168. Zöld levél
JAPÁN AMARILLISZ

    Néhány éve még azt sem tudtuk, hogy létezik, ám egyszercsak a temetőbe járó asszonyok kezében megjelent ez a szép, mutatós (ritka) virág. Amikor rákérdeztünk, hogy milyen virág ez?, a bizonytalan válasz leginkább az volt: liliom. A „nekem is kellene ilyen virág!” felvetásemre az ismerős néni azt mondta, „lehet, 5 euró egy hagyma!” Noha sokalltam az árát, ráálltam volna, de legénykori szomszédasszonyom felnevetett, hogy „adok én neked ingyen is!” A szeretet által így lettem 10 aranyat érő ingyen-hagyma tulajdonosa és a következő évben már az én kertemben is pompáztak ezek a gyönyörű virágok.
    Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy meghódítsa a kerteket és ma már szinte minden háznál megtalálható a japán amarillisz (Lycoris squamigera), ami minden talajon megél. Napos fekvésben virágzik legszebben, de a félárnyékot is jól tűri. Vízigénye átlagos, a virágzás után már csak mérsékelt öntözést igényel. A trágyázást, tápoldatozást természetesen meghálálja. Ez a különlegesen szép növény szinte egyáltalán nem igényel gondozást. Károsítója, kórokozója nem ismert. Évelő. Ültetési ideje: ősz vagy tavasz. Ültetési mélység: 15 cm.
    Tavasszal buja, kardformájú leveleket hoz, amik nyár közepére elszáradnak, eltűnnek, hogy a nyár harmadik harmadában a puszta földből előtörjönek a mintegy 80 cm-re is megnövő szárakon a halványlila-rózsaszín, nagyon illatos virágok. Teljesen télálló, permetezést, növényvédő szereket nem igényel! Virágait július végétől augusztus közepéig hozza. Bíboros bimbójából 5-8 tölcsérforma, illatos virág fejlődik, melyből ívesen hajlanak ki az élénkbíboros bibe és porzószálak. Sarjhagymákkal szaporodik. Mintegy 100 éve került Kínából és Japánból Nyugat-Európába. Itt is annyira népszerűvé vált, hogy a német költő, Otto zur Linde gyönyörű verset is írt róla (bár ez a másik amarilliszre, a Hippeastrumra – németül Rittersterne, azaz a lovagcsillagra is vonatkozhat):

AMARAILLISZ

Ó, néma amarillisz,
nyílsz az ősz parlagán.
Gyümölcs s virág, ha volt is,
te maradtál csupán.

Behoztalak szobámba,
hűs erkélyen ne légy.
A nyár véglobbanása
vagy te. Vénül az év.

Szívem is összefagyva,
hajam fehér ma, ládd.
Légy őszöm végjutalma,
halk, bús. Gyümölcs s virág,

mit a szív s szellem hozott, ma
hervadt már s földsüket.
Csalódás őszi lombja
kínt, jajt, bajt eltemet.

Bárcsak láng állna némán
síremlékül fölém!
Ó, amarillisz, énrám
csak ott túl vár a fény.
                              (Fordította Kálnoky László)

Király János