Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
Nyelvújulás és világlátás

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei az idén a nyelvújulás és a világlátás jegyében kerültek megrendezésre. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat címei ennek megfelelően alakultak: „Miért tetszik” (Kedvenc szavaim) az általános iskolás kategóriában, „Ha rám bíznák nyelvünk megújítását” a középiskolás kategóriában, „A nyelv újulása napjainkban”  a felnőtt kategóriában. Az általános iskolások csoportjában a palicsi Király Regina pályaműve sikerült a legjobban (Miroslav Antić Általános Iskola, VI. o), második lett a temerini Puskás Valentin (Petar Kočić Általános Iskola, VII. d ), harmadik pedig az óbecsei Csernyák Huba (Petőfi Sándor Általános Iskola, VI. o.). Dicséretben részesült a szenttamási Tojzán Zsana (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, VII/2.) és a moholi Szvoreny Tamara (Novak Radonić Általános Iskola, VI. c). A középiskolások körében a következő eredmény született: I. helyezett Bálind Árpád, Műszaki Középiskola, Ada, II. helyezett Kozma Adrienn, Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, II. N, Szabadka, III. helyezett Hunyadi Tünde, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta.  Dicséretben részesült Lénárd Valentina, Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola, III. 2., Topolya, illetve Magosi Lóránd, Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, II. A, Szabadka. A felnőtt kategóriában nem érkezett értékelhető pályamunka. A bíráló bizottság dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa összetételben működött.

A játékos nyelvi vetélkedő indítása

    Csütörtökön, október 8-án 28 középiskolás diák vett részt a beszédversenyen. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban Balázs Gézának Kazinczy üzenete című írásából vett részletekről kellett beszélniük a versenyzőknek. A bíráló bizottság (Krnács Erika, dr. Molnár Csikós László, mgr. Hajnal Jenő, Vincze Erzsébet) értékelése szerint a legjobb teljesítményt Tóth Sándor, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója nyújtotta. A második helyen Kósa Maja, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium diákja végzett. A harmadik Ejzler Evila lett, aki a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumba jár. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját a csókai Vegyészeti és Élelmiszeripari Középiskolába járó Varga Valentin kapta. Az adai Szarvas Gábor Könyvtár különdíjában Dudása Szilvia, a szabadkai Egészségügyi Középiskola tanulója részesült. Az esti kísérőrendezvényen „Oly korban éltem én e földön” címmel verses-zenés összeállítás hangzott el. Fellépett a zentai Krnács Erika, Hajnal Anna és Zsoldos Ervin.

A nyelvi vetélkedő írásbeli része

    Október 9-én, pénteken a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőn ötvennégy diák vett részt. A játékot a budapesti dr. Szűts László és a zentai Kormányos Katona Gyöngyi vezette, a bíráló bizottságban Lakatos Éva, Szűcs Ilona és Csincsik Rózsa tevékenykedett. A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: I. Kovács Írisz – Cseh Károly Ált. Iskola – Ada (tanár: Dobrotka Mária), II. Kovacsics Flórián – Petar Kočić Ált. Iskola  – Temerin (tanár: Bozsóki Ilona), III. Makai Kitti – Jovan Jovanović Zmaj Ált. Iskola – Szabadka (tanár: Smit Surányi Mária), első különdíjas: Csóvity Brigitta – Jovan Jovanović Zmaj Ált. Iskola – Szabadka, (tanár: Smit Surányi Mária), második különdíjas: Zelenka Anna – Kókai Imre Ált. Iskola – Temerin (tanár: Kollár Mária).
    A játékos nyelvi vetélkedő írásbeli részével párhuzamosan, tíztől tizenegy óráig a község negyedik osztályos tanulói is részt vettek nyelvi játékban. A játékot Szűcs Budai Engelbert magyartanár vezette, a felsősöket kísérő tanárok pedig zsűriztek. A legjobb Szécsényi Kata lett (Cseh Károly Ált. Iskola, IV. b, Ada, Szűgyi Lívia tanítványa). II. helyezést ért el Virág Anna, (Cseh Károly Ált. Iskola, IV. c, Ada, Barna Helga tanítványa). III. helyezett: Horvát Alíz, (Cseh Károly Ált. Iskola IV. c, Ada, Barna Helga diákja). Első különdíjas Szűgyi Éva (Cseh Károly Ált. Iskola, IV. e, Ada, osztálytanító: Kalmár Valéria), második különdíjas Raffai Balázs lett (Cseh Károly Ált. Iskola IV. c, Ada, osztálytanító: Barna Helga). Az esti rendezvény Dóczy Péter budapesti színművész Pilinszky-műsora volt.
    Szombaton, október 10-én 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ezen dr. Balázs Géza mondott alkalmi beszédet). Ezután „A nyelvújítás szereplői és dokumentumai” című kiállítást tekinthették meg a résztvevők (dr. Molnár Csikós László nyitotta meg 9,30-kor).

