A szakszervezet tevékenysége
A szakszervezetek ne politizáljanak

    Szükség van a politikai pártok és a szakszervezetek közötti együttműködésre, hogy az állami intézményekben képviseljék a munkavállalók és a nyugdíjasok jogait, de a szakszervezeteknek nem kell közvetlenül részt venni a politikában, állapították meg a A szakszervezetek és a politika elnevezéssel megtartott nemzetközi konferencián.  Helytelen lenne, ha a média és a nyilvánosság azonosítanák a szakszervezetet, mint egy adott párt támogatóját, eszméi közvetítőjét vagy báb-szereplőjét. A szakszervezetek és a politikai pártok kapcsolatuk folyamán együttműködhetnek azon kérdésekben, amelyek esetében az érdekek közösek, de anélkül, hogy domináció lépne fel, mutattak rá a találkozón, amelyre a Szerbia Független Szakszervezetei Szövetségében került sor. Fontos, hogy a szakszervezetek, mint résztvevők a politikai rendszerben, független és autonóm szervezetként jelenjenek meg az ugyanazon rendszer más szubjektumaival kialakuló kapcsolatokban. Az együttműködés fő szempontja most nem az adott párt ideológiai és politikai iránymutatása, hanem, hogy az nézeteivel és igényeivel hajlandó-e támogatni a szakszervezetek céljait az Országgyűlés előtt a munkavállalók érdekeinek védelme érdekében. Szakszervezeteknek, mindenekelőtt meg kell erősíteni a szervezetet, illetve harcolniuk kell a meglévők megőrzéséért és új tagok toborzásáért. A szakszervezeteknek Szerbiában, mielőtt a politika színterére lépnének, sokkal magasabb fokú konszenzusról, egységről és a szolidaritásról, valamint az elkötelezettség módozatai más formájáról kellene vizsgázni, s ugyanúgy a munkavállalók és a nyugdíjasok érdekének alapvető kérdései kapcsán helyt állni, mivel ez az egyetlen járható út, ami révén a politikában és a jogalkotásban döntési joghoz juthatnak. Radmila Bukumirić-Katić miniszterhelyettes azt mondta, meg kell erősíteni a szakszervezeti mozgalmat és növelni a tagságot, s megjegyezte, hogy a szakszervezeteknek meg kell fogalmazniuk a prioritásokat. A Szövetség részt kell, hogy vegyen, és befolyásolja az új munkahelyek teremtését, az új törvények meghozatalát és erősítse befolyását a társadalmi és politikai mozgalmakban, mondta Bukumirić - Katić. „A szakszervezeteknek meg kell maradniuk, s nem kell hogy közvetlenül vegyenek részt a politikában, de fontos, hogy együttműködjenek a politikai pártokkal, és aktívabb szerepet vállaljanak a közéletben”- mondta a Szociáldemokrata Párt  frakciójának vezetője, Miodrag Mijatović. Mijatović szerint, a szakszervezetek "van erejük de nincs hatalmuk", és emlékeztetett arra, hogy a Munkaügyi törvény a szakszervezetek nyomásának eredménye Szerbiára, akik kiharcolták e törvényt az utcai tüntetéseken.  Lugosi Béla, a magyarországi reprezentatív szakszervezetek képviselője úgy véli, hogy egész Európában gyengül befolyásuk a gazdasági fejlődésre, valamint a jelenlegi válság idején, a szakszervezeteknek bizonyítani kell a munkavállalók előtt, hogy még mindig olyan erőt képviselnek, amely képes megvédeni őket, és segítséget nyújtani nekik. Emlékeztetett arra, hogy a politikai színtér néhány Közép-és Kelet-Európai országban jellemzően polarizált. Itt a szakszervezetek is kötődnek bizonyos politikai pártokhoz, és ahogyan alakul e csoport hatalma, úgy a szakszervezetek is erősebb vagy gyengébb hatást fejtenek ki. Ezért a szakszervezetek ne vegyenek részt a politikában, de kell bizonyos politikai hatást kifejteniük, mondta Lugosi. A konferencián a vitában rámutattak, hogy a jelenlegi munkanélküliség Szerbiában 28 százalék felett van, és az infláció megközelíti a 10 százalékot, így a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány közötti párbeszéd az, ami képes lenne megoldani a felhalmozódott gazdasági problémákat. Emellett, a korrupció az ország gazdaságában széles körben elterjedt, csupán a közbeszerzéseken évente mintegy egy milliárd euró veszik el, ami nagyobb, mint az ország költségvetési hiánya ebben az évben. A megbeszélés szervezői az Európai Szakszervezeti Intézet Brüsszel - ETUI, a Felsőfokú Szakmai Vállalkozási Iskola, A Gazdasági Viszonyok Központja, Szerbia Független Szakszervezetei Szövetsége, Kelet-Európa munkaügyi és szociális ügyek kérdései folyóirata – SEER, valamint a „vállalkozói” tudományos folyóirat voltak.

Belančić Miroslav