Egy kis helytörténet
130 ÉVES LEHETNE
az adai Földműves-Iskola (9., befejező rész)
Adatok tömkelegében eljutottunk az egykori nagyhírű adai Földműves-iskola történetének utolsó fejezetéhez. Igaz, maradt még feldolgozatlan történet, esemény, fénykép és dokumentum, de azok majd egy későbbi adai monográfia tárgyai lesznek (ha lesznek). Most, befejezésül újra visszakanyarodok történetünk elejéhez és ennek kapcsán az iskola egyik volt igazgatójának, dr. Tóth András nyugalmazott agronómus - egyetemi tanárnak csak egyetlen kérdést tettem fel:
• Milyen lehetne ma az iskola, ha megmaradt volna?
- Negyvennégy évvel ezelőtt szüntette be működését a Sonja Marinković név alatt ismert Mezőgazdasági Középiskola – kezdte dr. Tóth András, majd így folytatta: - Ha találgatni akarnánk, milyen is lenne ma, ha akkor nem szüntetik meg, akkor figyelembe kellene venni az elmúlt évtizedek sorsformáló eseményit, a felszámolástól napjainkig. Feltételezve a megtörtént események és korlátozó tényezők különböző hatásait, elképzelhetővé válnak, és feltűnnek az iskola mostani formájának lehetséges változatai.
Az elképzelt jelenlegi iskola kezdő állapota, azaz a felszámolási állapot: bejegyzési státus – oktatási intézmény, középiskola; szakmai profil – szántóföldi növény- és zöldségtermesztési szak; oktatási nyelv – magyar, szerb; működő tagozatok száma – 4+4 (osztályok); évi diplomált végzős - 20+20 fő (magyar, szerb); oktatási káder – 20+20 fő egyetemi és tanári képesítéssel; tangazdaság – 80 ha (14ha öntözéses művelés) ; bentlakásos elhelyezés – saját 60 fős internátus, tornaterem, étkezde; műszaki háttér – kémiai laboratórium, oktatóműhely, oktató és művelő géppark.
1968: tanulók csoportképe Csuvik József és Gőhr József tanárokkal
Ügyes tanulóink mutatványa az iskola füvészkertjében.
A csúcson Urbán Jutka, adai diáklán.
Király János tanár az iskola bejárati parkjában, az internátusa előtt állt szökőkútnál, az olvasó diák szobrával (Fotók: Király János és Király Mária)
Az oktatás és az iskola szakmai tevékenységének kiterjesztése
Az iskola szakmai tevékenységének jelentős kiterjesztését az időközben megalakult mezőgazdasági kombinát tette volna lehetővé és indokolttá. Az egész község területét átfogó mezőgazdasági ipari kombinát középiskolai végzettségű szakkáder-igénye évekig biztosította volna az iskola tanulóinak létszámát. Az ipari kombinátban alkalmazott korszerű termelési és feldolgozási technológiák beüzemelése szükségessé és lehetővé tette volna az iskola szakmérnökeinek közreműködését. A korszerű termelési eszközök, az öntözéses termesztés, a mezőgazdasági gépek és munkaeszközök igényelték az új követelményeknek megfelelő szakkáder-képzést, ami nagyban bővítette volna az iskola oktatási profilját és a tanulók létszámát. Az oktatási tevékenység az évek multával, az egyre növekvő igények hatása alatt kiterjeszthető lett volna a felsőfokú képzés bevezetésére is. A szükséges előfeltételek biztosítása után, az iskola keretein belül, helyet kapott volna a mezőgazdasági egyetem kihelyezett tagozata, és beindult volna a felsőfokú magyar és szerb nyelvű mezőgazdasági szakkáder-képzés. Ebben a keretben lett volna lehetőség a magyarországi kertészeti egyetem közreműködésével a távhallgatói képzés beindítására.
A felsorolt bővítések szükségessé és lehetővé tették volna a középiskola iskolaközponttá való nyilvánítását, a szükséges kapacitás-bővítést, a műszaki felszereltség kiegészítését és korszerűsítését. A folyamatosan bővülő iskolaközpont oktatási és szakmai együttműködése a közvetlen mezőgazdasági bázissal, háttérrel hordozója lehetett volna annak a fejlesztő-bemutató tevékenységnek, mint pl. az ADA-EXPO mezőgazdasági kiállítás, téli gazdatanfolyamok, szántóversenyek stb.
Feltételezve az elmúlt 44 év egy emberibb formájú alakulását, az Európai Unióba való felsorakozást, az iskolaközpontnak itt is jelentős szerepe lett volna a családi gazdaságok szerveződési formáinak kialakításában, azok keretein belül működő gazdaságok irányító szakkádereinek (operatőrök) képzésében (pl. a gépkörök korszerű formái).
Befejezés
Ilyenné is válhatott volna a pozitív irányú igények, feltételek, lehetőségek ráhatása alatt a 44 évvel ezelőtt felszámolt mezőgazdasági középiskola. De, figyelembe véve a 44 év realitásait, fenntarthatta volna akkori formáját is, küszködve a mindennapi fennmaradásért és csak álmodozva a felsorolt fejlesztési lehetőségekről!
Az iskola megszűntével tárgytalanná váltak a feltételezett lehetőségek, valamint a valós helyzet további latolgatásai. Egy azonban biztos:
Ada község mezőgazdasága, feldolgozó ipara és összlakossága örökös vesztese lett egy nagymúltú intézmény megszüntetésének – fejezte be dr. Tóth András.
Király János