Szeptemberben, az iskolaév kezdetén, mi sem természetesebb, mint említést tenni azokról az adaiakról, akik itt Kanadában a tanügyben találták meg hivatásukat. Szűcs (Katona) Piroska, Véber Kálmán és Kaszap Károly megvalósították álmukat és eredményes munkával, kitartással sikerült pedagógusi álláshoz jutniuk.
A tanári hivatás országszerte jól jövedelmező állásnak számit, kedvező munkafeltételeket biztosit így természetes, hogy sok érdeklődőt vonz. Ebből kifolyólag a bevándorlóknak munkához jutni a tanügyben nem egyszerű dolog hiszen nagy a konkurencia.
Kanadának nincs egységes oktatási rendszere. Minden tartomány külön oktatási minisztériummal rendelkezik, amely meghatározza a tantervet és a követelményeket, jóvá hagyja a tananyagot és a tankönyvek használatát, valamint felelős a költségvetésért is. A minisztérium alatt tevékenykednek a megyei iskolaszékek, amelyek a hozzájuk tartozó tanintézetek működéséért felelősek. Ugyancsak az ő feladatuk a pedagógusok alkalmazása is. Az államilag támogatott iskolák Kanadában két csoportba oszthatók. Vannak katolikus iskolák és úgynevezett polgári (public) iskolák, ahol a vallás oktatása nem kötelező. Mind a két iskolarendszert adófizetők pénzelik, és mindkét iskolacsoport a minisztérium által megszabott, azonos tanterv (kivéve vallási oktatás) alapján működik.
Egy másik, az oktatásban fontos szerepet betöltő szervezet, amely a pedagógusokat karolja fel, a mi esetünkben, az Ontario College of Teachers nevet viselő intézmény. Feladata, hogy képzett és alkalmas tanárokat foglalkoztasson az iskolákba, akik a minisztérium által előrelátott szinten oktatnak. Ugyancsak ennek a szervezetnek a hatáskörébe tartozik, hogy elbírálja azokat a külföldi diplomával rendelkező jelentkezőket, akik tanítani szeretnének Ontario tartományba. Szűcs Piroska, történelem szakos tanár, tanítói gyakorlattal érkezett Kanadába 1992-ben. Miután kezdeményezésére elindult a magyar nyelvi tagozatot a nemzetközi nyelvi iskola keretein belül, elhatározta, hogy megpróbál állást találni a tanügyben. A diploma honosítás és néhány kiegészítő kurzus elvégzése után, 2002-ben megkapta az ontarioi tanítói bizonylatot és megkezdte az álláskeresést. A tanári munkát mindenki helyettesítő tanárként kezdi az általa kiválasztott polgári vagy katolikus iskolaszéknél. Az alkalmi tanári állásokat pályázatokon keresztül hirdetik meg évente egyszer. A hiteles ontarioi tanítói bizonylattal rendelkező képzett álláskereső jelölteket a jelentkezési lap kitöltése után szigorú interjú és elbírálási folyamaton keresztül választják ki. A sikeres pályázó neve ezek után felkerül a helyettesítő tanári listára, amely elérhető az iskolaszékhez tartozó összes intézmény részére. Ha egy bizonyos tanintézetben helyettesítésre van szükség, az iskolaszék telefonon értesíti a névsorról kiválasztott tanárt. Piroskának a nemzetközi nyelvi iskolában szerzett tapasztalatai alapján és az iskola igazgatónőjének közbenjárásával sikerült ilyen alkalmi álláshoz jutnia 2003-ban. Ezek a ideiglenes beosztások lehetnek hosszabb illetve rövidebb lejáratúak is. Ily módon a helyettesítő tanároknak alkalmuk adódik ismeretségeket kötni a tanárokkal és kapcsolatot építeni ki amely megnöveli az esélyt az állandó munka elnyeréséhez. A helyettes tanári pozíció betöltése nem egyszerű feladat és egy állandó készenléti állapotot igényel. Az iskolaszéktől rendszerint csak a tanítási nap reggelén vagy jobbik esetben előző nap késő este jön az értesítés a feladat betöltésére és ez kevés időt hagy a felkészülésre. Piroska általában 4-5 napot is dolgozik, ami szinte teljes munkaidőnek számit. A háromszoros bronzérmes birkózó világbajnok, Kaszap