MEZŐGAZDASÁGI ROVAT
A burgonya
(Solanum Tuberosum)

    A burgonya, közönségesen krumpli (Erdélyben pityóka), a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, főleg keményítőben gazdag gumójáért termesztik világszerte.
    Származása: Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakos indiánok már kb. 6000-7000 éve termesztik és fogyasztják. Európába először Francisco Pizzaro Gonzalez spanyol hódító expedíciója hozta el az 1540-es években, Ázsiában és Afrikában a 16-17. században a spanyol és portugál kereskedők terjesztették el, a Kárpát-medencébe az 1650-es években került, de évszázadokban telt, mire elterjedt a termesztése. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőmagot, és II. József magyar király adókedvezménnyel támogatta a termelőket.

    Napjainkban a legfontosabb termesztett nem gabonanövény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint világszerte kb. 190 000 négyzetkilométeren termesztenek burgonyát. Termesztésben egyéves, de őshazájában évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő hajtásokat a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti, általában idegenmegporzó növény.
    Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyók, a növény felszíni zöld részei, valamint a burgonyagumó rügyei és a napon tartott gumó megzöldülő héja méreganyagot tartalmaznak. Sütve-főzve mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének.
    Egy kifejlett gumó (100-200 gramm) többnyire mintegy 18% keményítőt, 1-2% fehérjét, 110-150 mg/kg B-vitamint, 700-900 mg/kg C-vitamint (héjában főzve), valamint némi A és K-vitamint is tartalmaz. Tárolása során a C-vitamin-tartalma az idő előrehaladtával csökken. Könnyen emészthető, hűvös helyen tárolva, más zöldségekkel ellentétben sokáig eltartható.

Csúzdi István