Címeres lábtörlő

    Azt hiszem mindannyian ismerjük a címeres zászlót, címeres mezt, hallottunk címeres családokról, házakról, termékekről…, de címeres lábtörlővel eddig nem találkoztunk. Pedig van. Akármilyen furcsa is a helyzet, talán érthetetlen és felfoghatatlan is, de aki belép (vagy belépett) az adai városháza főbejáratán, egy kiválóan – mondhatnám művészien – kidolgozott lábtörlőre lép, amelyen Ada város rendkívül sikeres (mintában és színekben egyaránt) címere látható, szinte kínálva magát, hogy „gyere töröld belém a sáros (!) cipőd talpát!” Ilyen magasztos élmény nem sok hazánkfiának jut ki, mint nekünk adaiaknak, hisz nem akármilyen lábtörlőben törölhetjük meg a cipőnk talpát, mielőtt még tovább lépnénk az irodák felé. Hát ez nem semmi!
    Az Ada község nevének, címerének és zászlajánek használatáról szóló határozat (KKT 2009.10.29) részletesen leírja a címer, a zászló és a város nevének használatát, ennek módjait és lehetőségeit. A 2. szakasz 5. bekezdése így hangzik: „A község címere és zászlaja nem használható a helyzethez méltatlanul, illetlenül vagy más olyan módon, amely a közerkölcs tekintetében és Ada község polgárainak tekintélyére nézve sértő.”
    Hogy is szól a mondás? Ez már csak lábtörlőnek való…, vagy: még lábtörlőnek sem használnám…

    A címer, legyen az családi – esetünkben községi – tartományi, állami, jelkép az adott térségben élő nép múltjáról, jelenéről, emlék a legjellegzetesebb történelmi pillanatra, amit minden képen és minden formában tisztelni és becsülni kell. A községi Alapszabály (Statútum) 6. szakasza ezt mondja: „A községnek saját jelképei vannak, éspedig a címer és a zászló, amelyek kifejezik a történelmi, kulturális, gazdasági és földrajzi sajátosságait.” A magam részéről büszke is vagyok címerünkre, sajátomnak érzem sok másik embertársammal együtt. Barátaimnak, ismerőseimnek, ha szóba kerül, lelkesen magyarázom címerünket, mint jelképet, mit ábrázol. és miért ábrázolja azt, amit ábrázol. Szinte a részemmé vált, hisz ebben a közösségben élek én is.
    És mit látok: címert a lábtörlőn!
    A község címerének használatát az említett határozat 4. szakasza részletesen leírja. Nem térnék most ki e szakasz ismertetésére, de kiragadva egyik részét, ami a címer használatára vonatkozik, ez olvasható: „… ünnepi és más helyiségekben, amelyeket a község szervei használnak.” – Ebben az az igazság, hogy a főbejáraton belül egy tágas helyiség van, az előcsarnok, amit a község szervei, ugyanakkor az ügyfelek is használnak, oda van elhelyezve a címeres lábtörlő. Ezek után folytatásként mért ne lehetne ott a tartományi, az állami címer, mi több a magyar címer is, mint a vajdasági magyarság zászlaján lévő jelkép. Ugye ez már felháborító lenne!
    Az 5. szakasz arról szól, hogy mikor és mire használható a község címere. Több lehetőséget is felsorol, kezdve a község ünnepét, a nemzeti találkozásokat, versenyeket, politikai, tudományos, sport, kulturális megmozdulásokat és más rendezvényeket…, de hogy lábtörlésre is használható, arról nincs szó. Viszont az utolsó bekezdés így hangzik: „Ada község címere használható más esetekben is, amennyiben a felhasználás nincs ellentétben ezen határozattal.” Úgy tűnik, hogy egyeseknek, vagy akinek az agyában kipattant ez az ötlet, a címernek lábtörlőként való felhasználása ellentétben ezzel a határozattal! A 8. szakasz előirányozza, hogy a címer használható mint áru, minta, modell, vagy szolgáltatás megjelölésére, a KKT előzetes jóváhagyása mellett. Hogy a címeres cipőtörlőre van-e jóváhagyás, bevallom, erről nem tudok.
    Még csak annyit, hogy amikor először megláttam ott a főbejárati ajtón belül a címeres lábtörlőt, esős, sáros idő volt, cipőmet le is töröltem az üres részen, de a címert ösztönszerűen, gondolkodás nélkül átléptem.
    Nem volt erkölcsi erőm saját arcomra taposni.

Vastag J.