Így is jó – úgy is jó

    Nyugodt őszeleji időjárás és hangulat jellemzi mindennapjainkat. Csendes időszakot élünk, de egyáltalán nem eseménytelent. A gyermekhét fényt varázsolt a szülők szívébe. A sok vidám gyerekarc és kacagás felejtette velük azt a harcot, amelyet mindennap megvívnak azért, hogy őket mosolyogni lássák. Ebben az időszakban emlékezünk meg az idősekről is különböző rendezvényeken, de elsősorban a Vörös-kereszt által szervezett Napsugaras ősz keretein belül. Az elmúlt bő egy hónapban több más esemény is történt. Új mentőkocsit és felszerelést adtak át az Egészségháznak, útátadást ünnepeltek Törökfaluban, testvérvárosi kapcsolat született a magyarországi Budakalásszal, és még sorolhatnám tovább.
    A fent említett községi eseményekre még csak odafigyelünk, de ami ezen kívül történik, arról az emberek túlnyomó többsége már nem igazán vesz tudomást. Még néhány évvel ezelőtt egy-egy nagyobb horderejű hír vagy esemény hallatán voltak vélemények, még ha megosztottak is, de voltak. Ma már egészen más a helyzet. A többséget érintő hírekre sem reagálunk.
    Elolvassuk, meghallgatjuk és továbblépünk. Ez az „olyan mindegy” hangulat általános jelenség, ami környezetünkben tapasztalható, az elmúlt két évtized egyik hozadéka. Íme né-hány hír, amelyekre az ”így is jó, meg úgy is jó” a vélemény.
    A privatizációból befolyó pénzből az ingyenrészvény-igénylők, ha kapnak valamennyit, úgy is jó lesz, de ha nem az sem baj, eddig is megvoltak nélküle.
Vízum nélkül utazhatunk jövőre? Ha mégsem, úgy is jó, eddig sem utazhattunk nélküle, ha megszűnik a vízumkény-szer, az is jó lesz, mert több pénz marad a pénztárcáinkban. Vannak, akik még mindig a kettős állampolgárságról álmodoznak, az írásom címszavai erre is érvényesek. Vannak olyan hírek is, mint például az alábbi, amelynek véleményezése egyenesen szükségtelen. Nem régen jelentették be ünnepélyesen, hogy Rúzsa Magdolna a vajdasági születésű Megasztár énekesnő, aki két évvel ezelőtt már Magyarországot képviselte az Eurovíziós dalfesztiválon, több év után a napokban megkapta a magyar állampolgárságot. Na végre, csak ha sikerült neki!

Gecse István