Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
Nyelvstratégia és nyelvművelés

    Az idei, jubiláris Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei a nyelvstratégiának és a nyelvművelésnek a kérdéseivel voltak kapcsolatban. Az év első felében meghirdetett nyelvi pályázat címei is ennek megfelelően alakultak: „Riport a nyelvművelésről” (általános iskolás kategória), „Nyelvművelésünk nagy alakja” (középiskolás kategória), „Nyelvstratégia és nyelvművelés” (felnőtt kategória). Az általános iskolások csoportjában az óbecsei Csernyák Huba (Petőfi Sándor Általános Iskola) és a palicsi Omerović Blanka (Miroslav Antić Általános Iskola) megosztott első helyezést ért el, harmadik lett Klajkó Dániel az akasztói (Magyarország) Általános Iskola és Könyvtár versenyzője. Dicséretben részesült még Csehi Máté (Akasztó, Általános Iskola és Könyvtár). A középiskolások kategóriájában a következő eredmény született: I. helyezett Újházi Melinda, Zenta, Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, II. helyezett Jablonszky Anett, Csóka, Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola, III. helyezett Nagypásztor Szilvia, Topolya, Mezőgazdasági Szakközépiskola. A felnőtt kategóriában a zentai Kordován Krisztina dicséretben részesült. A bíráló bizottság dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa összetételben tevékenykedett.   

Dr. Szüts László beszédet mond Szarvas Gábor szobránál

    Csütörtökön, október 7-én a beszédversenyen a bejelentkezett 27 középiskolás diák közül 20 vett részt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban Schöpflin Aladárnak a nyelvművelésről szóló szövegrészletéről kellett beszélniük a versenyzőknek. A kis olvasmány sajnos nem igazán keltette fel a tanulók érdeklődését. A bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, mr. Hajnal Jenő művelődésszervező, Krnács Erika előadóművész és Péter Krisztina végzős egyetemista) értékelése szerint a legjobb teljesítményt Katona Gábor a zentai Gimnázium diákja nyújtotta, (felkészítő tanára Juhász Aranka). A második helyen Maletaški Krisztina végzett (Gimnázium, Zenta, felkészítő tanára Juhász Aranka). A harmadik helyet Tóth Sándor a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium tanulója szerezte (felkészítő tanára Katona Edit). A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíja Budanović Szintiáé, a szabadkai Bosa Miličević Közgazdasági Középiskola diákjáé lett (felkészítő tanára Pintér Molnár Edit). Az adai Szarvas Gábor Könyvtár különdíját Tamás Krisztina, a szabadkai Egészségügyi Középiskola tanulója kapta (felkészítő tanára Varga Attila). Az esti kísérőrendezvényen Szentpéteri Eszter budapesti előadóművésznek „Előtted Uram a hon java, Hulljon a lomb, csak éljen a fa” című verses összeállítására került sor.

Szentpéteri Eszter

    Pénteken október 8-án tíztől negyed tizenkettőig a község negyedik osztályos tanulói nyelvi játékban vettek részt. A játékot Szűcs Budai Engelbert magyartanár vezette, a zsűri pedig a felsősöket kísérő tanárok közül került ki Muhi Gabriella, Balassa Boglárka és Bálint István személyében. Az első Bartus Valentina lett (Cseh Károly Ált. Iskola, IV. b, Ada, Lakatos Boja Márta tanítványa), a II. helyen Volford Viktor végzett, (Cseh Károly Ált. Iskola, IV. c, Ada, Koós Holló Tímea tanítványa). a III. helyet Tóth Orsolya szerezte meg, (Cseh Károly Ált. Iskola IV. b, Ada, Lakatos Boja Márta diákja). Dicséretben részesült Pámer Rebeka (Cseh Károly Ált. Iskola, IV. oszt., Ada, osztálytanító: Bajúsz Zsuzsanna), valamint Mihályi Csenge (Novak Radonić Ált. Iskola IV. d, Mohol, osztálytanító: Tóth Piroska).
    Ezalatt a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig ezt követően a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőre került sor, negyvennyolc diák vett részt  rajta. Zömük vajdasági volt (szabadkai, újvidéki, adai, temerini, zentagunarasi, moholi, zentai, óbecsei, ürményházi, felsőhegyi, oromhegyesi, magyarkanizsai, péterrévei, padéi, topolyai, tornyosi, felsőhegyi, törökfalui), és négy magyarországi (Budapest XI. kerület, Budakalász) is akadt köztük. A játékot a budapesti dr. Szűts László és a zentai Kormányos Katona Gyöngyi, a bíráló bizottságban Lakatos Éva, Csincsik Rózsa és Baranyi Zsuzsanna tevékenykedett. A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: 1. Varga Somogyi Árpád – Kókai Imre Ált. Iskola, Temerin (tanára Gergely Gizella) 102 ponttal, 2. Koncz Alexandra – Tömörkény István Ált. Iskola, Tornyos (tanára Nothof T. Emese) 100,5 ponttal, 3. Korhecz Dalma – Miroslav Antić Ált. Iskola, Palics (tanára Kuktin Erzsébet) 98.5 ponttal, 4. Kovács Olivér – Miroslav Antić Ált. Iskola, Palics (tanára Kuktin Erzsébet) 95,5 ponttal, 5. Szilágyi Adorján – Általános Iskola, Ürményháza (tanára Viola Lujza) 80,5 ponttal.
    Szombaton, október 9-én 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ezen dr. Szűts László mondott alkalmi beszédet). Ezután a „Magyar nyelvi műhelyek a Kárpát-medencében” című kiállítást (amelyet az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület tagjai készítettek) Baranyi Zsuzsanna nyitotta meg.