Károly 24 évvel ezelőtt munkavízummal érkezett Kanadába és a Guelphez 50 km-re található hamiltoni McMaster egyetemen kezdte el pályafutását mint a férfi birkózó csapat segéd edzője majd a guelphi egyetemen mint főedző dolgozott hét éven keresztül. Közben 1988-ban, a diploma honosítás után és a különbözeti vizsgák letételét követően, Karcsi ugyancsak elkezdett tanítani mint helyettesitő tanár. Két karrier között mozogva miután a kanadai olimpiai birkózó csapatot edzőként szerepeltette az atlantai olimpián, elhatározta, hogy tovább szeretné folytatni karrierjét a tanítói pályán. 1997-ben sikeres jelentkezőként állást kapott, mint testnevelő tanár az Ontario tartomány északi részén fekvő Big Trout Lake nevet viselő, körülbelül 1000 lelket számláló településen ahol az őslakos (indián) törzs él. Ez a település elszigetelt és csak repülőgéppel közelíthető meg. Kiépített utak nincsenek. Az egy év, amelyet Karcsi ott töltött felejthetetlen élmény volt számára. Érdekes volt megismerni az őslakosok szokásait és felfedezni egy más kultúrát. Ezeknél a törzseknél a diákok és a lakosok egyaránt fenntartással fogadják a tanárokat, viszont a sportot nagyon kedvelték így Karcsinak a birkózáson, a gyeplabda és különféle téli játékokon keresztül sikerült kapcsolatokat kiépítenie a tanulókkal és maradandó emlékeket, örökké tartó barátságokat szereznie. A tanév letelte után Karcsi végre munkát kapott egyik középiskolában, amelyik közel volt Guelphez, és azóta is ott tanít. A walkertoni falusi iskola egy nyugodt, homogén közösség, amely ugyancsak felöleli a környező tanyavilágból ide járó gyerekeket is. Az iskolán belül Karcsi alapított egy birkózó klubbot ahol tovább űzheti szenvedélyét. Az iskolai birkózó csapat minden évben sikeresen rész vesz a tartományban középiskolás szinten megszervezett évi bajnokságon. Véber Kálmán kalandos útja a tanári pálya felé egy bizonyíték arra, hogy a kitartás és fáradságos munka eredménnyel jár. Ő 1989-ben emigrált Kanadába 3 éves tanítói gyakorlattal. Főállásban a Linamarnál kezdett dolgozni és közben megkezdte a diplomahonosítási folyamatot, amely szükséges volt ahhoz, hogy tanárként dolgozhasson. Mivel ismeretsége nem volt így önkéntes munka útján próbált a tanintézetekbe beférkőzni és kapcsolatokat, ismeretséget szerezni. Kosárlabda és asztalitenisz edzéseket vállalt el különféle iskolákban. Ezekből a tevékenységből néhány helyettesítési munka adódott. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy Kálmán fenntarthassa családját így továbbra is megtartotta munkáját a Linamarba. 1993-tól különféle átképzési tanfolyamokon vett részt, azt gondolván, hogy ezeken a területeken esetleg nagyobb esély nyílik az állandó munkára. 1996-ban végre összegyűjtött 200 tanítási napot és eleget tett a feltételeknek, hogy megkapja a tanári oklevelet. 1997-ben céget váltott ahol csak hétvégeken dolgozott így lehetőség nyílt számára, hogy iskolába járhasson és további szakképesítésen vegyen részt. Ennek eredménye az lett, hogy végre egy éves szerződéses állást kapott teljes munkaidővel. Testnevelést és matematikát tanított az egyik középiskolában. Ez után a londoni Western egyetemen elvégezte a termelés technológia és programozási irány alap fokozatát és ezzel a szakképesítéssel végre 2000-ben állandó munkahelyhez jutott a tanügyben. Ezt követően megszüntette munkaviszonyát a gyárban ahol eddig dolgozott, és tíz év után végre csak egy munkahelyet töltött be. Mindemellett önkéntes alapon technológiai versenyeket szervez. Továbbra is különféle sport tevékenységekkel is foglakozik mint például sportjátékok szervezése olyan diákok részére, akik újonnan emigráltak Kanadába.
