EMLÉKEZETES HÁLÓ-TALÁLKOZÓ ADÁN
A Háló egy 22 éve működő Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület, amelyet a kezdeményezők határozatlan időre hoztak létre és a Kárpát-medencében élő keresztény közösségek, személyek nyitott kapcsolatrendszere, testvéri találkozóhelye a katolikus egyház keretein belül. Nos, ennek a mozgalomnak volt október 15-én, szombaton egy egésznapos találkozója a Cseh Károly Általános Iskola központi épületének ebédlőjében. A rendezvény témája egy általános, de igencsak titkolt emberi probléma: Ilyen a szégyen, ha nem szégyellnénk megmutatni!
A találkozón szépszámú Háló tag és aktivista vett rész Adáról és vidékről is. Meghívott vendégek és előadók is voltak, akik közül az egyik Schön György villamosmérnök Budapestről, a Háló Mozgalom egyik irányítója, egy a hat vezetőségi tag közül,aki azonban délvidéki kötődésű is, hisz nagybecskereki (zrenjanini) születésű. Kérésünkre, lapunk számára a következőket mondta:
– A Háló egy magyarországi alapítású mozgalom, amely 22 éve működik az egész Kárpát-medencében, mindenütt, ahol magyarok laknak. Katolikus, magyar, de nyitott, inkább ökumenikus beállítottságú szervezet, két alappillérrel: egyik a kárpát-medenceiség tudata, érzése, másik a személyesség. Egy alulról építkező mozgalom, amelynek nincs is tagsága, viszont az elmúlt 22 esztendő alatt többezer embert szólított meg.
A mi mozgalmunk keretében hát egy kárpát-medencei, emberi kapcsolatépítésről van szó, ahol délvidékiek megismerkedhetnek kárpát-aljaikkal, felvidékiek erdélyiekkel és egymást látogathatják.
Fontos működési formánk a találkozó, amikor időt szánunk arra, hogy több ember egy nap, vagy akár egy egyhetes táborban találkozhasson és ott együtt éljen, kapcsolatokat építsen.
Másik működési formánk maga az utazás. Sokat utazunk és beszélgetünk egymással, barátságokat építünk, amelyek nagyon megtartóak, és így nagyon fontosak is!
• Hogyan került Adára ez a találkozó?
– Úgy, hogy adai barátaink megszervezték! Csúzdi István, Somoskövi Hermina, meg a Lengyel nővérek szervezték – úgy tudom. – Ugye, aki már néhány Háló-találkozón részt vett, annak kedve támad vendéglátónak lenni. Nagyon szép dolog, amikor az emberek észreveszik, hogy a másik megszervezett valamit, összehívott egy nagyobb közösséget, ott jól érezték magukat, üzenettel tértek haza kis közösségeikbe és elmúlt egy kis idő és ők is úgy gondolják, hogy „próbáljuk mi is megszervezni!”
Nagyon fontos a Hálóban, hogy csapatban, közösségben gondolkozunk, és abban bízunk, hogy az emberek együtt tudnak dolgozni. Így van ez a találkozók szervezésénél is.
Ez itt Adán egy helyi találkozó, de vannak nekünk kerületi, meg régiós találkozóink is, és nyári táboraink is. A találkozóknak egy párját ritkító szervezeti formájuk van. Minden régióban, ahol magyarok élnek, a régiók többségében bejegyzett civil szervezetünk van. Tehát van egy magyarországi Háló Egyesület, itt Délvidéken is van egy bejegyzett egyesület, a Párthiumban, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is. Így szervezetileg is együtt tudunk működni, hiszen ahhoz, hogy egymást látogassuk, hogy az emberek utazását megszervezzük, ahhoz pénzre van szükség, amit általában pályázatok útján tudunk megteremteni.
Mit ír az internet a mozgalomról? www.halo.hu
A Háló katolikus gyökerű magyar keresztény mozgalom: ...keresztény közösségek és személyek nyitott kapcsolatrendszere, testvéri találkozóhelye a katolikus egyház keretein belül.
Célul tűzi ki, hogy megerősítsen Jézus követésében, azaz
• segítsen az emberi személyiség kiteljesedésében
• segítsen abban, hogy ki-ki megtalálja szolgálatát az egyházépítésben és a társadalomban
• segítsen abban, hogy az emberek közötti kapcsolatok felelősek és szeretetteljesek legyenek
• szolgáljon hídként a különböző közösségek között, ezáltal is segítve az embereket, hogy közösségre találjanak
• segítse a közösségeket, hogy részt vegyenek Isten vándorló népének közös zarándoklatában
• más nemzetek megbecsülése mellett segítse a magyar identitás megőrzését és erősítését.
(Részlet az Egyesületi Alapszabályból)
Az adai találkozó műsorán szerepelt Szászi Balázs, szegedi családterapeuta, római katolikus lelkipásztori asszisztens a már említett Ilyen a szégyen, ha nem szégyellnénk megmutatni! című előadása, a Házas Hétvége közösség bemutatkozása, közös szentmise a templomban, ebéd a Lagúna Étteremben, kiscsoportos beszélgetés az előadás témájára, beszélgetés az előadóval, kérdések.
A találkozó vége előtt a helybeli Aranykapu Művelődési Egyesület tagjai adtak kultúrprogramot, majd a találkozó zárógondolata után kezdődött a szívélyes, baráti búcsúzkodás.
Bár a találkozó zárógondolatát nem hallottam, idemásolom egy korábbi, pannonhalmi találkozó gondolatát, amelyiken én is részt vettem, és amelyiken lélekben sokat gyarapodtam:
„A keresztény közösség feladata éppen az, hogy szavaival és tetteivel összhangban képviselje Isten végtelen gyógyító szeretetét. Megmutassa a világ számára, hogy lehet egymásért élni, hogy van értelme a kicsik, a gyöngék felkarolásának és a melléjük állásnak. Mert az ember egyik pillanatról a másikra gyengévé válhat. Isten szeretete azonban erőssé tesz.”
Szöveg és képek: Király János