Akinek a lelkében dal van
A fenti idézet volt a mottója az adai Bartók Béla Alsófokú Zeneiskola jubileumi hangverseny-sorozatának, melyet március 21. és 25. között tartottak meg az intézmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából.
A jubileumi ünnepségsorozat megnyitó hangversenyét március 21-én tartotta az iskola az adai színházteremben telt ház előtt. Ünnepi beszédet Rózsa Ildikó, az iskola igazgatója mondott. Kiemelte: Ötven év nem kis idő, hát számot vetünk, értékelünk, nem csak a múltról, a jelenről is szólunk de a jövőbe is mutatunk. Az elmúlt fél évszázad alatt a világ óriási sebességgel fejlődött de az iskolánknak nem sokat ajándékozott. Ám szívós kitartással, sok-sok munkával küzdöttek meg elődeink a zeneiskola létrehozásáért, fennmaradásáért, elismeréséért, a sikerekért. Úgy tették a dolgukat, hogy nem akarták teljesen megváltoztatni az egész világot, csak ezt a kicsit ami körülöttünk van. Ezt pedig igyekeztek mindenképpen színesebbé, szebbé, gazdagabbá tenni. – Iskolánk ötven éve vette fel a világhírű zeneszerző, zongoraművész, zeneoktató és az új magyar műzene egyik megteremtőjének, Bartók Bélának a nevét. Attól kezdve részt vesz városunk, szűkebb és tágabb környezetünk, hazánk művelődési életében és formálja azt: hangversenyeket ad, vegyes kórust, nagy vonószenekart, harmonika zenekart, kamaraegyüttest, harmonika kvartettet alapít, működnek gyermekkórusok és a felejthetetlen revüzenekar. Fesztiválgyőzelmek, versenyhelyezések, fémjelzik iskolánk ötven évét, a közös muzsikálás és éneklés más városok zeneiskoláival. A minőséges és kiváló munka növeli iskolánk hírnevét, valamint az a számos tehetséges zenetanár, hivatásos zenész, a zenében jártas személy, akik innen kerültek ki és akikre büszkék vagyunk – mondta az igazgatónő
Előkészítősök énekkara a megnyitón
A jubileumi évforduló megünneplése szerény de nagyon szimpatikus, az alkalomhoz illő módon történt. Nem volt nagy pompa, látványos magamutogatás, annál több zene, éneklés és újra zene. A szervezők úgy döntöttek, hogy az ötven év eredményét öt napon keresztül próbálják a közönség elé varázsolni. Sikerült is nekik.
Már az első nap nagy sikert arattak az iskola fellépő növendékei, tanúságot téve felkészültségükről, ugyanakkor tapasztalhatta a közönség a felkészítő tanáraik sikeres munkáját. Érdemes megemlíteni őket, mert még hallhatunk róluk a jövőben is. Hegedűn mutatta be tudását Kis Kővágó Patrik, Klima Döniz, Bajusz Krisztina, gitáron jeleskedett: Tóth István, Holló Tamás, tamburán Lehóczki Anna játszott, fuvolán Virág Anna és Narancsik Helén, klarinéton Narancsik Helga bűvölte a közönséget, Lepár Krisztina, Lázár Boglárka és Albert Éva harmonikán játszottak, zongorajátékot mutatott be Virág Henrietta, Csuzdi Eszter és Bács Bernadett, szóló éneket pedig Gömöri Eszter adott elő. Az első nap megnyitó száma az előkészítősök énekkarának bemutatkozása volt, a műsort pedig a zeneiskola vegyes kórusa zárta.
A következő napon, március 22-én kórus-hangverseny volt a Musica Humana és a zeneiskola énekkara közreműködésével. Ezt a hangversenyt a városháza dísztermében tartották, telt ház előtt. A Musica Humana kamarakórust Birkás János, míg a zeneiskola énekkarát Bács Annamária vezényelte.
Bajúsz Krisztina, hegedű
Március 23-án a zeneiskola tanárai adtak egy igen színvonalas koncertet ugyancsak a városháza dísztermében. Felléptek: Erdeljan Jelena (fuvola), Pintér Olivér (klarinét), Bács Annamária, Rózsa Ildikó és Milošev Marina (zongora), Nadina Subotički és Nagy Árpád (hegedű), Rákos Rózsa (harmonika – korrepetitor Snežana Gavrić), Vámos Attila (gordonka), Szabó Zoltán (gitár), Konc Éva (szólóének), valamint a tanárokból álló kamaraegyüttes mutatkozott be. A műsor második részében ugyancsak a zeneiskola énekkara lépett fel.
