveik szerint járulnának hozzá, ez a három helyi közösségben mintegy 10.000.000 dinárt tesz ki. A pénzelés módját úgy kell megbeszélni, hogy minden HK saját területén fektetné be az előirányzott összeget.
    Tudni kell még, hogy a szerződések nem kényszerítő jellegűek. Azok a háztartások, amelyek bizonyítani tudják, hogy a telekvásárlással megvették a szennyvízcsatornát is, vagy a későbbiek során önerőből építették meg, nem fizetik a rákapcsolási díjat, de a szerződést alá kell írniuk, amely különleges szerződés lesz. A felemelt adó viszont rájuk is egyformán vonatkozik.

V. J.