Koszorúzás és szentmise Moholon Szent István ünnepén
"Még jőni kell, még jőni fog..."

    Augusztus 20-án Szent István királyunk ünnepén Moholon, a templomkertben álló Szent István szobornál a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselői, valamint moholi és adai polgárok bensőséges összejövetelükön imát mondtak István királyért, a magyarságért, mindnyájunkért, majd megkoszorúzták az emlékművet. 
    Az ünnepség elején Bartuc Bettina a Szózatot, Juhászné Vértes Anikó Augusztus huszadika c. versét Nagy Nikoletta olvasta fel, Világos Tibor, a VMSZ moholi szervezetének elnöke pedig beszédet mondott. Hangsúlyozta,
    „ma magyarságunkat ünnepeljük. A Szent Istváni hagyatékot csakis a keresztény egyház keretein belül ápolhatjuk, tisztelegve királyunk, szentünk előtt.
    Tisztelegve azért, mert lehetővé tette nekünk, hogy immár egy évezreden keresztül megmaradhattunk itt, más népek viharos tengerében. Megmaradtunk a Kárpát-medencében, határon belül és kívül, a Délvidéken, Adán és itt Moholon is. A kereszténység vállalása nekünk magyaroknak Trianon és a második világháború után létkérdéssé vált, hogy más népekkel békességben éljünk, de merjük vállalni magyarságunkat, és arra büszkéknek is kell lennünk.
    A nemrég befejeződött olimpiai játékokon és utána milyen jó érzés magyarnak lenni!”

Dr. Zsoldos Ferenc

Csonka Áron és Kalmár Gábor

Györe Béla és gyermekei

Világos Tibor és Kóspál Szabó Emília

    Dr. Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében, beszédében két dolgot hangsúlyozott:
    „elsősorban a kereszténység döntő szerepét a magyarság életében és megmaradásában. István király a korai magyar népből egy nagyon vallásos, jövőbetekintő, bizakodó népet kovácsolt. Ő volt az első szentünk, ő nyitotta meg az Árpád-ház szentjeinek sorát, bensőséges kapcsolatot alakított ki népünk és Isten között.
    … Szántóvető, dolgozó emberünk, amikor munkához fog, először keresztet vet magára, és Isten segítségét kéri munkájához, a végén pedig alázattal megköszöni jóságát, adományát: munkája eredményét… Elég, ha csak az egymillió főt megmozgató csíksomlyói zarándoklatra gondolunk. Mégis, mi nem tartjuk magunkat Isten kiválasztott népének, de nagyon bensőséges a kapcsolatunk, nemcsak vele, hanem Szűz Máriával is. Népünket Istvánnal együtt mindig Mária oltalmába ajánljuk.
    Másodjára rámutatott, hogy Szent István érdeme, hogy vad, fékezhetetlen, de szabadságszerető népünk között erős kézzel és szigorral rendet vágott, máig is tartó államot szervezett belőlük. Ha nem ezt tette volna, szétszóródtunk volna a környező népek sodrában.
    Végül nagy királyunk üzenete a ma emberéhez: találkozzunk is bármilyen nehézséggel, hinnünk kell Istenben, mert ő nem céltalanul teremtette a magyar népet, ezért vigyáz is rá! Nem szabad feladnunk saját gondolkozásunkat, saját hitünket, belső értékeinket! Ne csüggedjünk soha a népek tengerében, hanem legyünk büszkék magyarságunkra!”
    Ezután Lakatos Zsolt kántor előimádkozásában a jelenlévők István királyért, a magyarságért, mindnyájunkért, hangosan elmondták az Úr imáját, a Miatyánkot, majd a koszorúzás vette kezdetét.
    Először dr. Zsoldos Ferenc a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében helyezett koszorút István király emlékművére, majd a VMDK nevében Csonka Áron és Kalmár Gábor, a VMDP nevében Györe Béla és gyermekei, a VMSZ nevében pedig Kóspál Szabó Emília és Világos Tibor koszorúztak.
    Utána, este hat órakor a moholi templomban Mester Dániel plébános szentmisét mutatott be Szent István emlékezetére. Róla és halhatatlan művéről figyelemre méltó szentbeszédet is mondott. A hívők – adai és vidéki vendégeikkel együtt – az istentisztelet alatt Szent Istvánról és az Árpád-házi magyar szentekről, a Szentatyáról szóló gyönyörű énekeket énekeltek.

Írta és fényképezte: Király János