Testvértelepülési kapcsolatok
(Újbuda, Budakalász, Makó)

    Minden év augusztus 20-a táján (Szent István ünnepe, a Magyar Köztársaság államalapítási napja körül) felpörögnek a magyarországi testvértelepüléseinkkel az események. Az anyaországi ünnepi események kapcsán mindig több rendezvényre vagyunk hivatalosak, ezeken sokszor a kellemest a hasznossal kötik össze. Ezek a meghívások már sok évre nyúlnak vissza, hol intenzívebben, hol kevésbé. Ada községnek (a helyi közösségeket is beleértve) mintegy 10 testvértelepülése van. Én itt azonban ez esetben csak hárommal foglalkoznék, azokkal, amelyekkel talán a legszorosabb és legintenzívebb a kapcsolatunk – ha valakit ezzel megbántanék, előre is elnézését kérem.
    Felvetődik a kérdés, hogy az ilyen kapcsolatok ápolása mire is jó, azon kívül, hogy tiszteletünket tesszük a protokolláris és ünnepi meghívóknak. Meggyőződésem, és azt hiszem, hogy olyan partneri, gazdasági, szakmai továbbképzési, pályázási stb. lehetőségeknek ad teret, amelyeket az EU felé való mai törekvésünk megkövetel. Ezekről az eseményekről már konkrétumokat is olvashattak ez év folyamán, ha nem is pontosan így megfogalmazva. Ilyenek voltak az IPA pályázatok: Makó és a Moholi Helyi Közösség által közösen benyújtott és megnyert Orlovacsa-pályázata, de szintén hasonló a Mórahalom  (bár nem testvértelepülés) és az adai önkormányzat által szennyvíztisztító szűrőberendezésre megnyert uniós pályázata.

A tanácskozás résztvevői

    Ez év augusztus 20-a körül több meghívást is kaptunk, és nemcsak az önkormányzat, hanem különböző civil és művelődési szervezetek is. Így Újbudán részt vettünk Az Európa a polgárokért programban, amelyet a partnervárosi találkozók keretén belül szerveztek, és amelynek a fő témája az Értékmegőrzés a városfejlesztésben volt (EU pályázaton nyert képzés). Budapest 11. kerületével (mintegy140000 lakosú kerület) már több éve tartjuk a kapcsolatot, és azt hiszem, nem tévedek, ha kijelentem, hogy a diák-cserenyaralások (az idén is), valamint az adai iskolával tartott kapcsolat sikeresnek mondható. Budapest 11. kerülete újabb elnevezésük alapján az újbudaiak idén ünnepelték fennállásuk 80. évfordulóját. A sporttalálkozók is hagyományosak, így idén az adai kisfoci csapat 3. helyezett lett Újbudán a Szent István-napi focitornán, Bilicki Zoltán polgármester úr vezetésével. A szakmai részen Világos Tibor alpolgármester és Sóti Ernő községi tanácstag képviselte az önkormányzatot. Nagyon érdekes dolgokról hallhatunk, de láthattunk is. Így meghallgathattuk Schreffel Jánosnak, Újbuda főépítészének előadását (és tanácsait is), Thomas Jakob – Stuttgart-Badcannstatt polgármesterének, valamint Keresztes Géza marosvásárhelyi műépítész és a trogiri (Horvátország) Dunja Babić előadásait is. A bulgáriai Ruse delegációja is bemutatta városát (a 160000 lakosú város a Duna mellett fekszik), és akik ebből az alkalomból aláírták Újbudával a testvérvárosi megállapodást, és a kerület 12. testvértelepülésévé váltak. A fent említetteken kívül jelen volt még a prágai, a beregszászi (Ukrajna) delegáció és a lengyelországi Ustret város küldöttsége.
    A nagyon érdekes előadások és bemutatók végkövetkeztetését Molnár Gyula újbudai polgármester úr fogalmazta meg, mégpedig valahogy így „ A városépítészetben – az évek évtizedek során mindig hozzá kell tenni” (folytatni amit az elődeink elkezdtek – a szerző megj.) – ez a mi generációnk és az elkövetkezők feladata.
    A programok szerencsés alakulásának köszönhetően sikerült pár órára Budakalászra is eljutnunk, az ottaniakkal egy évvel ezelőtt írtuk alá a testvérvárosi megállapodást. Személy szerint nagyon kellemes meglepetésben részesültem, először is úgy érezhettük magunkat, mintha itthon lennénk, ugyanis legalább 90-100 községbelinkkel találkoztunk ott. Ada községiek felléptek a Kahli (Németország) és Lövétei egyesülettel egyetemben a testvérvárosok által nyújtott műsorban. Ott volt az adai önkéntes tűzoltók küldöttsége is. A moholi Midnight modern táncegyesület, Terzin Róbert vezetésével frenetikus sikert ért el a budakalászi nyilatkozatok alapján. De ott volt a moholi Novak Radonić iskola küldöttsége is, és nem utolsósorban olyanok, akik már saját szervezésben voltak jelen (pl. ott voltak Törökék is a szederkészítményeikkel). Az adai községbeliek nagy számának jelenléte a budakalászi városnapon bizonyítja, hogy ez sikeres kapcsolatfelvétel volt. Annál is inkább, hiszen a budakalásziaknak köszönhetően az idei nyáron 10 diák és 2 házaspár nyaralhatott a Balatonon a budakalásziak szervezésében, nagyon valószínű, hogy jövőre ez a szám már duplázódni fog, és Lövétén (Románia) is tudunk ezáltal gyerekeket üdültetni.

A leendő adai Damjanich-emlékmű kinézete

    Végül, de nem utolsó sorban el kell mondani azt is, hogy a budakalászi önkormányzat egy domborművet ajánlott fel Ada községnek. A dombormű Damjanich Jánost, a szerb származású magyar honvédtábornokot, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás alakját ábrázolja, akit az osztrákok Aradon végeztek ki. Az emlékmű felállítása körül már megindultak a különböző jogi és technikai procedúrák, nagyon reméljük, hogy október 6-án  (és az elkövetkezőkben minden március 15-én is) már méltó körülmények között emlékezhetünk majd  nemzetünk nagyjaira. A műalkotás már elkészült, és csak az Adára való szállításra, majd felállítására vár.

Világos Tibor