Nyelvi figyelő
Napjaink követelménye, az életminőség

    A Magyar Televízió szegedi regionális műsorában említették egy alkalommal, hogy szükség van a városban élők életminőségének javítására. Az életminőség főnévvel egyéb tudósításokban is találkozhatunk. Például: Az infrastruktúra állapota kulcskérdés mind a gazdaság versenyképessége, mind az életminőség szempontjából. – A szimpózium azzal foglalkozott, hogy milyen számításokkal lehet "megjósolni" a kezelés hatékonyságát, azaz az életminőség javulását a különböző kezelésekkel járó költségráfordítás tükrében. – Az életminőség javítását szolgáló programokra jó példa a Semmelweis Orvostudományi Egyetemnek juttatott segítség. – Csupán az ágyszám, a kórházak és orvosok száma egyáltalán nem mutat összefüggést az életesélyek javításával, az életminőség növelésével. – A kommunikációs stratégiának fel kell kelteni a polgárok érdeklődését, ösztönözni a minőségi ismeretek megszerzésére és segíteni abban, hogy felhasználják tudásukat az életminőség javítására.
    Az életminőség főnevet leginkább tudatosan használják a rokon értelmű életkörülmény, életmód és életszínvonal helyett. Ugyanis egyikük sem utal magukra az értékekre, amelyek gazdagabbá, tartalmasabbá, teljesebbé tehetik az ember életét. Ebbe beletartozhat a fogyasztási cikkekkel való ellátás színvonala, a környezet tisztasága, a művelődési lehetőségek sokfélesége stb. Az úgynevezett minőségfilozófia elveit Amerikában és Japánban dolgozták ki a huszadik század második felében. Magát az életminőség elvét viszont Európa adta a világnak a kilencvenes években.
    Az életkörülmény szó az emberek életét meghatározó, illetőleg jellemző körülmények összességét fejezi ki a választékos beszédben. Az életmód azt a módot jelöli, ahogyan valaki testi, szellemi, erkölcsi és anyagi vonatkozásban él. Az életszínvonal valamely társadalom, közösség jólétének mértékét, fokát jelenti.
    Újabban kezdenek megjelenni olyan összetételek, amelyeknek a -minőség az utótagjuk: kiváló termékminőség, jó papírminőség stb. Hagyományosan birtokos szerkezet alaptagja szokott lenni a minőség főnév: az áru minősége, a termék minősége, a kávé minősége, a papír minősége, a szövet minősége stb.
Az élet szóval alkotott összetételek közt akad egynéhány, amelynek -ság, -ség képzős főnév az utótagja: életbiztonság (az emberi élet biztonsága, illetve ennek hatósági védelme), életbölcsesség (józan, bölcs életfelfogás, magatartás), életigazság (az életben eligazító tapasztalati igazságra mondják a választékos beszédben), életjelenség (a tudományos stílusban az életműködéssel járó jelenségre utal, a sajtónyelv pedig valamely közösség létének, működésének jeleként, megnyilvánulásaként él vele), életközösség (a hivatali szóhasználatban férfinak és nőnek közös háztartásban való szorosabb együttélését jelenti, a néprajz közös munkában egymásra utalt emberek együttélésére vonatkoztatja, a biológia értelmezésében viszont egymással szoros élettani kapcsolatban levő növények és állatok közössége), életlehetőség (a megélhetésre való valamilyen lehetőséget, módot fejezi ki), életnagyság (ábrázolásban valakinek vagy valaminek valóságos nagysága, illetve a vele egyező méret), életszentség (a vallási szóhasználatban: olyan eszményien kegyes életmód, amely megfelel a katolikus tanoknak), élettevékenység (az életműködés választékos megnevezése).

Dr. Molnár Csikós László