Szűrővizsgálattal megelőzhető

    Európában 60000 nő betegszik meg, és az elhalálozottak száma eléri a 30000-et. Szerbiában évente 1500 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, és 500 esetben tragikus a végkifejlet. Ezzel a megbetegedési aránnyal Szerbia az öt legrosszabb helyzetben levő ország között van, s ezt azzal magyarázzák, hogy nálunk elterjedtebb az alkohol- a drogfogyasztás és a dohányzás, ugyanis mindez növeli a rettegett kór kialakulásának kockázatát. De mi is ez a betegség? Hogyan előzhetjük meg a kialakulását? – többek között ezekre a kérdésekre válaszol dr. Balog András, az adai Egészségház nőgyógyász szakorvosa.
    – A méhnyakrák a méhnyak rosszindulatú daganata. A nőgyógyászati rákbetegségek közül a legelterjedtebb. A betegség leggyakrabban a 35 és 50 év közötti nőknél jelentkezik. A betegség a méhnyakat borító laphámsejtek abnormális, kontroll nélküli szaporodásával kezdődik. Az elszaporodott abnormális sejtek aztán idővel rosszindulatúvá válnak. Ez a folyamat, viszonylag lassú, több évig is eltarthat.
    Azt az időszakot, amikor még csak atipikus sejtek találhatóak az elváltozásban, rákmegelőző állapotnak nevezzük. Ez a kezdeti állapot gyakran különösebb kezelés nélkül, spontán gyógyul, de néha ez a spontán gyógyulás elmarad, és ha nem diagnosztizálják, és nem gyógyítják, akkor rákhoz vezethet. A legtöbb esetben a méhnyakrák olyan nőknél jelentkezik, akik nem járnak szűrővizsgálatokra.
    Mi az, ami növeli a betegség kialakulásának kockázatát?
    – A kockázati tényezők lehetnek genetikaiak, környezeti tényezők, de bizonyos szokások, káros szenvedélyek is, mint pl. a dohányzás. Ki kell hangsúlyozni, hogy egy-egy kockázati tényező jelenléte nem feltétlenül jelenti a betegség biztos megjelenését. Gyakran több tényező együtthatása vezet a kór kialakulásához. Minden nő megbetegedhet, kivéve azok a nők, akik sohasem éltek nemi életet, illetve nincs méhük. Fokozott a veszély azoknál a nőknél, akik nagyon korán, 16 éves kor előtt kezdték a nemi életet, több nemi partnerük volt, vagy nemi kapcsolatra léptek HPV fertőzött férfival, dohányoznak vagy legyengült az immunrendszerük. A tudomány mai állása szerint a méhnyakrák kialakulásánál elengedhetetlen tényező a Human papiloma vírus (HPV), de ahhoz, hogy a vírus rákot okozhasson, szükség van más tényező hatására is. Kutatásokkal bizonyították, hogy a dohányos nőknél kétszeres a méhnyakrák kockázata.
    A Human papiloma vírus okozza a megbetegedést. Mi is a HPV-fertőzés?
    – A genitális HPV nemi úton átvihető, és könnyen terjed egyik személyről a másikra, akár bőrkontaktussal is. A vírus annyira elterjedt, hogy a lakosság többségének legalább egyszer volt HPV-fertőzése. Az elsődleges fertőzés általában tünetmentes, a legtöbb esetben az immunrendszer 6-24 hónap alatt legyőzi a vírust. Némely esetekben a tünetmentes fertőződöttség évekig is fennállhat.
    Megelőzhető-e a fertőzés?
    – Nehéz megakadályozni a fertőzést. Az óvszer használata nem véd meg, mert a vírus a bőrfelületek érintkezésével is átvihető. Ma már beszerezhető védőoltás is a HPV-fertőzés kivédésére, de ez csak két vírustípus ellen nyújt védettséget, és csak akkor hatásos, ha még a fertőzés előtt beadjuk.
    Milyen tünetek jelentkezhetnek? Mikor kell fertőzöttségre gyanakodni?
    – Sem a rákmegelőző állapotok, sem a rák korai stádiuma nem jár olyan tünetekkel, amelyek arra utalnának, hogy a szervezetben valami történik. Ezért az egyetlen mód a betegség korai felfedezésére a Papanicolau-törlet. A korai stádiumban diagnosztizált méhnyakrák az esetek 100%-ában gyógyítható. A gyógyítás viszonylag egyszerű, és nincs kihatással a további életre, sőt még a szülés lehetősége is megmarad. Előrehaladott állapotban jelentkezhet fájdalom a kismedencében, vérzés, véres-nyálkás hüvelyi folyás. A méhnyakrák kialakulásához hosszú időre van szükség, ezért a rendszeres szűrés garantálja a korai felfedezést.
    Kinek kell szűrésre mennie? Miből áll egy ilyen vizsgálat?
    – Minden nőnek 20 és 26 éves kor között. Kezdetben minden évben egyszer. Ha az első lelet normális, elegendő 2-3 évente jelentkezni. Magas kockázattal rendelkező nők esetében (több partner, dohányosok) kötelező az évenkénti szűrés. 65 év felett, ha az előző lelet normális volt, abbahagyhatóak a vizsgálatok.
    A rövid és fájdalommentes vizsgálat alkalmával a nőgyógyász törletet vesz a méhnyakról és a méhnyakcsatornából. A begyűjtött sejteket citológiai vizsgálat alá vetik, a legtöbb esetben az eredmény normális, ha viszont eltér a normálistól további, vizsgálatra van szükség. Az elváltozás azonban gyógyítható, a kezelések nincsenek kihatással a további életre, és az esetleges gyermekvállalásra sem – magyarázta dr. Balog András