A kanadai oktatási rendszer igen fejlett és világviszonylatban is kiemelkedő helyen áll. A tanítás kommunikáció formájában zajlik és a tanulók részvétele a napi tevékenységekben jelentős. A diákok választási lehetőségei már középiskolás szinten is nagyok. Szinte minden iskolában külön angol nyelvtanfolyam működik az újonnan bevándorolt diákok részére, hogy ezzel is segítsék a nyelv elsajátítását és a beilleszkedést. Piroska, Kálmán és Karcsi tapasztalatuk és tudásuk átadásával nagyban hozzájárulnak a tanulók sikereihez.
Szűcs Piroska, történelem szakos tanár, tanítói gyakorlattal érkezett Kanadába 1992-ben. Miután kezdeményezésére elindult a magyar nyelvi tagozatot a nemzetközi nyelvi iskola keretein belül, elhatározta, hogy megpróbál állást találni a tanügyben. A diploma honosítás és néhány kiegészítő kurzus elvégzése után, 2002-ben megkapta az ontarioi tanítói bizonylatot és megkezdte az álláskeresést. A tanári munkát mindenki helyettesítő tanárként kezdi az általa kiválasztott polgári vagy katolikus iskolaszéknél. Az alkalmi tanári állásokat pályázatokon keresztül hirdetik meg évente egyszer. A hiteles ontarioi tanítói bizonylattal rendelkező képzett álláskereső jelölteket a jelentkezési lap kitöltése után szigorú interjú és elbírálási folyamaton keresztül választják ki. A sikeres pályázó neve ezek után felkerül a helyettesítő tanári listára, amely elérhető az iskolaszékhez tartozó összes intézmény részére. Ha egy bizonyos tanintézetben helyettesítésre van szükség, az iskolaszék telefonon értesíti a névsorról kiválasztott tanárt. Piroskának a nemzetközi nyelvi iskolában szerzett tapasztalatai alapján és az iskola igazgatónőjének közbenjárásával sikerült ilyen alkalmi álláshoz jutnia 2003-ban. Ezek a ideiglenes beosztások lehetnek hosszabb illetve rövidebb lejáratúak is. Ily módon a helyettesítő tanároknak alkalmuk adódik ismeretségeket kötni a tanárokkal és kapcsolatot építeni ki amely megnöveli az esélyt az állandó munka elnyeréséhez. A helyettes tanári pozíció betöltése nem egyszerű feladat és egy állandó készenléti állapotot igényel. Az iskolaszéktől rendszerint csak a tanítási nap reggelén vagy jobbik esetben előző nap késő este jön az értesítés a feladat betöltésére és ez kevés időt hagy a felkészülésre. Piroska általában 4-5 napot is dolgozik, ami szinte teljes munkaidőnek számit. 
