Az adai futballpályák története II.

    1930-as év nyarán ASC néven játszott még a csapat az újonnan kiépített pályán, pontosabban augusztus 17-ig, amikor felveszi a Plava Zvezda nevet. Az új név felvételére az adott okot, hogy a csapat pénzelőjének, Marko Dudvarskinak forgalmas kereskedése volt, és ezt Plava Zvezdának hívtak. Mivel Dudvarski nagyon sokat segített az egyesületnek – az ő érdeme volt a fentebb említett új pálya létrehozása is – az az elhatározás született, hogy a futballklub felveszi a Plava Zvezda nevet. Az egyesület teljes neve így: ASC Plava Zvezda.

Az első labdarúgó pálya helye az Újsor bejáratánál

    Az 1936-os év rendkívül zűrzavaros volt a futball szemszögéből. A Plava Zvezda focistái nem hozták a várt eredményeket, sikerek helyett kudarcok születtek, amit tetézett a vezetőség körében érződő meg nem értés, torzsalkodás, és ez a klub felbomlásához vezetett. Az egyesület ugyan nem szűnt meg, de a játékosok más klubokba távoztak. Ebben az évben alakult egy új klub Radnički SK néven. Miután megkaptak minden engedélyt, 1937-ben teljes erővel megkezdték a munkát. Fő célkitűzésük és elsőszámú feladatuk volt egy új labdarúgó csapat létrehozása, főleg fiatal munkások bevonásával. Az elnök befolyásos politikai személyiség és gazdag kereskedő volt, új futballpályát építetett klubja számára. Ez a pálya a kompra vezető út mellett a rétben kapott helyet az út jobb oldalán. Megemlíthető, hogy a Radnički színe piros-fekete volt.
    Leszögezhető tehát, hogy Adán 1936 és 1941 között két futballcsapat és két futballpálya volt. Mindkét pálya lakott területen kívül, a réten kapott helyet. Ilyen helyzet a későbbiek során nem alakult ki, mert amint a következőkben látni fogjuk, jó néhány futballpályát építettek még, de azok már mind vagy közvetlen a település mellet, vagy éppen a kellős közepén voltak.

A második futballpálya helye a töltés alatt a strandlejáratnál

    A pályák helyzete 1941-ben teljesen megváltozott, de ez nem a politikai eseményeknek köszönhető, ezek inkább a csapatokra, játékosokra voltak kihatással. 1941 tavaszán nagyméretű talajvíz öntötte el szinte az egész rétet, a Disznóháttól a töltésig, így a rétben lévő mindkét pálya víz alá került, és használhatatlanná vált. A pálya kérdését ekkor ideiglenesen úgy oldották meg, hogy az akkori Földműves iskola (ma a Halász József MK igazgatósága) területén alakítottak ki egy pályát, amely ugyan kisebb volt a normál méretűnél, de mégis lehetőséget nyújtott a labdarúgás folytatására. Ezen a pályán fogadta az ASK-Turul  – mert időközben a hatalom is megváltozott, így a klub is új nevet kapott – a budapesti Vasas együttesét, ennek inkább propaganda jellege volt. Két mérkőzést is játszottak, mindkét esetben a Vasas győzött (5:2 majd 11:2). Ebben az időben az ASK az MB III-ban játszott, Szegeddel, Bajával, Jánoshalmával stb. együtt.

    Az adai futballpályák állapota továbbra sem felelt meg a követelményeknek. A rétben ugyan visszahúzódott a talajvíz, így a Radnički pályáját próbálták használni a Földműves iskolában lévő pálya mellett. Ezek a pályák nem feleltek meg a Magyar Labdarúgó Szövetség követelményeinek, ezért az adaiak több alkalommal is kértek a hatóságtól egy megfelelő terepet, ahol kialakítanának egy új pályát. A hatóság végül eleget tett a kérésnek, és öt hold földet átengedett az egyesületnek. Ez a pálya a macedóniai városrészben, a mai IBA dörzskorong gyárral szembeni részen terült el, illetve a mai Krajina utca keleti oldalán egészen a Bara partjáig. Végeredményben ez a pálya is csak ideiglenesen szolgált a labdarúgás céljaira, nem kerítették be, öltözője sem volt, lelátót sem építettek. Öltözőként az utca páros oldalán lévő házak egyikét használták.

    1945 tavaszán újraszerveződött a labdarúgás is, új vezetőséget választottak, a labdarúgó egyesület pedig felvette a Bratstvo nevet. A pálya továbbra is az előbb leírt helyen maradt, igen szerény és szegényes állapotban. Ezt a pályát 1949-ig használták, akkor a mai Műszaki iskola területére helyezték át. Ez a pálya méretei szerint már megfelelt az előírásoknak. Fekvése észak-déli irányú volt, azzal, hogy a nyugati széle a mai Moša Pijade utca közepén húzódott, az 57-es számtól a város felé haladva egészen a Kossuth Lajos utcáig, míg a keleti széle a Rade Končar utca 30-as számú ház tövében volt. Ennek a pályának sem volt öltözője, így kényszermegoldásként a környező házak egyikét használták erre a célra. „Lelátót” a nyugati oldalon építettek, ez három sor padból állt (cölöpökre erősített deszkák) és a két 16-os közötti távolságot foglalta magába. Az akkorra már urbanizált Macedónia városrészben kezdtek felépülni a lakóházak, így a Rade Končar utcában is. A pálya fekvése viszont teljesen elzárta a kijáratot a Moša Pijade utcára. A lakók csak gyalogosan, a pályát átszelve juthattak ki a főutcára.

Szöveg és képek: Vastag János