STOP A MOBBINGNAK

    Mint tudjuk, a mobbing felöleli az összes munkahelyi rettegést. Ide sorolhatók a különféle morális elrettentések, pszichológiai zaklatás, pszichológiai terror, szexuális zaklatás, kiközösítés, nevetség tárgyává tevés, fenyegetések, megvonások a fizetésből, és a sanyargatás még sok más formája, tehát a mobbing jelentése általában véve mindenfajta negatív hatás a foglalkoztatott lelkivilágára. Felépítésénél fogva a mobbing a becsület és tekintély semmibevétele, magába foglalja az átkozódást, sértegetést és az alapvető emberi jogok megsértését. A mobbing nem újkeletű dolog, létezik amióta az emberiség és az egyedek részéről a hatalomvágy. Különben a mobbing lehet függőleges irányú, ha azt a felettes gyakorolja, illetve vízszintes, ha a munkahelyen a közvetlen munkatársaktól érkezik. A foglalkoztatott egészségére nézve a mobbingnak igen nagy kihatása van, különböző testi és lelki, valamint viselkedési rendellenességek fellépése formájában. Kutatások igazolják, hogy a vállalatokban (intézményekben), ahol az igazgatók parancsolnak, a foglalkoztatottak kétfajta módon reagálnak: egyesek a mobbing áldozataivá válnak, míg mások megfelelő szolgai formát, mint védekező mechanizmust alakítanak ki. Mindkét csoportnál egészségügyi rendellenességek tapasztalhatók. Ha tudjuk, hogy a világon a foglalkoztatottak 15-25%-ának van a mobbing miatt egészségügyi problémája, akkor könnyen kiszámítható, mennyi pénz veszik el betegszabadságok miatt. Sőt nemzeti szinten is költséget jelent:a  munkaközvetítőben (a munkahely elvesztése, munkanélküliség, pénzkiválasztás a munkanélküliek részére), az egészségügyben (a gyógykezelés és rehabilitáció költségei, járulék a betegszabadság idejére), valamint korábbi nyugdíjba vonuláskor és az idő előtti- és rokkantnyugdíjasok számának emelkedése.
    Mivel a mobbing ilyen elterjedt jelenséggé vált, mindannyian örömmel fogadtuk a hírt, hogy 2008. október 1-től Újvidéken, a Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetsége helyiségében SOS telefont nyitottak STOP A MOBBINGNAK néven, segélynyújtási céllal, a Vajdaság területén fellépő mobbingot szenvedett személyek részére. Ezt a vajdaságbeli foglalkoztatottak részéről való egyre nagyobb számú segélykérelem tette indokolttá, ugyanis a munkahelyen pszichológiai és másfajta zaklatásnak vannak kitéve. Azoknak, akik a 021-557-906-os telefonszámot hívják (munkanapokon 07 és 15 óra között), képzett szakemberek nyújtanak segítséget. A segély e formája a Tartományi Munkaügyi, Foglalkoztatásügyi és a nemek egyenjogúságára illetékes titkárság, a Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetsége és a verseci Stop Mobbing polgári egyesület által aláírt egyezség eredménye, amelynek tanácsadó szerepe van, mindaddig, amíg a munka összes területén a mobbing áldozatainak védelmére vonatkozó törvényre várunk. A fenti intézmények a múlt év közepén már kezdeményezték a mobbingról szóló külön törvény meghozatalát, amellyel ezt a témát rendeznék, és a vétkeseket büntetnék. A törvény szövegének kidolgozása már folyamatban van. Egyidőben ezzel, a Vajdasági Képviselőház által meghozandó, e témájú határozat tervezete is készül.
    A mobbing áldozatainak, vagy más mobbing-ot észlelő személyeknek, a foglalkoztatottak képviselőjét, mint a munkahelyi biztonságra és egészségre illetékes bizottság tagját (Törvény a munkahelyi biztonságról és egészségről, SzK Hivatalos Közlönye 101/05 szám), és természetesen a szakszervezet képviselőjét kell értesíteniük. Ezek a következőket teszik: az áldozatot figyelemmel, megértéssel és emberei melegséggel meghallgatják, beszélnek a mobbingot elkövető személlyel, a munkatársakat és a vezetőket ismertetik a mobbing létezéséről a munkahelyen, szociális párbeszéddel igyekeznek a problémát megoldani és az áldozat szemszögéből legkedvezőbb megoldásra törekszenek. Megszervezik a jogi segély nyújtását, és az eset jelentését az illetékes felügyelőknek, ismertetik a nyilvánossággal a helyzetet (az áldozat jóváhagyásával), illetve képzést szerveznek a mobbingról valamennyi foglalkoztatott számára.  Mindaddig, amíg az erre vonatkozó megfelelő törvény meg nem születik, a  szociális párbeszéd keretében síkra kell szállni, hogy a foglalkoztatottak és a munkaadók írjanak alá egy megegyezést a mobbing és a diszkrimináció megakadályozásáról, ami egészséges munkakörülményeket és megfelelő viselkedési normákat fejlesztene ki. Habár csekély létszámban, de léteznek már ilyen példák egyes vállalatokban az ország területén, viszont a külföldi tőke megjelenésével, olyan országokból, ahol a mobbing kérdése már rendezett, remélhetőleg e probléma megoldására is kedvezőbb körülmények teremtődnek.

Belančić Miroslav