A háromszoros bronzérmes birkózó világbajnok, Kaszap Károly 24 évvel ezelőtt munkavízummal érkezett Kanadába és a Guelphez 50 km-re található hamiltoni McMaster egyetemen kezdte el pályafutását mint a férfi birkózó csapat segéd edzője majd a guelphi egyetemen mint főedző dolgozott hét éven keresztül. Közben 1988-ban, a diploma honosítás után és a különbözeti vizsgák letételét követően, Karcsi ugyancsak elkezdett tanítani mint helyettesitő tanár. Két karrier között mozogva miután a kanadai olimpiai birkózó csapatot edzőként szerepeltette az atlantai olimpián, elhatározta, hogy tovább szeretné folytatni karrierjét a tanítói pályán. 1997-ben sikeres jelentkezőként állást kapott, mint testnevelő tanár az Ontario tartomány északi részén fekvő Big Trout Lake nevet viselő, körülbelül 1000 lelket számláló településen ahol az őslakos (indián) törzs él. Ez a település elszigetelt és csak repülőgéppel közelíthető meg. Kiépített utak nincsenek. Az egy év, amelyet Karcsi ott töltött felejthetetlen élmény volt számára. Érdekes volt megismerni az őslakosok szokásait és felfedezni egy más kultúrát. Ezeknél a törzseknél a diákok és a lakosok egyaránt fenntartással fogadják a tanárokat, viszont a sportot nagyon kedvelték így Karcsinak a birkózáson, a gyeplabda és különféle téli játékokon keresztül sikerült kapcsolatokat kiépítenie a tanulókkal és maradandó emlékeket, örökké tartó barátságokat szereznie. A tanév letelte után Karcsi végre munkát kapott egyik középiskolában, amelyik közel volt Guelphez, és azóta is ott tanít. A walkertoni falusi iskola egy nyugodt, homogén közösség, amely ugyancsak felöleli a környező tanyavilágból ide járó gyerekeket is. Az iskolán belül Karcsi alapított egy birkózó klubbot ahol tovább űzheti szenvedélyét. Az iskolai birkózó csapat minden évben sikeresen rész vesz a tartományban középiskolás szinten megszervezett évi bajnokságon. 
Véber Kálmán kalandos útja a tanári pálya felé egy bizonyíték arra, hogy a kitartás és fáradságos munka eredménnyel jár. Ő 1989-ben emigrált Kanadába 3 éves tanítói gyakorlattal. Főállásban a Linamarnál kezdett dolgozni és közben megkezdte a diplomahonosítási folyamatot, amely szükséges volt ahhoz, hogy tanárként dolgozhasson. Mivel ismeretsége nem volt így önkéntes munka útján próbált a tanintézetekbe beférkőzni és kapcsolatokat, ismeretséget szerezni. Kosárlabda és asztalitenisz edzéseket vállalt el különféle iskolákban. Ezekből a tevékenységből néhány helyettesítési munka adódott. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy Kálmán fenntarthassa családját így továbbra is megtartotta munkáját a Linamarba. 1993-tól különféle átképzési tanfolyamokon vett részt, azt gondolván, hogy ezeken a területeken esetleg nagyobb esély nyílik az állandó munkára. 1996-ban végre összegyűjtött 200 tanítási napot és eleget tett a feltételeknek, hogy megkapja a tanári oklevelet. 1997-ben céget váltott ahol csak hétvégeken dolgozott így lehetőség nyílt számára, hogy iskolába járhasson és további szakképesítésen vegyen részt. Ennek eredménye az lett, hogy végre egy éves szerződéses állást kapott teljes munkaidővel. Testnevelést és matematikát tanított az egyik középiskolában. Ez után a londoni Western egyetemen elvégezte a termelés technológia és programozási irány alap fokozatát és ezzel a szakképesítéssel végre 2000-ben állandó munkahelyhez jutott a tanügyben. Ezt követően megszüntette munkaviszonyát a gyárban ahol eddig dolgozott, és tíz év után végre csak egy munkahelyet töltött be. Mindemellett önkéntes alapon technológiai versenyeket szervez. Továbbra is különféle sport tevékenységekkel is foglakozik mint például sportjátékok szervezése olyan diákok részére, akik újonnan emigráltak Kanadába.