A negyedik napon, március 24-én a helyszín újra a színházterem, ahol ezúttal a magyarországi Sándorfalvi alapfokú művészetoktatási intézmény növendékei hangversenyeztek. Őket elkísérte Sándorfalva polgármestere Kakas Béla, aki beszédében örömét fejezte ki, hogy együtt ünnepelhet a zeneiskolával, majd a két iskola együttműködési lehetőségeiről, egymás támogatásáról beszélt. Őt Kaszás László, a SAMI igazgatója (a Bartók Béla zeneiskola egykori növendéke) követte, aki elmondta, hogy Sándorfalváról mindig örömmel jönnek Adára, most pedig különösképpen, hogy részt vehetnek ezen az ünnepségen. „Szeretnénk közösen pályázatokon részt venni és nyerni is, hogy a két zeneiskola tanulói együtt táborozhassanak, megismerhessék egymást, ezzel is mélyülne az együttműködés” – mondta többek között Kaszás László.
Gömöri Eszter szólóénekes
Ezután a vendégek hegedűn, gitáron, citerán, zongorán és szintetizátoron mutatták be zenei felkészültségüket. A műsor második részében a Renesans együttes előadását élvezhette a közönség, melynek tagjai: Dobrotka Katinka, Marina Milošev, Szalai Bence, Szollár Ákos, Pataki Arnold és Szabó Zoltán.
Március 25-én tartották a záró koncertet a városháza dísztermében, ami már eleve érdekesnek bizonyult, hisz az iskola mai és egykori diákjai adtak hangversenyt – nem ki sikerrel. Felléptek: Bozsóki Boglárka (II. oszt. gitár), Vastag Beáta (I. oszt. harmonika), Lepár Emese (I. oszt. hegedű), Balla Vivien és Almádi Éva (III. oszt. zongora). Az iskola egykori diákjai közül, akik zenei középiskolába vagy egyetemre járnak idehaza illetve külföldön ezúttal a közönség elé állt: Sterbik Anita és Hodik Beáta (fuvola), Csasznyi Zsófia, Dávid Flóra, Vajda Sára (zongora), Hényel Gábor (klarinét), Čupić Annamária (tambura), Kocsis Szürke Attila (szaxofon).
Meg kell jegyezni, hogy minden hangverseny telt ház előtt zajlott, ami biztató jel az iránt, hogy a közönség elfogadta, kedveli és élvezi ezt a fajta zenélést, mindannak ellenére, hogy nem zenei virtuózok az előadók.
Ötven év munkáját feldolgozni és bemutatni nem kis feladat, különösen amikor egy állandó lüktetésben, fejlődésben lévő, ki nem apadó munkáról tanúskodó intézményről van szó, mint a zeneiskola. Mégis, legalább távirati stílusban szólni kell az iskola történetéről a kezdettől napjainkig.
A zeneiskola megalapításának első lépéseit az 1958/59-es iskolaévben tették meg. A megfelelő körülmények hiánya miatt először, mint a zentai zeneiskola kihelyezett tagozata működött, Szécsényi Ferenc tanító vezetésével. Az 1960/61-es iskolaévet már önállóan kezdte. Ekkor vette fel a Bartók Béla nevét, és az igazgatónak ugyancsak Szécsényi Ferencet nevezték ki, aki a következő iskolaévre már lemondott. Ekkor került Adára Cvitkó Ferenc, és 7 évig vezette az iskolát (1961–1968). Nevéhez fűződik az első vegyes kórus, az ifjúsági harmonika- és vonószenekar megalakítása, valamint Moholon egy kihelyezett tagozat megnyitása. A következő igazgató Jakobovics Andor, harmonika tanár volt, ő 21 évig vezette az iskolát (1968–1989). Szervezte a város zenei életét, szimfonikus zenekart vezetett, mindezt az iskolai tevékenység mellett végezte. Az igazgatói székben Birkás János hegedűtanár váltotta fel, 9 évig irányította az iskolát (1989–1998). Az iskolai kötelezettségén kívül három sikeres együttest alapított: a Revüzenekart, a Bartók kamaraegyüttest és a Musica Humana kamarakórust, melyekkel rendkívül szép sikereket ért el, és nagy népszerűségnek örvendett. A Musica Humana kórus, még ma is városunk zenei életének egyik meghatározó együttese. 1998-ban az igazgatói posztot Rózsa Ildikó vette át, ő 3 évig töltötte be ezt a feladatot. Céljai között szerepelt, hogy közelebb hozza a zenét városunk polgáraihoz, hogy kedvezőbb munkafeltételek között folyjon a munka. Az iskola következő igazgatója Laták Zsuzsanna lett, 10 évig végezte ezt a feladatot (2001–2010). Irányítása alatt eredményekben gazdag időszak következett. Új tanszakokat vezetett be: gitárt és szólóéneket. Tamburafesztivált szervez, újabb hangszerekkel gazdagítja az iskolát, megoldja a fűtési gondokat, javít a munkafeltételeken. Nevéhez fűződik a Sándorfalvi Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel a testvériskolai kapcsolat felvétele. 2010-től az igazgató újra Rózsa Ildikó.
