A magyar nyelv nagysága*

    A magyart általában jelentéktelen, kis nyelvnek tartják az emberek. Azonban tévednek. A világon használt több ezer nyelv zöme csakugyan kicsi, beszélőiknek a száma még az egymilliót sem éri el. A magyar nyelv annak a háromszáz nyelvnek az egyike, amelynek a beszélői egymilliónál többen vannak. Sőt, az első száz között található a rangsorban, körülbelül a hetvenedik, úgyhogy egyáltalán nem mondható rá, hogy kis nyelv.
    Saját nyelvcsaládjában vezető szerepet tölt be, a finnugor nyelvek közül a magyart beszélik a legtöbben. Rajta kívül milliós nyelv a finn, a mordvin és az észt. Viszonylag nagyobb lélekszámú finnugor nyelv még a votják, a cseremisz, a zürjén és a karjalai. A többinek a beszélői az 50 ezres lélekszám alatt vannak (lapp, vepsze, osztják, izsór, vogul). A lív nyelvet néhány száz, a vót nyelvet pedig pár ember beszéli.
    A magyar nyelvnek a társadalmi rangja egyes esetekben nagyobb, mint amekkora a lélekszám alapján megilleti, tehát éppenséggel jelentős nyelv. Bizonyos tevékenységekben a magyar számos nagyobb lélekszámú nyelvet megelőz, ilyen többek között a fordítás. Forrásnyelvként a 18. helyen van a világ nyelvei közt, e tekintetben megelőzi a portugált, a románt, a koreait, az ukránt, a törököt, a bengálit, a hindit stb., tehát magyarról többet fordítanak, mint az említett nyelvekről. Célnyelvként még ennél is előkelőbb helyen van, a 14. Mögötte marad a nála nagyobb nyelvek közül a koreai, a román, az arab, az ukrán, a hindi, a bengáli stb. Ezekre a nyelvekre tehát kevesebb fordítás készül, mint magyarra.
    Az internetezők aránya szerint is jó a magyar nyelv pozíciója, nagyjából kétszer annyian interneteznek magyarul, mint amennyi a magyar nyelvűek száma alapján várható volna. A magyar nyelvű honlapok száma szerint a magyar néhány nálánál nagyobb lélekszámú nyelvet előz meg. Ezek: arab, azeri, hindi, kannada, koreai, kurd, maláj, pandzsábi, perzsa, tagalog, tamil, thai, ukrán.
    A magyar azok közé a szerencsés nyelvek közé tartozik, amelyeknek sikerült tudományos nyelvváltozatukat kifejleszteniük, alkalmassá váltak tudományos gondolatok kifejtésére és tudományos fogalmak megnevezésére. A magyar nemzeti nyelvért folytatott nyelvújítási mozgalom a XIX. század elején azért indult meg, hogy a magyar nyelv is alkalmas legyen a kor szintjén való gondolatközlésre, ne latinul (vagy németül) kelljen a tudósoknak eredményeikről beszámolniuk, eszméiket, meglátásaikat kifejteniük. A magyar tudományos nyelvnek napjainkban az angol tudományos nyelvvel kell megküzdenie. A Magyar Tudományos Akadémia jelenleg több angol nyelvű folyóiratot jelentet meg, mint magyart, a magyar tudomány egészében viszont többségben vannak a magyar nyelvű tudományos folyóiratok.
    A XIX. század derekára, 1844-ben a magyar nyelv hivatalossá vált Magyarországon. Ehhez is szükség volt a nyelvújításra, ugyanis a népnyelvet természetes úton nehéz lett volna köznyelvvé tenni. A magyar nyelvnek mesterségesen hozták létre standardizált köznyelvi formáját, hogy átvehesse a latintól a hivatalos nyelv szerepét. A magyar hivatalos nyelv számos latinos és németes fordulatot örökített át az utókornak, de ezek fokozatosan régiessé válnak.

Dr. Molnár Csikós László

* November 13-án ünnepeltük a magyar nyelv napját