Nyelvi figyelő
Sznobszótár

    A budapesti Tinta Könyvkiadó gondozásában mindig érdekesebbnél érdekesebb nyelvészeti tárgyú kiadványok, szótárak jelennek meg. Nemrég olvasom a honlapjukon, hogy megjelent az Első magyar sznobszótár. A szótár összeállítója Cserháthalápy Halápy Gábor. A szótár 12 973 hagyományos magyar szónak adja meg 10 129 idegen, sznob megfelelőjét 23 138 előfordulással.        
    Nagyon felkeltette érdeklődésemet ez a könyv. Sznobszótár? Mert ki is az a személy, akit sznobnak tekintünk? Az 1973-as kiadású, Bakos Ferenc által összeállított, és eddig a legismertebb Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a sznob angol eredetű szó, melynek első jelentése: „az ún. előkelő társadalom szokásait mindenáron majmolni akaró személy”, második jelentése szerint pedig: „előkelősködő, nagyképű, nyegle”. Akár az első, akár a második jelentését nézzük, semmiképpen sem dicséret azokra nézve, akik viselkedésükkel vagy beszédmodorukkal kiérdemlik a sznob megnevezést.
    A kötetet ismertető honlapon érdekes bemutatót találunk a szótárban fellelhető anyagból. Lássunk néhány figyelemre méltó példát ezek közül! Az aránylag helyett a relatíve, az aránypár helyett a proporció, az árengedmény helyett a rabatt, az árfolyam helyett a kurzus vagy ázsió, az átfordítás helyett az inverzió, az átszűr helyett a filtrál, az atyai helyett a paternális, az ázsiai helyett az orientális, az igazol helyett a verifikál mind-mind bekerült a sznobokra jellemző szótári anyagba. Ha belegondolunk, jó néhányat bizony ezek közül a sznobokra jellemző szavak közül mi is használunk a mindennapi életben! Például legalább annyiszor mondjuk, hogy átváltási kurzus, mint azt, hogy árfolyam, vagy mindennapi szóhasználatunk közé tartozik a relatíve is az aránylag helyett, mint ahogy a rabatt is az árengedmény helyett. Mentségünkre legyen mondva, inkább csak rokon értelmű szóként használjuk, és azt hiszem, ezek használata esetén hiányzik belőlünk a nagyképűsködés vagy az előkelősködés szándéka.
    A könyvet meglehetősen ironikus felhangokkal harangozza be a kiadó: „Nélkülözhetetlen segédkönyv mindazok számára, akik magyar szavaink helyett beszédjükben, írásukban idegen szókat kívánnak használni. Az Első magyar sznobszótár segítségével mindenki könnyedén helyettesítheti a régi és közismert magyar szavakat fellengzős idegen kifejezésekkel.” Példákat is ad mindjárt: „Ha találkozunk egy közönséges, mindennapi magyar szóval, mint például igazol, akkor felütjük az Első magyar sznobszótárt az i betűnél, és megnézzük, hogy milyen fontoskodó sznob szóval helyettesíthetjük ezt a szót. Gazdag a kínálat, 6 szó közül is válogathatunk. IGAZOL: verifikál, jusztifikál, attesztál, legitimál, rehabilitál, exkuzál.” Az ironikus „ajánlásban” még ennél is tovább megy a kiadó: „A sznobszótárral egyszerűsíthetjük is nyelvünket, mert például a FIKTÍV szót a következő 13 hagyományos szó helyett használhatjuk: állítólagos, elgondolt, feltételezett, hamis, képletes, képzelt, kitalált, koholt, költött, látszólagos, névleges, valótlan, vélt.”
    Az „ajánlást” természetesen nem kell komolyan vennünk, hanem éppen az ellenkezőjét kell megszívlelnünk: nagyképűsködés helyett mindennapi életünkben használjuk meglevő, hagyományos magyar szavainkat.

Hódi Éva