Nyelvi jogaink Szerbiában - 8.
Perrendtartásról szóló törvény (SZK Hivatalos közlönye, 2004/128, 2009/111)

    97. szakasz
    A perbehívásokat, határozatokat és egyéb bírósági iratokat szerb nyelven küldik a feleknek és az eljárás más résztvevőinek.
    Amennyiben a bíróságon hivatalos használatban van valamelyik nemzeti kisebbségi nyelv is, a bíró azon feleknek küldi a bírósági iratokat az adott nyelven, akik az adott nemzeti kisebbséghez tartoznak, és az eljárásban használják azt a nyelvet.

    A fellebbezési (másodfokú) eljárás során milyen nyelvhasználati jogaink vannak?
    Mivel a másodfokú eljárás során az adott ügy dokumentumai alapján dönt a bíróság, és nincs semmilyen közvetlen kommunikáció a féllel, nincs szükség tolmácsra sem. A másodfokú eljárás mindig szerb nyelven folyik, azonban a félnek joga van magyar nyelven benyújtani a fellebbezést, illetve kérheti a jegyzőkönyv és a határozatok fordítását..

A helyes magyar szakterminológia kialakítása és későbbi egyszerűbb használata okán, valamint a magyar nyelvű eljárások igényes nyelvi hátterének biztosítása céljából a már létező szerb-magyar közigazgatási/jogi szakszótár kibővítésén munkálkodik egy vegyesbizottság, amelyet szerbiai és magyarországi szakemberek, valamint az MNT Nyelvhasználati Bizottságának tagjai alkotnak.

    VII. Névhasználat
    Mindenkinek joga van a saját anyanyelvén, annak helyesírása szerint használni a család- és utónevét. Az illetékes anyakönyvvezető köteles tájékoztatni a szülőket a gyermek jogairól.

    Családjogi törvény (SZK Hivatalos Közlönye, 2005/18)
    A gyermek utóneve

    344. szakasz
    (1) A gyermek utónevét szülei határozzák meg. (2) A szülőknek joguk van arra, hogy a gyermek utónevét a születési anyakönyvbe valamelyik vagy mindkét szülő anyanyelvén is bejegyeztessék.

    Mit jelent a szerbül anyakönyvezett név magyar helyesírás szerinti módosítása?
    Ha a nevét szerb nyelven anyakönyvezték, kérelmezheti a névváltoztatást – pontosabban nevének magyar nyelvű bejegyzését (pl. Селеши Ђезе helyett Szőllősy Győző) – és az eljárásra vonatkozó részletes tájékoztatást abban az anyakönyvi hivatalban, ahol a bejegyzés történt. Ez különösen fontos, hiszen minden anyakönyvi kivonat olyan formában tartalmazza a nevet, ahogyan azt eredetileg az anyakönyvbe beírták. Amennyiben az előírt névváltoztatási eljárást nem folytatják le, még ha valaki a magyar nemzeti közösség tagja is, nem használhatja a nevét saját nyelvén a hivatalos érintkezésben.
    Miért fontos, hogy magyar helyesírás szerint és magyar nyelven legyen a név bejegyezve az anyakönyvbe?
    Minden hivatalos személyes dokumentumot, többek között, az anyakönyvi kivonat alapján állítanak ki, és így az útlevél, személyi igazolvány, vezetői jogosítvány stb. csak olyan formában tartalmazhatja a személyes adatokat – így a nevet is -, ahogyan azok az anyakönyvben, és az alapján az anyakönyvi kivonatban megjelennek.

Amennyiben megváltoztatta a családi nevét vagy/és keresztne-vét, ezt követően hivatalos iratait is le kell cserélnie, és a válto-zást a hivatalokba be kell jelentenie! Ezért érdemes a névmódo-sítást egy esedékes okmánycsere előttre időzíteni.

Az MNT kiadványa alapján összeállította: Király János

(folytatása következik)