Egy zeneiskola élete, működése, a növendékek zenei felkészültsége nem szorulhat a négy fal közé. A zene azért van, hogy előadják, hogy mások meghallgassák, érzelmeket ébresszen, élménnyé váljon a hallgatóság körében. Ezért szinte elengedhetetlen szükséglet a közönség előtti fellépések. Az elmúlt 50 év fellépéseiről nincs ugyan pontos kimutatás, de mindenképpen szép számú, komoly verseny résztvevői az iskola tanulói, nem beszélve arról, hogy a zeneiskola növendékei szinte minden jelentős ünnepségen, megnyitón, más rendezvényeken részt vesznek. Az elmúlt évek során de különösen az utolsó két évtizedben a zeneiskola rendszeresen részt vesz szinte minden zenei versenyen, fesztiválon, ahonnan a diákjai rendszerint helyezésekkel térnek haza. A szerbiai zeneiskolák fesztiválján mintegy 120 alkalommal szerepeltek, és nem volt olyan verseny, ahonnan ne hoztak volna haza érmeket.
Az iskola külön büszkesége, hogy egykori növendékei ma szinte Európa-szerte elismert zenészek, megállják a helyüket magasabb szinten is, vagy mint hivatásos zenészek, vagy mint zenetanárok. Teljes adatok hiányában nem helyénvaló csak egy-két személyt megemlíteni, így azt mondhatom, hogy Kanadában, Németországban, Ausztriában, Magyarországon és idehaza működő zenészekre, akik a Bartók Béla Alsófokú Zeneiskolában szerezték az alaptudásukat, megbecsült zenészeknek tekintik.
Megemlíthető, hogy az elmúlt években is több növendék választotta a zenei pályát és folytatta tanulmányait a zenei középiskolában majd az egyetemen. A legutóbbi középiskolások: Könyves Benkő (dob), Hényel Gábor (klarinét), Vajda Sára és Dávid Flóra (zongora), Hodik Beáta (fuvola), míg egyetemi tanulmányaikat Csasznyi Imre (tambura), Ződi Anita (hegedű), Sterbik Anita (ének), Kocsis Szürke Attila (szaxofon), Čupić Annamária (ének, zene), Dobrotka Szilvia (szólóének), valamint a Török testvérek, Tilla, Flóra, Ádám és Varga Imola (népdalok) folytatják. Kocsis Szürke Attilán kívül, mindannyian Magyarországon tanulnak.
Nem ritka jelenség, hogy a valamikori diákok, mikor elvégzik a tanulmányaikat, visszatérnek az iskolába és tanárként dolgoznak. Nagyszerű klarinétoktatót kapott az iskola Pintér Olivér személyében, valamint zeneelméleti oktatót és korrepetitort, aki nem más, mint Marina Milošev.
Az iskola fejlődése nem állt meg ezen a szinten. Újabb igényt próbál majd kielégíteni, ami nem más, mint a rézfúvós szak bevezetése. Tudjuk, hogy községünkben nagy sikerrel és önbizalommal működik az Ifjúsági fúvószenekar, amelyben rézfúvósok teszik ki a tagság nagy részét, így állandóan szükség van az utánpótlásra.
Az 50 éves jubileumi rendezvénysorozatot támogatták: az adai Első és Második, valamint a Moholi Helyi Közösség, illetve a Tartományi Oktatási Titkárság.
Bálizs Géza – Vastag János
Képes beszámoló a rendezvénysorozatról itt >>>
