TÍZ ÉVES AZ ARANYKAPU

    December 11-én tartotta fennállásának tíz éves jubileumára szervezett ünnepségét az adai Aranykapu Művelődési Egyesület. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a társulat a község legfiatalabb művelődési közössége, de példájával és eredményeivel rászolgált a legmagasabb elismerésre. Nekik ezen az estén azonban hivatalosan senki sem fejezte ki elismerését, így a megtiszteltetést az a sok-sok gyerek, szülő és vendég jelentette, akik zsúfolásig megtöltötték a Vadvirág Hagyományápoló Kör nagytermét.
    – Az Aranykapu Művelődési Egyesület az egy évtized folyamán olyan utat járt be a kultúra szolgálatában – hangsúlyozta köszöntő beszédében Sóti Ernő, az egyesület elnöke –, amelyre méltán büszke lehet. Amelyre úgy tekinthet vissza, mint kezdeti vállalásainknak hűséges, töretlen megvalósítója, mint Ada község közművelődésében jelentős szerepet betöltő szervezetre. Így az emlékezés s a visszatekintés megtisztelő és felemelő érzés mindannyiunk számára, akik a kezdetektől napjainkig éltük, átéltük ezt a folyamatot 

A hallgatóság

    1998. január 27-én az akkori téli szünetben volt az első néptánc próbájuk. A Második Helyi Közösség gunarasi otthonába jöttek össze a gyerekek és az egyesület művészeti vezetője Sóti Éva. A Második Helyi Közösség nőaktájával közösen megszervezték a gyerekek farsangi felvonulását, ez volt az első rendezvényük. Ezt követte a tíz év során több mint 300. Az első koreográfus, néptánc oktató Alilovity Gojko volt, Szenttamásról. Július 24-én Szent Iván napján a tűzugrálás lett az egyesület évadzárója, ahol szabad téren bemutatták, azt amit egész évben tanultak. Népdalkórus alakult, kosárfonó és kézműves csoport tevékenysége színesítette az egyesület munkáját. Népdalkórusuk a vajdasági szintű Szólj, síp, szólj versenyen nagyon sok díjat, köztük első, második díjakat szerzett. Nagyszabású rendezvényük az Aranykapu vásár, amelyet Ada korzóján és a nyári színpadon tartanak. Utcahosszat kézművesek mutatkoznak be és kínálják megvételre portékáikat. A szabadtéri színpadon pedig néptáncos, hagyományápoló műsorban gyönyörködhetnek az évről évre odalátogató polgárok. Az Aranykapu vásár lehetőséget biztosít az egész család szórakozására, ott találkoznak az idegenbe szakadt, hazalátogató hazánk fiai a hazai színekkel.

Sóti Éva és Sóti Ernő

    2000-ben a Demnet pályázatán az USAID eszközeit megnyerve az egyesület új szakosztállyal, a Teleházzal bővült. A Teleház Mozgalom Svédországból indult és a közösség építésbe bevonta a számítógépeket és az informatikát. A Teleház úgy működik, mint egy nyitott mindenki irodája, ahol bárki igénybe veheti a számítógépes szolgáltatásokat. Természetesen a gyerekek a számítógépen leginkább játszanak és így sajátítják el az informatika alapjait. Hosszú évekig Savelin László és Zellei Zsuzsanna voltak a néptánc-oktatók, az ő munkájuk nyomán a Kopogtató néptánc csoport eljutott a Gyöngyösbokrétára.
    Az egyesület elnökségének tagjai: Sóti Ernő, Katona Pál, Szabó Verona, Bálind Mónika, a művészeti vezető pedig továbbra is Sóti Éva.
2003-tól az Aranykapu vásárt Nagyboldogasszony napján tartják és az említett az évtől a kupuszinaiak voltak vendégeik, akik elkápráztatták az adaiakat a színpompás népviseletükkel. Az egyesület néptáncosainak tánctudását évente különböző táborokban mélyítik el. A 2006-os évben Aranymanók néven kézműves csoport csatlakozott az egyesület szakosztályaihoz.
    Sóti Éva, az egyesület művészeti vezetője kiemelte, hogy a népművészettel és népzenével nem a poros elavult, régi világot szeretnék visszahozni, hanem kimenteni belőle az értékeket, és ami általános szükségletet elégít ki a ma élő ember életében. Ez a táncház mozgalom alapja is, emellett az együttlétre, az együtt szórakozásra törekszenek, anélkül hogy a külsőségek utánozására vagy a régi keretek újrateremtésére szükségük volna.
    – Minden ifjú számára fontos, hogy megismerje a magyar népzenét, azon keresztül a múltját, hogy kiegyensúlyozottságot és stabil önbizalmat nyerjen, amire alapozhatja jövőjét. A magyar hagyományaink szivárványt rajzolnak életünk hétköznapjaiba, és biztos kapaszkodót nyújtanak mai rohanó világunkban – mondta a művészeti vezető.
    Megemlítette, hogy a Tájház új életre keltése segíthetne a néphagyományok ápolásában és népszerűsítésében. Jelenleg egy gazdag kiállítás látható a Tájház épületében, amit évente többen is látogatnak. Szép, nagy udvara van és hangulatos környéke.
    Az Aranykapu Művelődési Egyesület szeretné, ha Ada polgárai igazán tudnák élvezni a tájház nyújtotta lehetőségeket, amik nagyszüleink szorgos munkáját tükröznék. Hagyományok házát szeretnének teremteni belőle, ahol kosárfonók, nemezelők, gölöncsérek, kézimunkázók hetente megosztanák tapasztalataikat. Gyerekeknek hetente kézműves foglalkozásokat, játszóházakat szeretnének szervezni. December közepén meg Betlehemes találkozót, ami Ada különböző pontjain játszódna, a központi rendezvény pedig a Hagyományok házában zárulna. Időszerű kiállításokat tartanának: dísztökökből, régi képekből, szentképekből.
    Terveik széleskörűek. Bízunk benne, hogy községi tartományi, köztársasági pályázatokkal és összefogással létrehozhatnak majd egy olyan épületet, ami a hagyományoknak, a környezetnek is megfelelő és álmaiknak is otthont nyújtana.
     A szívhez szóló jubileumi műsor elismerő oklevelek kiosztásával, majd ízletes vacsorával zárult.

Szöveg és képek: Király János