   
     Hódi Éva              Pomogáts Béla           Hódi Sándor

    10 órakor az adai városháza dísztermében tudományos tanácskozás kezdődött, amelynek témája „Nyelvstratégia és nyelvművelés” volt. Hódi Éva Négy évtized az anyanyelv szolgálatában – Negyven éves a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok című előadásában vázolta a Nyelvművelő Napok történetét attól kezdve, hogy 1968-ban Gere Vince plébános kezdeményezte. Az egyesület többször is javaslatot tett arra, hogy nevezzenek el utcát Szarvas Gáborról, de erre még nem került sor.  A hetvenes években a nyelvhelyesség volt a középpontban, és a tömegesség jellemezte a rendezvényt, a nyolcvanas években több helyszínen és ritkábban került megrendezésre, erősödött a tudományos jellege, a kilencvenes években visszakerült Adára, azóta évenként tartjuk. Ráirányítjuk a figyelmet az anyanyelvre. Tudományos és ismeretterjesztő jellege van, nyelvészek és más szakemberek szerepelnek rajta. Pomogáts Béla A nyelvstratégiától a kulturális stratégiáig címmel arról beszélt, hogy a XX. században a magyar anyanyelvűek aránya csökkent a Kárpát-medencében élő más anyanyelvűekhez képest. Ennek ellenére a magyar nyelv még mindig előkelő helyet foglal el a nyelvek rangsorában. A magyar nyelvet nemcsak Magyarországon használják, hanem az egész Kárpát-medencében, valamint a nyugati szórványokban. Új nyelvújító mozgalomra lenne szükség az idegen szavak és kifejezések helyettesítésére. A nyelvet nem törvénnyel kellene védeni, a nyelvi diktatúra korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot. Nyugaton már nem a nyelvi jogok biztosításával lehet megőrizni a magyarságot, hanem a kulturális autonómiával. Hódi Sándor Nyelvstratégia – nemzetstratégia című előadásában kifejtette, milyen szorosan összefügg a nép és a nyelv társadalmi helyzete. A kisebbségi helyzetben benne van a nyelvromlás és a nyelvvesztés veszélye, nyelvi hiányállapot és a többségi nyelv elsajátításának kényszere jellemzi.  Az anyanyelven való gondolkodás kognitív problémákat vet fel, gátolja a nyelvelsajátítást. A nyelvi szétfejlődés nem egészséges folyamat. Korlátozódik az a tér, amelyben e nyelvet használni lehet, és ez inkább politikai, mint tudományos kérdés. A magyar nemzet kulturális egysége evidens. Vajon mi a helyzet a nyelvvel? A nemzetállamok veszélyeztetik a kisebbségi nyelvet, ezért meg kell védeni, lehetővé kell tenni a nyelv alapos elsajátítását. Miért van szükség magyar nyelvstratégiára? – tette fel a kérdést előadásában Balázs Géza. Ahhoz, hogy ezt tisztázhassa, más kérdéseket is kifejtett: Bele lehet-e avatkozni a nyelv fejlődésébe? Kell-e a nyelvművelés? Noha vannak, akik ellenzik a nyelvművelést, szükséges dolog. A tünetek kimutathatók, a szaknyelvek elszigetelődnek, az emberek nem értik a hivatali nyelvet, emiatt kár érheti őket.  A nyilvános és a magán beszédmódok (sőt írásmódok) összeérnek, a nyelvművelés kiszorul az állami intézményekből. Szükség van a magyar nyelv presztízsének növelésére, az etalon kidolgozására és védelmére. Békén kell hagyni a nyelvváltozatokat (a szlenget és a többit), a nyelvjárásokat pedig művelni kell a kisközösségekben. Más országokban is van nyelvművelés, még ha nem is így nevezik. Gál Noémi Magyarul Romániában – helyzetek és lehetőségek című előadásában abból indult ki, hogy a nyelvi revitalizáció a nyelvi tervezéshez kapcsolódik. Annak a nyolc szintnek a figyelembe vételével vázolta a romániai helyzetet, amelyet Fishman különböztet meg a veszélyeztetett nyelvek vonatkozásában: A legalsó szinteken a nyelv kiszorul a családi nyelvhasználatból, olykor nyelvcserére kerül sor (Moldvában és a nagyvárosokban), de a vegyes házasságból származó utódok nyelvhasználata is bizonytalan. Az állami intézményen kívüli oktatás szintjét megelőzi ugyan a formális oktatás, egyesek azonban a nemzetiségi tagozatokat gyengébbnek tartják, valamint nehéz a szaktárgyak oktatásának megszervezése. A munkahelyi nyelvhasználat viszonylatában növekszik a magyar nyelv tanulására való igény. A felsőbb szintek egyike a hivatali nyelvhasználat, ezt már csak a kormányzás, és a felsőoktatás előzi meg. Az előadó megállapítása szerint mindenképpen szükség van átfogó nyelvstratégiára.

Balázs Géza

    A vitában részt vett: Molnár Csikós László, Pomogáts Béla, Hódi Sándor, Szabó Szabados Ilona, Balázs Géza, Láncz Irén és Raffai Gizella.