Jubileumi gálaműsor

    Vadvirág Hagyományápoló  Kör július 20. és 27. között tartotta jubileumi, XX. Népzenei-  és   Néptánc-táborát a lóversenypálya területén. Mint ahogy megtudtuk, az idén négy országból és Vajdaságból érkeztek gyerekek e táborba népzenét, népdalokat, néptáncokat tanulni ismert zenészektől, táncpedagógusoktól (akik Magyarországról, Erdélyből és Vajdaságból érkeztek).
    A július 26-án tartott gálaműsoron először is a kicsikből és nagyobbacska gyerekekből álló énekcsoport lépett közönség elé a csűrben; ők részben ismert vajdasági népdalcsokorral, majd a  táborban tanult népdalokkal örvendeztették meg a közönséget (a zenekar kíséretében). Azután „kidobolta” két ifjú, hogy megjelent a „Tábori Históriás” című ideiglenes gyermekújság, ezt osztogatták a nézőknek, amíg el nem fogyott.   Ezután a pöttömkékből álló furulyacsoport mutatta be, mit tanult meg az egy hét alatt.  Nem volt kisebb sikerük a tamburásoknak, a hegedűsöknek és a tambura-szólistáknak sem, sőt!  Időközönként a gyerekek által készített riportokat is megnézhettük egy vetítő-vásznon.
    A hangszeres muzsika és az újonnan tanult népdalok (népzene) után következtek a tánc-csoportok:  az óvodás  és  kisiskolás korosztályú csoport Galga menti táncokat mutatott  be (e táncokat Lukács Imre temerini táncoktató és leánya Sára tanították a táborlakóknak),  míg a haladók  tánccsoportja Gyímesi és Ördöngősfüzesi táncokkal zárta a műsort (amelyeket a budapesti Szél  Ignác és felesége Nagypál Anett tanított). Hadd említsem meg a hangszeroktatók nevét  is:  a vonósokat a váci Salamon   Bea,  a tamburásokat az óbecsei születésű, de Magyarországon élő Varga Gergely, a  kis furulyásokat az adai Varga Imola tanította új népdalokra.
Tekintettel arra, hogy régen nem láttam ilyen színvonalas gálaműsort, élmény volt számomra a másfél órás est, nemcsak azért, mert én is szeretem a népzenét, a népdalokat és a táncokat (főleg ha még nem láttam ezeket), hanem mert a gyerekek élvezték és beleélték magukat!  A Vadvirág ezúttal is kiválóan megszervezte a tábort, ahol „a gyerekek szórakozva tanultak és tanulva szórakoztak” – hogy Varga Lívia szavait idézzem, és ezt a gálaműsort. Köszönet ezért a szép élményért!

Bálizs Géza