FIATALOK ÍRJÁK
OMLADINCI PIŠU
Kedves Tanító bácsi!
Kedves Tanító bácsi, szeretettel és tisztelettel írom levelem Önnek, a már nagyon hiányolt tanítónknak.
Levelemben szeretném elmesélni magának, hogy mi történt a mi kis osztályunkkal, mióta elhagytuk az alsót, és magától elbúcsúztunk.
Tehát ötödikesek lettünk és felsősök. Amint maga is mondta még a negyedik osztály vége felé, sok új tanár, sok új tantárgy, több tanterem várt ránk.
Első nap keresgéltük a tantermeket..., emlékszem, mindenki más-más helyre akart menni. Második nap már azon járt az eszünk, hogy elmegyünk, megnézzük a volt tanító bácsinkat... Elejében a tantermeket keresgettük, tanító bácsi-hiányunk volt, ami még mindig bennünk van, de a tanárokat és a tantermek pontos helyét kezdtük megszokni.
Amikor felsősök lettünk, „elszállt” az osztály, hogy mi vagyunk a nagy ötödikesek, a nagy valakik, de evvel Antal Melinda osztályfőnökünk nem mindig értett egyet, ugyanis mindig ezt mondta: „attól még, hogy ötödikesek vagytok, ne higgye senki azt, hogy az övé a világ”. Ezt persze, nem az elején, hanem már akkor mondta, amikor kezdett kiismerni bennünket, és elkövettünk néhány csínytettet...
Sok vicces, kissé szigorú, sokat engedő, aranyos tanárunk van.
Sok érdekes, vicces, fejmosást kapó, rövid és hosszú napjainkat töltöttük és töltjük az iskolában az ötödik óta.
Osztályunk néhány tagja versenyeken vett részt. Kezdjük Ivánnal, aki nyelvművelő és műszaki versenyen is volt. Anett, aki Ivánnal ment a műszaki versenyre. Volford, aki szintén a nyelvművelőre ment. Én pedig szavalni voltam, innen az iskolai versenyről továbbjutottam a községi versenyre Várnai Zseni: Csodák csodája című versével. A községiről már nem sikerült továbbjutnom, de kiválasztottak azok az emberkék közé, akik Kiszomborba mehettek szavalni. Arról a helyről, ahol voltunk és arról a napról nagyon emlékezetes élményeim vannak. Az én korosztályomban ugyanis a második helyet szereztem meg, nagyon örülök neki.
Iskolánkban múltak a napok, és lassan június lett, az ötödik osztály vége. Ezt az évet színötös átlaggal fejeztem be.
Gyorsan elmúlt a nyári szünet, és hatodikosok lettünk.
Ebben az évben egy új szerbtanárnőt kaptunk, a német tanárnőnket erre az egy évre egy másik tanárnő helyettesíti, és Bacsi Dávid műszaki szakos tanár úr az első félévben Solymosi Éva történelemtanárt helyettesíti, aki jelenlegi igazgatónk.
Engedje meg, hogy pár mondattal visszaemlékezzek az alsós pillanatainkra az osztállyal!
Sohasem fogom elfelejteni, hogy a 2.b. osztály iskolakezdésének első hetén levette a nagy osztályajtót. A sétákat a szabadban, a hagyományápolás órákat. Azt az esetet sem fogom elfelejteni, mikor Csillával elvittük a telefonjainkat az iskolába, és annak az esetnek a bonyodalmait sem... Amikor Viki beverte Csilla orrát, a sok furulyázással és énekléssel eltöltött zeneórát, a kirándulásokat a Kátai-tanyára, Kopaonikra, Doroszlóra, Újvidékre, s a Koós-tanyára, ezeken a helyeken eltöltött szórakozásainkat.
Azt hiszem, negyedik óta egyszer beszélhettem magával pár percet, a pedagógus-napi műsoron.
Szeretnék egy kicsit beszélni Önnel, amiben biztos, hogy nem vagyok egyedül. Lehet, hogy ez csak nyolcadik végén történik majd meg, hogy az egész osztály, maga, Tanító bácsi és az osztályfőnökünk mosolyogva visszaemlékezzünk az elmúlt évekre. Én addig is várok rá...
Maradok tisztelettel,
szerető tanítványa, Barna Júlia
2010.12. 2., Ada
Mост на Tиси
Још као мали питао сам тату,
Зар с мостом не би били ближи равноме Банату?
2007. почела је градња нашег лепог моста.
Сви смо ишли да видимо тог најдражег госта.
Мислио сам да река не може зауставити,
И да од овог свега никад мост неће бити.
Остаће само прича о дрвеној скели.
Прошло је сто година,
„Баш овакав мост смо хтели!“
Годинама ће га запљускивати Тисини таласи,
Док ће испод њега пловити барке и аласи.
Као што прстен веже младожењу и младу,
Повезаће наш мост Банат и Аду.
Док будемо гледали које он све предности доноси,
Остаје само да се њим Тиса и свако од од нас поноси.
Дарко Драгин VII a.
8.D Szép volt!
Cseh Karcsi a 8.D nélkül, mondd, mit ér,
A diri a titkár nélkül, mondd, mit ér,
És a titkár papír nélkül,
mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér.
Kiscica a sminkje nélkül, mondd mit ér,
Csisztina a zene nélkül, mondd, mit ér,
és a Scnitzla haja nélkül,
meg a Cocktayl fénye nélkül,
mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér.
Muzsika a pocok nélkül, mondd, mit ér,
Ellácska a Facebook nélkül, mondd, mit ér,
és a Lilla piercing nélkül,
no meg a Karcsi szemcsi nélkül,
mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér.
Ref.: És zene nélkül mit érek én,
és zene nélkül mit érek én,
és 8.D nélkül mit érek én,
8.D nélkül mit érek én.
Kingóca a könyvek nélkül, mondd, mit ér,
Holló Ákos csajok nélkül, mondd, mit ér,
és a Kuki mici nélkül,
no meg a Bandi haverok nélkül,
mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér.
Ref.: És zene nélkül mit érek én,
és zene nélkül mit érek én,
és 8.D nélkül mit érek én,
8.D nélkül mit érek én.
A Vivi a tánca nélkül, mondd, mit ér,
Emese a mobil nélkül, mondd, mit ér,
és a Tothe hú-há nélkül,
a Kokó meg habáá nélkül,
mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér.
Horika a szövege nélkül, mondd, mit ér,
a Bigyó meg dobolás nélkül, mondd, mit ér,
és az osztály szép volt nélkül,
a suli meg 8.D nélkül,
mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér.
Konstandinović Krisztina
8.d., Ada Cseh Károly Ált. Iskola
Упознао сам...
Најинтересантнија особа коју сам упознао је Одисеј. Иако ја знам многе, „cool“ особе као Ахил, Александар Велики или Херкулес, мени је Одисеј омиљен зато што је по мени он најбољи од њих. Борио се са разним чудовиштима и све их је победио. Није ох мени омиљен зато што је опловио пола света, нити зато што је уништио најнапреднији град у Грчкој, ја га волим зато што зна добро да прича приче, али не хвали се због тога. Он је такође веома забавна личност. На пример, једном се ми враћамо из обиласка Аде, кад Одисеј види стрип „Конан“ на киоску. Онда је заволео стрипове. Обожава их све. Одисеј је један висок и снажан човек са дугом и доста неуредном брадом.
Он је једна забавна особа. Волим да читам књиге које описују Одисејева херојства.
Милан Димитров 4.а.
|
