Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

2008. december

Címoldal
Álljunk meg egy pillanatra
Községi események
Karácsonyi gondolatok
Szép vers Karácsonyra
Út Eszék és Temesvár között
Most már nyugodtak vagyunk
A Szent Család
Karácsony
Mikulás-nap Moholon
Miki atyát és a Mikulást köszöntötték
Újabb elismerések a Termometalnak
Fából vaskarika
Tíz éves az Aranykapu
Sáros téli hónapjaink
Stop a mobbingnak
Az adai Önkéntes Tűzoltó Testület 125 éve (3.)
Hírek
Rendőrségi hírek
Csősz-ügyek
Fiatalok írják
Nyelvi figyelő 
In memoriam Gyurkovics Tibor
Zöld levél
Fridrik Tamás életműve nyomában (III)
Címeres nemeslevelek - VIII.
Sport
Az eltűnt idő nyomában
Árnyas oldal
Tarka oldal
Politikai Krónika
Impresszum

Nyelvi figyelő 
Százhúsz km/órás tervek

    A Magyar Szó egyik november végi száma kiemelt helyen, közvetlenül a cím alatt, nagy méretű, vastagon szedett betűkkel tudósítja az olvasókat a „százhúsz km/órás tervekről”. Magyarázatként olvashatjuk, hogy Zentán ismertették a magisztrális vasútvonal felújításának tervét, továbbá azt is olvashatjuk, hogy számos fontos közéleti személy előtt bemutatták e vasútvonalak revitalizációs tervét. Örvendetes hír, hogy a vasútvonalakat szeretnék felújítani, de százhúsz km/óra sebességgel a vonatok mehetnek, és nem a terv, pedig a cím szerint így jön ki.
    A revitalizációs terv megnevezést sem tartom szerencsésnek, a felújítási terv (ami más helyen szerepel is) ennél sokkal érthetőbb. A magisztrális vasútvonal elnevezés helyett is jobb lenne talán a vasúti fővonal. Szó esik még a cikkben projektumról, regionális és lokális vasútvonalakról, s mindez azt példázza, mennyire elharapóztak nyelvünkben az idegen szavak. Olykor a megértést is megnehezítik. Inkluzív iskola Vajdaságban – olvasom egy másik újsághírben, de nem tudom, milyen iskola lehet ez. Az erre vonatkozó hírből sem tudjuk meg. Vajon van-e értelme olyan közleménynek, amelyből nem derül ki semmi?  
    A legtöbbet futtatott idegen szavak egyike talán a „multi” önállóan vagy előtagként. Önállóan  a multit általában külföldi érdekeltségű áruházláncok, cégek tulajdonosaira értik, de se szeri, se száma az előtagként való alkalmazásnak: multivitamin, multinacionális (több országra kiterjedő érdekeltségű), multimédia (többféle megjelenítési mód /írott szöveg, grafikus adat, kép, hang/ együttes bemutatása, alkalmazása), multilaterális (többoldalú), multiplex (általában bevásárlóközpontokban levő többtermes mozikra értik) multimilliomos és újabban a multikultúra. A multikultúra legtöbbet olyan szerkezetekben fordul elő, hogy multikulturális környezet, multikulturáli kapcsolatok stb. A multikultúra mellett az utóbbi időben előkelő helyen van a tolerancia (mások véleményének, meggyőződésének tiszteletben tartása) is, olyan összefüggésben használják legtöbbet, hogy toleranciatábor. Érthető módon mind a multikultúra, mind a tolerancia, toleranciatábor gyakori használata a vajdasági magyar sajtóra jellemző, az anyaországi sajtóra nem annyira.
    S ha már a sajtónál tartunk, az év folyamán néhány félreérthető megfogalmazásra bukkantam. Még tavasszal, a választások idején napilapunk egyik figyelemfelkeltő címe az volt, hogy: „Orbán Viktor látogatója”. Elolvastam a hírt, de abból nem az derült ki, hogy a nevezett politikust ki látogatta meg, hanem az, hogy ő mely településeket látogatott meg vajdasági körútja során. A látogató és a látogatás között fontos jelentésbeli különbség van. 
    Befejezésül egy másik példa. Inkább humoros hatást kelt a Gyors elöregedés című, egyébként nagyon is komoly témájú cikkben olvasható megfogalmazás, mely szerint ”Vajdaság lakossága gyorsított üzemben elöregszik”.  Lehet, hogy a nyomda ördöge tréfálta meg a sajtót, de elég nagy baj a gyors ütemű elöregedés „gyorsított üzem” nélkül is.

Hódi Éva

decembar 2008.

Naslovna strana
Opštinski događaji
Molski dobošar
Vesti iz policije
Politička hronika
Impresum


Design by VA