Gondolatok szárnyán
Ilyenkor új év elején az ember elgondolkozik azon hogy vajon mit hoz neki az új év? Tényleg új lesz valami 2013-ban? Változik-e valami az ember életében? Vajon jobb lesz az idei év a tavalyitól? E kérdésekre a biztos választ előre nem tudhatjuk, csak feltételezések, és esetleg kételyek merülnek fel bennünk. Kételyek a gazdaság javulásával szemben, az árak csökkenésével kapcsolatban, amit beharangoztak, kételyek a foglalkoztatás növelése irányába, amit tavaly az év végén több politikus, kormánytag is hangoztatott... és sorolhatnám tovább, vége-hossza nem lenne a listának! Gondolatok szárnyán visszajutok életem azon szakaszába, amikor még jól élhettünk, mert a „nagy Jugoszlávia” még egy ország volt, és egy államfője - Josip Broz Tito, akit tisztelt az egész világ és aki „kézben tartotta” a dolgokat (akkoriban kevesebb áremeléssel találtuk szemben magunkat, adóból is kevesebb féle volt, utazhattunk külföldre nyugodtan, mert az is aprópénzbe került stb). Emlékszem hogy Újvidéken többször átutazott, vagy épp oda jött és sokan lestük, vártuk hogy megláthassuk legalább egy pillanatra! Ám nemcsak Újvidéken volt ez így, hanem az ország minden pontján ahol „megfordult”! Miért? Azért mert a polgárok tisztelték és szerették! Tudom hogy itt Adán is járt abban az időben; szívélyesen fogadták a polgárok és községünk vezetői, gyárigazgatók! Ma vajon kit tiszteljünk, kit szeressünk politikusaink közül? Van egyáltalán olyan? Jó ez a korrupcióellenes harc, de vajon a kisebb „halak” is horogra akadnak? Adára is eljutnak a letartóztatásokkal? Bizony itt is lenne bőven „jelölt”. Nem tudom, de én hiszek az igazság erejében. A gazdaság mikor áll talpra - azt senki sem tudja, de jó lenne minél előbb! Ezt sokan szeretnék! Meg persze alacsonyabb árakat. kevesebb adót... túl nagyok az igényeim? Nem, csak szeretnék újból olyan jól élni mint az 1960-as, 1970-es években!
Bálizs Géza
