A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok kísérőrendezvényei

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat október 13-15-e között tartották. Csütörtökön a középiskolások beszédversenyével kezdődött a rendezvénysorozat, majd 18 órától a Városháza (sajnos, csak félig telt) nagytermében zenés-irodalmi műsorral folytatódott. Az est vendége Gerendás Péter ismert budapesti zeneszerző-előadóművész volt. Dr. Hódi Éva bevezető szavaiból megtudhattunk néhány életrajzi adatot a vendégművészről: Budapesten született és ott végezte el iskolai tanulmányait is, majd utána a Zeneművészeti Konzervatórium dzsessz-ének-zene szakán tanult és szerzett diplomát; 1976-ban saját együttest alapít, amellyel igen szép sikereket ért el országhatáron belül és kívül is. Az együttes felbomlása után szóló karrierbe kezdett, de mint zeneszerző együttműködött Zoránnal, a Locomotiv GT együttessel, Friderikával és más énekesekkel, együttesekkel is. Az MTV dalversenyét 1988-ban ő nyerte meg. Igen sok lemeze, CD-je és egy dupla DVD-je jelent meg a régóta tartó zenei és előadóművészi pályafutása alatt! Több kitüntetést is kapott a zenei díjakon kívül.
    Gerendás Péter meghatódva kezdte el zenés-irodalmi estjét, azt mondta, hogy nehéz szavakat találni az ilyen szép bevezető, életrajzi beszéd után, és arról is szólt, hogy örült mindegyik kitüntetésnek, de számára a zene, a dal mindennél fontosabb. Kezdetként egy szerzeményt énekelt – gitározott el legújabb, Családregény című CD-jéről, a dal szövetég Konc István írta. A műsor további részében hallottunk több ismert dalt is, így pl. Szép Júlia, Barbara, Bartók országában, Százéves vasútállomás (Konc Zsuzsának írta valamikor régen), Párizs stb. Bővebben szólt Faludy György költővel való ismeretségéről (aki igen szép kort ért meg), és a vele való kapcsolat során több versét is megzenésítette (ebből egy egész CD-re való anyag összegyűlt), így például a Kinai vers egy rózsafáról című versét is – amelynek, igaz kissé furcsa címe van, de Gerendás Péter tolmácsolásában igen szépen hangzott. Gitáron való muzsikálása már-már művészi szintet ér el, egyéni stílusú éneklése és hangja maga a tökélyesség! Köszönet neki e szép műsorért.
    Október 14-én 19 órai kezdettel a színházban a Szabadkai Népszínház művészei vendégszerepeltek Henrik Ibsen Nóra c. színművével.
    Henrik Ibsen (1828-1906) kiváló norvég drámaíró, költő – gyógyszerésztanoncként kezdte pályáját, orvosnak készült, majd teljesen az irodalom felé fordult; szenvedélyes hangú verseket írt az 1848-as európai forradalmak hatására; 1851-1858 között a bergeni színház igazgatója, 1864-ben ösztöndíjjal külföldre ment és 27 évig Olaszországban, majd Németországban élt. 1891-ben tért vissza Norvégiába. Első drámáiban az érzelmek szabadságát domborította ki, később népének problémái foglalkoztatták és a norvég folklór gazdag terméséből is merített témájához (Peer Gynt) Több drámájában foglalkoztatta a 19. századvégi társadalmi élet egyik kiélesedő problémája, a nőkérdés. A hazug alapokra épülő polgári házasság csődjét tárta fel Nóra c. színműve, amelyben a házastársak (a bankigazgató és fiatal, öltözködni szerető felesége – Nóra) konfliktusát a világnézeti különbség váltja ki; könyörtelen igazságszeretettel leplezi le a hazugságokat a korabeli emberi kapcsolatokban és ez érződik a Nórában is. Ugyanakkor a realizmus tisztasága is kivehető műveiből.
    A Szabadkai Népszínház színészei hűen kifejezték a színmű mondanivalóját. Ibsen színműveire nem a humor, hanem a drámai kifejezésmód jellemző, részben ez érződik a Nóra c. darabban is. Ha nem is sok a mű szereplője (mindössze 5 személy viszi végig a darab mondanivalóját), mégis érezhető mindaz, amit Ibsen e színművel ki akart fejezni. A díszlet és a jelmezek csak társultak mindahhoz, amit a rendező el akart mondatni a színészekkel. Az előadás végén felcsattanó vastaps mindennek és Ibsen művének szólt, ugyanakkor a színészeknek is, akik sikeresen megbirkóztak szerepükkel.

Bálizs Géza
Forrás: Új magyar lexikon (3. kötet, G-J)