Szarvas Gábor első szobrának leleplezése Adán, a XIX. század végén
(Tóth Ágnes)

    A Nyelvújulás és világlátás című tudományos tanácskozáson hat előadás hangzott el: dr. Hódi Sándor: Nyelv és világlátás, dr. Balázs Géza: Anyanyelvi világképünk, dr. Molnár Csikós László: A magyar nyelvújítás helye az európai nyelvek megújulásában, dr. Várady Tibor: Megjegyzések határok és nyelvek valósságáról, dr. Pusztai Ferenc: Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban, dr. Minya Károly: Az új szavak több szempontú megközelítése. Dr. Hódi Sándor azt fejtegette előadásában, hogy a világról való ismeretek elsajátítása során eltolódik az egyensúly a külső és a belső valóság között, és ezt helyre kell állítani a megfelelő világlátás kialakításával. Nemcsak az egyénnek lehet sajátos világlátása, hanem a nyelvnek is. A globalizáció hatására kezdenek elmosódni a világlátásbeli eltérések. Dr. Balázs Géza arról beszélt, hogy kultúránk, nyelvünk szemével látjuk a világot. Az első nyelvnek, az anyanyelvnek igen fontos szerepe van, ez a nyelv marad meg legtovább, meghatározza alapvető gondolkodási készségünket. Az anyanyelv közvetlen környezetünkben eligazít és boldogít bennünket, képesít bennünket alkotó továbbfejlesztésre, egyúttal pedig az identitás legfontosabb jele. 
    Dr. Molnár Csikós László párhuzamot vont a magyar nyelvújítás és néhány más európai nyelv (román, norvég, görög, horvát, észt) újítása között. Megállapította, hogy a mesterséges úton való szóalkotásba mások is belebocsátkoztak (horvátok, észtek), némely nyelvben a népnyelvre való támaszkodás gyümölcsözőbbnek bizonyult az újításnál (görög), valamint hogy egyes nyelvek esetében az újítás voltaképpen egy régi, kiművelt nyelvváltozathoz való visszatérést jelentette (a román a latinhoz, a görög az ógöröghöz próbált meg igazodni). Dr. Várady Tibor  jogi vonatkozású példákon mutatta be, hogy mennyire viszonylagosak a nyelvek közt megvont határok, az egyenrangú nyelvhasználat világszerte problémát jelent. Tiszteletben kell tartani a nyelvek különbözőségeit, és lehetővé kell tenni több nyelv hivatalos használatát. Dr. Pusztai Ferenc a nyelv szókészletének a változásairól beszélt, és felhívta a figyelmet a mai szóképzés némely jelenségére: a kicsinyítő képzős szóalkotás gyakoribbá válása, idegen szóhoz magyar képző illesztése és az igei szóösszetételek elszaporodása. A magyar nyelv igyekszik megtartani alapvető sajátságait, így például az ikerszavakban az első tag következetesen magas hangrendű, a második mély. Dr. Minya Károly napjaink új szavait csoportosította különféle szempontok szerint: akarat (szándékolt vagy spontán), cél (szükségszerű vagy stilisztikai), gyakoriság (elterjedt vagy alkalmi), kommunikációs forma (szóbeli, írásbeli vagy írott beszélt nyelvi), fogalmi tartalom, létrejöttük módja (összetétel képzés, elvonás stb.), szófajuk (főnév, melléknév, igenév stb.).
    Az előadások után tartalmas vita folyt, ebben Raffai Gizella, dr. Hódi Sándor, Bálind Árpád, dr. Pusztai Ferenc, dr. Molnár Csikós László, Szabó Szabados Ilona, dr. Minya Károly, Vincze Erzsébet és dr. Balázs Géza vett részt.

Dr. Molnár Csikós László