A MOHOLI RÓKAVADÁSZ

    Miroslav Stanišić-Prčo a moholi Pannónia Vadászegyesület oszlopos tagja, és mint ilyet - népszerű fiatalember, magángazdálkodó lévén - az egész falu ismeri. Fölöttébb kedveli a ház körüli állatokat (most is 8 fejőstehene van), egyedülálló, ritkaságszámba menő galambfajtát, bácskai díszpostagalambokat tart, amit az idős moholi emberek egyszerűen csak mađarcinak hívtak.
    Évtizedes hobbija az ebtenyésztés, és ebben is főként a vadászkutyák, a kotorékebek, a német vadász-terrierek. Hivatalosan bejegyzett ebtenyészete, kennelje a PRČA YU nevet viseli és innen már sok kiváló kotorékeb került ki. Tenyészetének alapját eredeti német vadász-terrierek képezik, amikért nagy pénzeket kellett abban az időben is fizetnie, de - amint mondja - megérte, mert 1980-tól kezdve, mióta versenyezni kezdett velük, se szeri, se száma a győzelmeknek és a vele járó serlegeknek, elismeréseknek.
    A legutóbbi győzelmét a Hexa Od Prča YU nevű kutyájával szerezte a CACT Sremska Mitrovica-i Nemzetközi Kotorékeb Versenyen. A cikkünkhöz mellékelt fénykép mutatja a győztest, a gazdáját és a díjakat.
    Nos, ennyi bevezető kellett ahhoz, hogy elmondjuk, Miroslav, azaz Prčo az egyik leghíresebb moholi rókavadász, akinek vitrinjeiben most is vagy 16 kikészített rókaprém várja a vevőket. Amikor azonban megszólal, nem egy féktelen, lövöldöző vadász alakja bontakozik ki előttem, hanem egy nagy tudású, állatszerető és állatvédő, természetjáró emberé, aki kutyái, meg barátai révén a nemes értelemben űzhető rókavadászat csúcsait járja.

Rókavadász-terrierek a zsákmányukkal

    - Vidékünk egyik legjellegzetesebb ragadozója a róka - mondja Prčo. Rendkívül szép, ügyes és hasznos állat. Inkább hasznosnak, mint károsnak mondható. Mint ilyet, védeni is kellene, ám a mi rendezetlen körülményeink között a veszettség nevű, rendkívül veszélyes betegség fő terjesztője. Ezért az állományát korlátozott szinten kell tartani, amit csak vadászatával lehet elérni. Mindent összevetve, a róka több hasznot hoz, mint amennyi kárt okoz: elpusztítja a vadászterületén lévő beteg szárnyasokat, és a mezei egerek, patkányok, hörcsögök legnagyobb fogyasztója
    Januárban és februárban van a rókák párzási ideje. Az öreg rókák hamarabb, a fiatalok később párosodnak. Vemhességük 60 napig tart, így a kis rókák áprilisban, májusban, esetleg június elején jönnek a világra.
    Most tehát a rókák felszíni vadászata folyik, májusban pedig a kotorékvadászat fő időszaka következik. Moholon, a vadászegyesület keretében két rókavadász-csoport működik. Az egyik az enyém és rajtam kívül Jovan Popović, Ivan Popović és Đorđe Jepurski a tagja, a másikat pedig Muzslai Máté vezeti, a tagjai pedig Berec Mátyás, Bognár László és Oláh Ferenc.
    A felszíni vadászat igencsak a nádasok területén folyik és a csoportnak a kutyákkal nagyon átgondolt és okos beosztást kell alkalmazni és követni, mert különben a róka megszökik.
    - A róka talpa erős szagú nyomot hagy - mondja Prčo, - a kutya ezt megérzi, és jellegzetes ugatással jelzi, hogy nyomon van. Ha viszont olyan közel kerülnek a rókához, hogy végveszélyt érez, a nádra, vagy a földre vizel, és tovább menekül. Amikor a kutyák a vizelethez érnek, a rendkívül erős szag megbolondítja őket, és körbe-körbe forogva csak a szagot ugatják, a róka meg elillan. Ezért fontos a jó, sőt a kiváló kutya, amelyiket ilyen trükkökkel még a róka sem tud megtéveszteni.
    - Az idei eredmény?
    - Egyetlen vadászaton volt a csoportom, és három rókát ejtettünk el. De az ismerősöm tegnap szólt telefonon Velebitről, hogy tízen 12 rókát lőttek. Arra készülünk, hogy a kotorékokat is felkeressük, és ha eljön az ideje, májusban, megfelelő előkészítés, ásás után beengedjük a kutyákat. Megtörténik mostanában, hogy a rókalyukban 7-8 öreg róka is tartózkodik, kergetőznek, párzási előjátékot folytatnak. Ilyenkor nem szabad leengedni a kutyákat, mert ez menthetetlen vesztüket okozná. Ezért várjuk a kotorékvadászat alkalmas idejét.
    Beszélgetőtársam ez után a rókázás számtalan titkát tárta fel előttünk, merthogy egy egész népes társaság hallgatta figyelemmel hozzáértő előadását. Megemlítette, hogy a felszíni vadászati módszerek között szerepel a krégli-kakassal történő éjjeli vadászat is, amikor 20-30 méteres zsineget kötnek a kakas lábára, leteszik a mező szélére és a zsinegvégét a kezükben -tartva otthagyják. A lekuporodás után megrángatják a zsineget, mire a kakas feleszmél, és rikoltozni kezd. Ezt szükség szerint megismétlik, mígnem megjelenik a róka, és csővégre kapják.
    Itt említem meg, hogy két évvel ezelőtt (2002-ben) barátja, Vastag Zoltán a Budzsák határrészen egy lyukban mozgást észlelt, és beengedte Prčo kutyáit, mire azok nagy dulakodás után egy 30 kilogrammos borzot húztak a felszínre.
    - A Tisza-mentének egyik érdekes állata a borz - mondja Prčo. A medvefajták családjába tartozik, ezért téli álmot alszik. Rendkívül szereti a kukoricát, és télire nagy mennyiséget el is raktároz. Az egyik borz (nőstény) hanyatt fekszik, a másik pedig a hasára rakja a kukoricacsöveket, majd a borzot a farkánál fogva, kukoricástul a lyuk bejáratához húzza. Ilyen találékony módon szállítják élelmüket a raktárba.
    Tavaszra majd elkísérjük a Prčo-féle rókavadász-csoportot kotorékvadászatra is.

Király János