Örvendjünk együtt!
A Csobolyó Művelődési Egyesület karácsonyi műsora

Nincs szebb ajándék a közösen megélt ünnepnél. Az együtt ünneplő közösség ugyanis gondjain, nehézségein együttes erővel tud úrrá lenni. A karácsony mindenekelőtt a szeretetről és az összetartozásról szól, mondta Lajkó Mária, a Csobolyó ME kultúrfelelőse a Csobolyó Művelődési Egyesület karácsonyi műsorán, amelyet december 17-én, vasárnap tartottak a moholi sportcsarnokban.

    Mint fogalmazott, ez az alkalom arra is lehetőséget nyújt, hogy mindenki, aki a hétköznapokban lelkesedéssel és odaadással végzi a feladatát, ilyenkor megpihenjen, és átadja magát a karácsony hangulatának. Az egyesület karácsonyi műsorára látogatók is így tehettek.
    A Csobolyó ünnepi műsorán fellépett az egyesület Pitypang csoportja Bartusz Valéria vezetésével, a Bóbita néptánccsoport (Resócki Rolland készítette fel őket), Zombori Péter tamburás növendékei, valamint a leánykórus (Nagy Nikoletta foglalkozott velük). Az est vendégfellépői az Aranykapu ME, a péterrévei Tisza mente KNE és a moholi nyugdíjas-egyesület népdalkórusa voltak. A talpalávalót a Fokos zenekar szolgáltatta.

    Lajkó Mária kiemelte, az egyesület óriási karácsonyi ajándéka a szülők erkölcsi támogatásának bizonyítékán kívül az egyre bővülő tagság, a közreműködők számának napról napra való növekedése, valamint a más civil szervezetekkel és egyesületekkel való tartalmas együttműködés is, ez a hónap elején szervezett fenyőfadíszítéskor is megpecsételődött. Mindemellett fontos kiemelni, hogy az egyesületet támogató helyi vállalkozásokon és vállalatokon kívül alapítványoktól is részesültek támogatásban, ezek hozzájárulnak a továbblépéshez, hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a karácsonyt, mint bármelyik eseményt az életünkben, fontos rákészülési időszak előzi meg, ezt pedig nem szabad siettetni. Mint mondta, mindenre megfelelő időt kell biztosítani, a ráhangolódás ugyanis segít a szívünket feldíszíteni az ünnepre. Pilinszky János gondolatait idézve leszögezte: az ünnepek kivilágított állomások, amelyeken a hétköznapok sötét vonalán haladva megpihenünk.