Egy évszázad van mögötte

    A banyakemence kellemes melegénél üldögélve fogadott, amikor a századik születésnapjára jöttem jókívánságomat kifejezni, és megírni az olvasóknak, hogy egy ember megélt egy évszázadot, és átlépett a másodikba. Széles mosollyal fogadott, mert szegről-végről ismerősök is vagyunk, régen láttam igaz, de első pillantásra nem adtam volna neki többet 85-90 évnél. Korához képest meglepően éles elmével, rendkívüli humorral, pozitív világnézettel éli mindennapjait, egyik lánya támogatásával. Az idő, látszik, elmúlt felette – 100 év! – nyomot hagyott rajta, de életkedve, a fennmaradáshoz való ragaszkodás törhetetlen maradt.
    Az ünnepelt nem más, mint Fehér Ábel Marcella, lánykori neve Vreckó. 1913. január 2-án született Adán.

Fehér Ábel Marcella

    Róla tudósítunk most, aki a száz év alatt szinte mindent átélt. Az első világháborút, mint gyermek, a másodikat már mint érett felnőtt, aki még a tanyasi ásott kút vizét itta, a rádiót csak később ismerte meg, telefon sem volt még abban az időben, de megérte a komputer és a mobiltelefon világát – noha nem használja, de tudja, hogy létezik – amit végeredményben magáénak is mondhat, hisz együtt él velük.
    Látogatásom célja nem egy életregény írása volt, mert arra nem egy röpke húsz perc kellene, csupán az, hogy köszöntsem a 100. születésnapján.
    Kellemes volt a vele eltöltött né­hány perc, amikor meggyőződhettem pozitív életfelfogásáról, egészséges humoráról, ami felettébb szükséges az egészséges gondolkodáshoz. El­mondta, hogy sokan jöttek gratulálni a 100. születésnapjára, persze mind­annyian fiatalabbak, és így válaszolt nekik: „…köszönöm a jókívánságo­kat és azt kívánom, hogy ti is meg­érjétek a századikat, mert én is sze­retnék gratulálni nektek…”
    Marcella néni családja nem nagy. Két lánya van, egy unokája és két dédunokája, ám nem érzi magát egyedül vagy elhagyatottnak, mert a családi harmónia megvan, a vele való törődés és a körülvevő szeretet még százon felül is újabb erőt ad neki az élethez.
    Búcsúzáskor nem kívántam neki, hogy éljen még száz évet – azt mondta, az már sok lenne – de kívántam, hogy jövőre újra meglátogathassam, amikor az egy éves születésnapját ünnepli, mert mint mondta, a százat elfelejti, és kezdi elölről.
    Magam és a Körkép szerkesztősége, valamint az olvasók nevében is erőben, egészségben eltöltendő éveket kívánok Marcella néninek!

Vastag J.