Nyolcadikosok ballagása
RAJTA IFJAK, ÚTRA FEL!
-
Ki tudja hanyadszor hangzott már fel az adai iskolában a közismert, népszerű diákének, a Gaudeamus igitur dallama, amikoris május 28-án a Cseh Károly Általános Iskola központi épületének tornatermébe méltóságteljesen és ünnepélyesen bevonultak az iskolájuktól búcsúzó nyolcadikosok
Az osztálytanítójuk és osztályfőnökük vezetésével, egymást karonfogva, kezükben virággal, ünnepi öltözetben, meghatódott arccal lépegetett el a menet tanáraik és az iskolaszemélyzet, a vendégek, a lelátón kíváncsian várakozó szülők, testvérek, taták, mamák, rokonok sorfala között és a terem közepén glédába rakott székeken elfoglalták helyüket a nyolcadikosok, hogy megtekintsék, meghallgassák a számukra előkészített műsort.
A bevonulás: „Rajta ifjak, útra fel!”
Móric Anett és Vajda Sára énekszáma
Azt a műsort, ami gazdagsága, merészsége, eredetisége és a fellépő diákok tehetsége szempontjából mindig meglepetést tud okozni, és hitet ad a jövőhöz: Íme, lesz, aki felvált bennünket, lesz, aki nyomunkba áll.
A teljesség igénye nélkül leírhatjuk, hogy a címben már említett Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk…/ Élj mi kedves iskolánk, Nőljön egyre fényed…( Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus…/ Vivat academia, vivat professores…) különösen lelkesítőleg hatott Móric Anett és Vajda Sára (8c) előadásában a Sólyomszárnyán c. dal, majd Urbán Heléna dala Lehócki Gábor gitárkíséretével, utána Juhász Zsófia, Szeredi Anett, Nagypál Emese, Gyarmat Ágnes, Boros Noémi 8b-s lányok dala Hényel Gábor (8d) gitárkíséretével, valamint az osztályok egy-egy képviselőjének humoros-érzelgős emlékrögzítő beszámolója, búcsúzása az osztálytársaktól.
A műsor végén Sziráki Mihály iskolaigazgató tömör beszédében így szólt a búcsúzó diákokhoz:
– Nyolc éve ballagtatok diákokat, de ez a mai nap, ez a mostani ballagás számomra teljesen különös, mert itt most két szerepben állok: először, mint szülő, másodszor, mint igazgató! Így arra kérek minden szülőt, legyenek nagyon büszkék gyermekükre! Másodsorban az osztályfőnökökhöz szólnék, és annyit mondanék nekik, hogy köszönöm és a Jóisten segítségével még sok ilyen generációt vezessenek ki az életbe!
A 2009/10-es tanév legjobb nyolcadikosai
Harmadszor pedig, diákok, hozzátok szólnék: teljes egészében más nemzedék vagytok, mint az előzőek. Több okból kifolyólag. Forgassuk csak vissza az idő kerekét nyolc évvel: 2002. szeptember elsején jöttetek először iskolába – én fogadtalak benneteket. 2002. szeptember 24-én pedig ti voltatok az első generáció, aki átment, átvonult a templomba és ott táskaszentelést kapott Szauer Miklós plébános atyától. Ugye, emlékeztek?
De emlékeznetek kell arra is, amikor április 22-én a Föld napján növénymagvakkal léggömböket engedtünk a magasba a Tisza-töltésen, hogy ahol lepottyannak, keljenek ki a földből. Azt is meg kell mondanom, hogy ti vagytok az utolsó generáció, aki felvételit ír a középiskolába!
Az út, amelyen haladtok, nem lesz mindig egyenes. Ha nem látjátok a kiutat, a megoldást, az még nem jelenti, hogy ilyen nincs. Hiszen a Magasságos Úristent se látja senki, – de tudjuk, hogz létezik. Annyit kérek hát tőletek, bízzatok magatokban, legyetek kitartóak, és akkor megtaláljátok a megoldást is!