Az eddig bemutatott szobrok, emléktáblák főleg „világi” jellegűek voltak. Rajtuk kívül községünk területén szép számban található egyházi illetve vallási jellegű emlékmű is, ezek a keresztek. Felállításuk helye egy településen belül általában az utcasarok, de megtalálhatók utak mentén, erdei ösvényeken, dűlőutakon stb. Keletkezésük az 1200.-as évek elejére tehető, és Boldog Özséb nevéhez fűződik. Özséb Esztergom környékén született, és amikor visszavonult és remeteként élte életét, barlangja elé egy keresztet tűzött ki. A szent kereszt tisztelete és szimbolikája tulajdonképpen innen ered, ennek hagyományaként állítottak azután kereszteket a hívők vagy az egyházközösségek.
    Özséb egyébként a remete Pálról elnevezett rendet alapította meg. Halála után boldoggá avatták. Egyes adatok szerint Magyarországon a II. világháború után szűnt meg a Pálos rend.
    Ezúttal községünk területén található keresztek egy részét mutatjuk be a legszűkebb adatokkal, mint: a felállításuk ideje, helye, ki, vagy kik állították fel, természetesen fotókkal illusztrálva. Történetük teljes feltárása folyamatban van.

 
A Petőfi Sándor utca kezdetén látható keresztet 1898-ban emeltette
Tóth Boldizsár és neje Török Verona, „Isten nagyobb dicséretére”.

  
A Halász József utcában (a gunarasi óvoda épülete előtt) Hajagos István és neje, Sterbik Anna emeltette a keresztet 1913. május 20-án „Isten dicsőségére”

  
A Savo Kovačević és a Svetozar Marković utcák sarkán álló
keresztet Kiss János Kővágó és neje, Istenes Rozália emeltették
1914. május 30-án „Isten nagyobb dicsőségére”.